Az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo műholdjai és földi infrastruktúrája működésre készek, és csütörtökön beindították a kezdeti ingyenes szolgáltatást.

A rendszer megtízszerezi a földrajzi helymeghatározás pontosságát, ígéri az Európai Bizottság. Négyféle szolgáltatást indítanak be:

• a lakosság számára elérhető szolgáltatást, ami például autós navigációra jó,
• kutatásra-mentésre veszélyhelyzetek esetén használható jeleket,
• a rendvédelmi és közigazgatási szerveknek, humanitárius segélyszolgálatoknak,
• és a létfontosságú infrastruktúra, például az áramellátás jobb időbeli összehangolására használható adatokat. A Galileo-műholdak űrben keringő atomórák is egyben, lásd oldalt a keretes szöveget.

Szeptemberben már megjelent az első telefon, ami Galileót is használni tud, de a teherautók magyar útdíjfizetési rendszere is alkalmas rá, hogy rákapcsolódjon. Itt lehet böngészni, eddig mibe építették be a Galileo vevőt. 2018 áprilisától mindenki találkozhat a Galileóval, aki az EU-ban új autót vesz. Az EU azzal tolja meg a felhasználók számát, hogy minden uniós gépjárműbe kötelező lesz beépíteni egy automatikus segélyhívó rendszert, ami súlyos balesetkor a koordinátákat is leadja a mentőknek, hogy hamarabb kiérjenek.

A Galileo jelei egyelőre nem érhetőek el folyamatosan. A teljes hadrendbe állásáig a GPS-szel együtt lehet használni. Egyelőre csak 18 műhold kering a 2020-ra tervezett 30-ból, de 2011 óta folyamatosan lövik fel őket. Legutóbb, november közepén egyszerre négyet állítottak pályára, az egyiküket egy magyar kislány, Kraaijvanger Lisa Viktória után Lisának keresztelték el. Rajzpályázaton választottak győzteseket minden tagállamból, az ő neveiket viselik a műholdak.

Az Európai Uniótól függetlenül működő Európai Űrügynökség felel a rendszer telepítéséért és az operatív feladatok műszaki támogatásáért, de az EU kvázi-kormánya, az Európai Bizottság irányítja, és 2008 óta az uniós költségvetés adja a pénzt (a kezdeti szakaszokat az EU és a nem uniós tagokkal is rendelkező Európai Űrügynökség közösen fizette).

Ha van GPS, minek a Galileo?

Eredetileg magántőkét is bevontak volna, de ez nem jött össze. A nagy kérdés ugyanis az, hogy van-e értelme saját navigációs rendszert fejleszteni, ha egyszer ott az Egyesült Államok GPS-e és már úgyis mindenki azt használja. Hiába a nagyobb pontosság, ha a felhasználók többsége elvan az amerikai rendszerrel.

Az Európai Bizottság azzal érvel a 2014 és 2020 között összesen hétmilliárd euróba (mai árfolyamon több mint kétezer milliárd forintba) kerülő Galileo mellett, hogy a GPS-t is precízebbé teszi. A két rendszert egymással együttműködve lehet használni és így egyszerre több műholdból lehet válogatni. Ez főleg a városokban jöhet jól, ahol a magas épületek kitakarhatják a jeleket. A hegyi és tengeri mentés is gyorsabbá, pontosabbá válik. A Galileo atomórái szintén jobbak a vetélytársainál, ami hasznos lehet például a pénzügyi műveletek időmeghatározásánál.

Az Európai Bizottság az uniós „stratégiai autonómiát” is az előnyök közt emlegeti a helymeghatározásban. A Galileo ugyan „tisztán polgári program”, de azt az egyes tagállamok maguk döntik el, mire veszik igénybe, „beleértve a lehetséges katonai felhasználást”.

A franciák fölösleges hülyesége?

Itt el is érkeztünk az egyik fő okhoz, amiért szükség volt a Galileora, de amit a Bizottság nem sűrűn emleget. Az Egyesült Államok eredetileg beépítette a GPS-be az úgynevezett „szelektív hozzáférést”, ami azt jelenti, hogy adott területen ki-bekapcsolgathatják a jelet. Washington ugyan állítja, hogy ezt kiiktatták a rendszerből, az új műholdakba pedig nem építik be, de talán nem véletlen, hogy az oroszok, a kínaiak és az indiaiak is létrehozzák a saját navigációs rendszereiket vagy már készek is vele. Ahogy egyre több a GPS-vezérlésű rakéta és drón, úgy lennének egyre sebezhetőbbek, ha az amerikaiak elkezdenének szórakozni a kapcsolóval.

Egy német távközlési cég vezetője egy Wikileaksen kiszivárgott követségi jelentés szerint egyenesen azt mondta, a Galileo „egy hülye ötlet, ami főleg francia érdekeket szolgál”. A „fölösleges” rendszert főleg a franciák tolták, mert a koszovói konfliktusban az Egyesült Államok „manipulálta” a GPS-t.

Az Egyesült Államoknak persze nem tetszett, hogy a nagyrészt a saját NATO-szövetségeseiből álló EU saját műholdas hálózatot épít. Főleg George W. Bush kormánya rágott be. Paul Wolfowitz védelmi miniszter-helyettes már 2001-ben levélben dörmögött, hogy még véletlenül se használják ugyanazt a frekvenciatartományt, mint a GPS katonai jelei, másrészt ha az uniós rendszer hadi célokra is alkalmas, „megfelelő fórumon kell megvizsgálnunk a biztonsági következményeket”.

Késett a rendszer

Az amerikai nyomás miatt Gilles Gantelet uniós szóvivő 2002-ben arról beszélt, hogy a Galileo „szinte halott”. Ha ez és a költségek feletti vita nem lett volna elég, technikai nehézségek is kitolták a befejezés idejét (2008-ban például még 2013-as üzembe állásról volt szó). A legsúlyosabb eset az volt, amikor az ötös és a hatos műhold nem érte el a pályáját, utólag viszont sikerült megfelelő helyre manőverezni ezeket.

Így végül Elżbieta Bieńkowska és Maroš Šefčovič még az idén megnyomhatta a Nagy Piros Gombot, amivel elindították a rendszert. A jövő dönti el, hogy egy valóban értelmes befektetést vagy csak egy felesleges pénznyelőt kapcsoltak be.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!