„Az EU mégiscsak a legjobb ötlet, ami a huszadik században az eszünkbe jutott Európában” – mondta kedd este Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a belgiumi Leuvenben. A hetvennégy éves konzervatív politikus Európa jövőjéről tartott előadást a nagy múltú Leuveni Egyetemen.

Szerinte három területen kell a mostaninál szorosabban együttműködni az Európai Unióban: a bevándorláspolitikában, a biztonság- és külpolitikában és a gazdasági-pénzügyi politikában. Ő támogatná, hogy mindegyik uniós ország egyszerre lépjen be a szorosabb integrációba, és hogy ehhez módosítsák az uniós alapszerződéseket. Szerződésmódosításra azonban nincs étvágy Európában, mondta. Ezért valószínűleg először csak néhány ország indítja majd az új együttműködéseket.

Schäuble egyetért a frissen megválasztott francia elnökkel, Emmanuel Macronnal abban, hogy erősíteni kell és hatékonyabbá kell tenni az EU-t. Erre a feladatra pedig

nem egy európai szuperállam a megoldás.

Európa népei nem állnak rá készen, hogy feladják a nemzetállamot, mondta. Az integráció híveinek sem szabad a nemzetállami modellel szembefordulni, mert ha ezt teszik, akkor átengedik a nemzeti identitás témáját az euroszkeptikusoknak, és veszíteni fognak.

 

Ne a lakosság arányában osszuk szét a menekülteket

„Ha továbbra sem szeretnénk belső határellenőrzéseket, kontroll alatt kell tartanunk a külső határokat” – mondta Schäuble. Találni kell egy igazságos megoldást a menekültek szétosztására, ami nem azt jelenti, hogy az uniós országok a lakosság arányában kell, hogy fogadjanak menekülteket. „Svédország és Németország többet tud vállalni, mint mondjuk Lengyelország, és ha ezt nem tartjuk tiszteletben, bukik az egész terv.”

Az egyetem egyik hallgatója megkérdezte tőle, hogy valóban az-e a legjobb módja a migráció kezelésének, hogy az Európai Unió alkut kötött a diktatúrába süllyedő Törökországgal. Azt válaszolta: „Hogyha meg akarjuk állítani a szervezett embercsempészetet Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából, Irakból és régió többi országából, szükség van rá, hogy megállapodjunk Törökországgal. Ha nem tesszük, falat kell építenünk a határra, ami egy borzasztó, borzasztó megoldás.” Hosszú távon pedig stabilizálni kell a szomszédságunkat, tette hozzá.

Már Kennedy is kérte, hogy költsünk többet védelemre

„Fel kell ismernünk, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia, ha a világ biztonságának fenntartásáról van szó” – vélekedett. Az amerikai elnök, Donald Trump a fejére olvasta az európai országoknak, hogy nem veszik ki a részüket a védelmi szövetség finanszírozásából, de a probléma ennél sokkal régebbi. Már John F. Kennedy is kérte a hatvanas években, hogy méltányosabban osszák meg a védelmi kiadásokat az Atlanti-óceán két oldalán, emlékezett vissza.

Egy közös európai védelmi pénzalap létrehozása egy lépés a jó irányba, mondta, de közös katonai alakulatokra is szükség van. Felidézte, hogy az első ilyen javaslat a franciák ellenkezésén bukott meg 1954-ben, ami érthető. Világos, hogy kilenc évvel a második világháború után Franciaországnak esze ágában sem volt megosztani a katonai erejének az irányítását a németekkel, mondta.

Németországban több tízezer szakképzőhely üresen áll

Ha Európa versenyképes akar maradni, össze kell kapnunk magunkat: az országonként különálló digitális piacot egyesíteni kell, világszintű szerepet kell megcsípnünk logisztikában és infrastruktúrában – hagyományos és digitális infrastruktúrában is. És sokkal nagyobb mobilitásra van szükség. „Érthetetlen számomra, hogy Németországban több tízezer szakképzőhely üresen áll, és képtelenek vagyunk ezeket megtölteni fiatalokkal. Ha nem tudjuk meggyőzni nemcsak a diákokat, de az idősebbeket is, hogy mobilabbak legyenek, súlyos problémákkal kell szembenéznünk.”

A közös valuta, az euró mellé közös pénzügyi politika is kell, érvelt a miniszter. „Emlékszem, amikor Jacques Delors előállt az ötlettel, hogy politikai unió is kísérje a közös pénzt – mesélte. – Ugyanazt a vitát folytattuk le, mint most, hogy hogyan lehetne áthidalni Európa jaltai megosztását.

Persze a legtöbb közgazdász egyetértett, hogy a monetáris unió nem fog működni politikai unió nélkül. Mégis elindítottuk.

Azt mondtuk: írunk néhány stabilitási szabályt, ezeket majd mindenki betartja, és minden rendben lesz. Ha majd válság jön, előrelépünk a politikai együttműködésben. És aztán tudják melyik volt az első két ország, amelyik nem tartotta be a stabilitási szabályokat? Németország és Belgium.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !