Nem fog megváltozni Gibraltár szuverenitása az Egyesült Királyság beleegyezése nélkül, jelentette ki Boris Johnson. A brit külügyminiszter azután nyilatkozta ezt a brit fennhatóság alatt álló Szikláról Spanyolország déli csücskében, hogy a brexit miatt ismét kiéleződött a háromszáz éves vita a területről.

Átverték a briteket?

A britek múlt héten adták be a hivatalos kilépési kérelmüket az EU-hoz. A tgállamok nevében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke válaszolt. A dokumentumba Madrid belerakatta, hogy a brexit-megállapodás csak akkor terjeszthető ki Gibraltárra, ha erről Spanyolország és az Egyesült Királyság külön megegyezik (sajtóértesülések szerint a spanyolok rászedték a brit kormányt azzal, hogy a kilépési kérelemben ne írjanak semmit a témáról). Arról, hogy a 98 százalékban az uniós tagság mellett voksoló Gibraltárnak miért létfontosságú a viszony az EU-val, itt írtunk.

Háborút emlegetnek

„Gibraltár szuverenitása változatlan, nem is fog változni, és elképzelhetetlen, hogy megváltozzon a gibraltári emberek kifejezett támogatása és beleegyezése és az Egyesült Királyság nélkül” – nyilatkozta Boris Johnson. Az elbritesített területen korábban már tartottak népszavazásokat arról, csatlakozzon-e Spanolországhoz vagy legyen valamilyen kettős fennhatóság. Madrid rögtön a brexit-népszavazás után újra javasolta, hogy közös spanyol és brit ellenőrzés alá kerüljön a terület. A gibraltári választók elsöprő többsége eddig mindig a britek mellett voksolt.

A gibraltári kormány feje, Fabian Picardo kiszedetné a kifogásolt pontot az uniós levélből. Szerinte Donald Tusk úgy viselkedett, mint egy megcsalt férj, aki a gyerekeken tölti ki a haragját.

Michael Howard, a kormányzó brit konzervatívok korábbi elnöke még keményebben fogalmazott vasárnap. „35 évvel korábban ugyanezen a héten egy másik női miniszterelnök” csapásmérő egységet küldött „egy másik spanyolul beszélő ország ellen” a Falkland(/Malvinas)-szigetekhez, hogy visszaszerezze, miután Argentína megszállta. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a mostani miniszterelnökünk hasonló határozottságot fog mutatni a gibraltári emberek melletti kiállásában” – lengetett be finoman háborút Spanyolországgal.

Egy nyugalmazott tengerészeti parancsnok azt fejtegette a legnagyobb brit bulvárújságnak, hogy „középtávon meg tudnák nyomorítani” a spanyolokat, mert csak harmadakkora a haderejük, ráadásul szerinte valószínűleg az Egyesült Államok is segítene. A brit védelmi miniszter, Michael Fallon azzal izmozott, hogy „maradéktalanul megvédjük Gibraltárt”.

„Egyesült” Királyság

Nehéz elképzelni, hogy háborúvá fajulna a szájhősködés, még ha volt is már olyan, hogy két NATO-tag egymásnak esett. Jack Straw volt brit külügyminiszter abszurdnak nevezte a „19. századi sovinizmustól bűzlő”  háborús fenyegetést. Az EUobserver szerint arról lehet szó, hogy a spanyolok a tárgyalási feltételek közé betoldott ponttal a szemüket szúró alacsony gibraltári adókat növelnék meg.

Azt viszont jól mutatja az eset, mennyire kemény tárgyalásokra és hány gyógyulatlan seb feltépésére lehet számítani az épp csak elkezdődő brexit-tárgyalásokon. A folyamat ráadásul az Egyesült Királyság egyesültségére is veszélyt jelenthet: Észak-Írországban is áll a bál, és a skót parlament újabb függetlenségi népszavazást követel.

Utóbbinál 2014-ben épp a spanyolok adták az egyik aduászt a maradáspártiak kezébe. A skótok az elszakadás után is maradni akartak az EU tagjai, de Madrid ezt nem nézte jó szemmel, mert a skót elszakadás a katalán szeparatistákat bátorította volna.

A brexittel mintha fordult volna a kocka: Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy előreláthatólag nem blokkolnák a skót uniós tagságot, legalábbis kezdetben. „Valaki elveszíti a nyugalmát és erre semmi szükség” – próbálta lehűteni a Gibraltár miatt forrongó kedélyeket.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép: Sean Gallup / Getty Images Hungary