Továbbra is a bevándorlás és a terrorizmus az a két terület, amely a legjelentősebb kihívást jelenti az Európai Uniónak, derült ki a legutóbbi európai uniós Eurobarometer közvélemény-kutatásból. Előbbit 45, utóbbit 32 százalék mondta be, amikor az EU előtt álló két fő problémára kérdeztek rá. Bár mindkét arány alacsonyabb, mint az előző, fél évvel korábbi felmérésben, az adatokat még a berlini terrortámadás előtt vették fel.

Csak az észtek tartják nagyobb uniós kihívásnak a bevándorlást

A magyarok a máltaiakkal holtversenyben 65 százalékban sorolták fel a bevándorlást az EU előtt álló legnagyobb kihívások között. Ennél csak Észtországban volt nagyobb az arány (70 százalék), vagyis úgy tűnik, a magyar kormány migrációellenes kommunikációja ebből a szempontból hatott. A terrorizmusnál is átlag feletti a hazai eredmény (39 százalék).

Nemzeti szinten jobban aggódunk a kórházakért

A saját tagállam előtt álló kihívásoknál viszont az egészségügy és a szociális ellátás ugrott az első helyre nálunk 33 százalékkal. A bevándorlás 30 százalékkal követte, a terrorizmust pedig megelőzte a gazdasági helyzet, a munkanélküliség, a nyugdíj és az oktatási rendszer is.

Uniós átlagban is csak a második helyen állt a bevándorlás a munkanélküliség mögött, a terrorizmus a hetedik.

Egyelőre hiába a sok brüsszelezés

Egyéni szinten a megélhetési költségek és az áremelkedés aggaszt minket a legjobban, vagyis a kormány jól tapintott rá, mivel lehet megfogni az embereket az EU elleni rezsi-álharccal.

A sok brüsszelezés viszont nem nagyon hatott az emberekre, éppen ellenkezőleg. Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben, hét ponttal az EU-t teljesen rossznak látók aránya. 37 százalék pozitívan szemléli, 45 százalék semlegesen, és csak 18 százalék teljesen negatívan. A részletes adatok szerint a magyarok fele több döntést hozna uniós szinten és 61 százalékuk nem ért egyet Lázár Jánossal, hogy jobb lenne nekünk az EU-n kívül.

Többen vannak, akik nem bíznak az EU-ban, mint akik igen (50 és 42 százalék), és a különbség picit nőtt. Viszont az Európai Bizottságnál, amit a kormány általában le szokott brüsszelezni, javult az arány, és ebben inkább bíznak az emberek (47 százalék), miközben csak 41 százalék nem hisz neki. Eközben a magyar kormánnyal 61 százalék, a nemzeti parlamenttel szemben pedig 66 százalék bizalmatlan.

A magyar demokrácia működését se látjuk olyan rózsásnak, mint a kormány: a többség, 56 százalék nem elégedett vele, bár az arányuk nagyott csökkent. A demokráciát uniós szinten viszont 49 százalék látja jónak és csak 43 százalék nem, pedig fél éve még nagyjából fordítva volt. Úgy tűnik, hiába hangoztatja Orbán Viktor például – alaptalanul – azt, hogy Brüsszelben „kijátsszák az uniós döntéshozatali rendszert”.

Egyetértünk a közös migrációs politikával, az euróval és a TTIP-pel

A magyarok többsége támogatta az összes uniós politikát – többek között az EU és az Egyesült Államok közti vitatott szabadkereskedelmi egyezményt – és az eurót is, sőt, a nagy részüknél javult az arány.

Még egy közös migrációpolitika is többséget kapott. 54 százalék egyetértett vele, ami öt százalékkal jobb eredmény, mint a fél évvel ezelőtti, bár – nyilván a kvótavita miatt – az uniós átlag alatt maradtunk.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán!