Az Európai Bizottság úgy készül, hogy júniusban, a nagy-britanniai választások után jöhet az első hivatalos találkozó a brit kilépés ügyében a brit és az uniós tárgyaló felek között. Az Európai Unió végrehajtó szerve szerdán tette közzé a javaslatait arról, hogy hogyan szeretne tárgyalni és melyik témákat tartja a legfontosabbnak. 

 

A külföldiek tarthassák meg a jogaikat

Ahogy szombaton az uniós országok kormányfői és államfői is kiemelték, az első számú prioritás megvédeni a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok és az EU-ba költözött britek jogait. 3,2 millió uniós külföldi él az Egyesült Királyságban, és 1,2 millió brit az EU-ban. Nekik a következő jogait szeretné kőbe vésni az Európai Bizottság:

• Az uniós állampolgárok a kilépés után is szabadon látogathatják a rokonaikat Nagy-Britanniában, és szabadon odaköltözhetnek hozzájuk.
• Ha öt évig folyamatosan az Egyesült Királyságban él egy uniós állampolgár, kapja meg a tartózkodási engedélyt. Mindegy, hogy két nappal vagy négy évvel a kilépés előtt költözött ki.
• Aki a kilépés előtt ott dolgozik, utána is dolgozhat és vállalkozhat Nagy-Britanniában, és a britekkel egyenlő elbánás illeti meg a munkavállalásban. Ugyanolyan munkakörülmények is járnak nekik, és ugyanolyan szociális és adókedvezmények.
• Továbbra is illessék meg őket a szociális szolgáltatások, mint például a táppénz, anyasági-apasági segély, nyugdíj, munkanélküli segély, családtámogatás.
• Azokat a diplomákat és képesítéseket, amelyeket az EU-s kilépés előtt elismertek Nagy-Britanniában, utána is ismerjék el.
• Ha tartózkodási kártyát kell kiváltania a Nagy-Britanniában élő uniós külföldieknek a kilépés után, akkor ezt egy egyszerű és gyors eljárásban lehessen igényelni.

Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy ezek a jogok egész életükben illessék meg a kilépés előtt már Nagy-Britanniában élő uniós külföldieket, és az EU-ban élő briteket. Tehát ha egy magyar állampolgár tíz évig dolgozott Angliában, és elveszti az állását, akkor is fölveheti majd a munkanélküli segélyt, és kereshet munkát akár más országban is az unióban.

Az Európai Unió Bírósága legyen felhatalmazva, hogy betartassa ezeket a jogokat, szögezi le az ajánlás.

Hogy fog kinézni a tárgyalás?

Nem döntötték még el, hogy milyen nyelven tárgyalnak majd. Korábban felröppentek olyan ötletek, hogy a francia Michel Barnier által vezetett uniós különítménynek angolul kellene beszélnie, az angoloknak pedig franciául, hogy senki ne legyen előnyben azzal, hogy az anyanyelvén beszélhet. Arra tippelünk, hogy ez őrültség, és természetesen angolul fognak értekezni. Az Európai Bizottság szerdán kiadott beszámolójában az áll, hogy közösen fognak megegyezni az ilyen gyakorlati kérdésekről, mielőtt bármibe belefognak.

Az Európai Bizottságnak feltett szándéka, hogy amennyire csak lehet, a nyilvánosság elé tárja a tárgyalásokat. Szeretnék tájékoztatni a közvéleményt, hogy legyen mi alapján vitatkozni a kilépés dilemmáiról, írják. A nyilvánosságot egész biztosan mind a két fél használni fogja majd, például azzal, hogy jól időzítve szivárogtatnak majd ki dokumentumokat és véleményeket a másik fél trükkjeiről.

Most úgy áll a helyzet, hogy az Egyesült Királyság 2019. március 29-én megszűnik az Európai Unió tagja lenni, akár nyélbe ütik addig a megegyezést, akár nem. Ha mégis meg szeretnék hosszabbítani ezt a határidőt, abba a 28 uniós ország minden vezetőjének bele kell egyeznie.

„A mai ajánlásunkkal a legjobb úton haladunk annak biztosítása felé, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése rendezett módon történjen. Mindenkinek ez az érdeke. Amint készen áll az Egyesült Királyság, konstruktív módon megkezdjük a tárgyalásokat” – mondta Michel Barnier. Az ajánlást az EU-ügyi miniszterek is megvitatják május 22-én. Ők fogják felhatalmazni az Európai Bizottságot, hogy tárgyaljon az európai kormányok nevében a britekkel.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !