Hiába szeretett volna stabilabb többséget és egyértelmű felhatalmazást Theresa May brit miniszterelnök a brexithez, pont az ellenkezőjét érte el az előrehozott parlamenti választással. A konzervatívok elveszítették a többségüket. Kénytelenek összefogni az északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP), amelynek a tíz képviselőjével elvileg meg is van a többség, de az euroszkeptikus, a kemény brexitet elvető képviselőcsoport csak esetileg, kívülről fog támogatni egy kisebbségi kormányt.

Általában azok a pártok erősödtek, amelyek szorosabb kapcsolatot szeretnének az EU-val. A baloldalon viszont hiába szereztek több parlamenti helyet a munkáspártiak és a liberális demokraták, a Skót Nemzeti Párt meggyengültek, így esélytelenné váltak a koalícióra.

Csúszhatnak a tárgyalások

A tárgyalásokat néhány nap múlva indulnának, de Günther Oettinger költségvetési EU-biztos máris arról beszélt, hogy bizonytalanná vált, időben el tudják-e kezdeni. Ugyanezt ismételgették tagállami és uniós vezetők Alexander Stubb finn és Bohuslav Sobotka csek kormányfőtől kezdve a legnagyobb európai parlamenti frakciót elnöklő Manfred Weberig. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője remélte, hogy mielőbb megalakul egy stabil kormány.

„Nem hiszem, hogy a dolgok most könnyebbé váltak volna, de készen állunk”

– nyilatkozta.

Azt sürgette, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalni, és remélte, hogy nem lesz késés. „Ami a Bizottságot illeti, akár holnap fél tízkor is megnyithatjuk a tárgyalásokat” – mondta.

Az esetleges csúszás annyiból nem sokat számít, hogy a keményebb tárgyalások amúgy is csak a nyári szünet után kezdődnének, viszont csak két év van a befejezésre, ami a gyakorlatban még kevesebb a 2019-es európai parlamenti választások miatt, miközben irdatlan mennyiségű joganyagról kell egyezkedniük. Közösen egyhangúlag hosszabbíthatnak, de ha enélkül leketyeg a 2019. március végi határidő, a britek bármiféle átmenet nélkül kiesnek az EU-ból, így minden elpazarolt nap számíthat.

Maradhatnak a közös piacban?

A csúszáshoz hozzáadhat, ha a konzervatívoknak át kellene gyúrniuk az eddigi terveiket.

A toryk – nem meglepő módon – szinte szóról szóra ugyanazokat a kilépési feltételeket ígérték, mint kormányon. Otthagynák a közös piacot, nehogy a keleti uniós tagokból, köztük Magyarországról szabadon jöhessen hozzájuk a munkaerő. Helyette valamilyen szabadkereskedelmi megállapodást akarnak. Megismételték a keménykedő alkupozíciójukat: egy nekik rossz megállapodásnál a semmi is jobb, és May karcos tárgyalásokra készült.

Most viszont a többség elveszítésével nem kizárt, hogy a többi párt javára kompromisszumokat kell kötniük a brexitnél, és a vereségükben is közrejátszhatott, hogy kemény feltételeket szabtak. David Davis brexit-ügyi főtárgyaló máris arról beszélt:

Bonyolult lesz a szavazási matek

A Skót Nemzeti Párt egyértelműen maradna a közös piacban (különben népszavazna a függetlenségről), és a Munkáspárt feltételei se zárják ki a lehetőséget. A leginkább unióbarát liberális demokraták minél szorosabb kapcsolatot szeretnének az EU-val.

A DUP-pal hiába lenne hajszálvékony többségük, a toryk között is akadnak unióbarátok, így elvileg akár az is lehet, hogy a baloldallal alkalmi szövetségben próbáljanak engedményekre kényszeríteni egy konzervatív kormányt.

A kevésbé prominens tory képviselők, a „backbencherek” azonban jórészt kifejezetten EU-ellenesek, és a kis többség miatt a miniszterelnök még jobban ki lehet nekik szolgáltatva. Tovább bonyolítja a képet, hogy a munkáspártiaknál is vannak EU-ellenesek. A BBC elemzése szerint kilenc képviselőjük maradt a helyén, akik a népszavazásnál a kilépés mellett kampányoltak, és jöttek újak is. Kiélezett helyzetben ezen a kevéske szavazaton is sok múlhat.

A DUP-pal kötött megállapodás csökkentheti a veszélyt, hogy a britek megállapodás nélkül lépjenek ki az EU-ból. A tory kormány azt hangoztatta, hogy egy rossz megállapodásnál egy semmilyen is jobb, de a demokratikus unionisták nem akarnak egyezség nélkül maradni, hiszen úgy ki tudja, mi lenne Észak-Írországgal. A DUP nem adna különleges státuszt az országrésznek, és nem akarja, hogy visszatérjen a határellenőrzés Írország felé.

Akármi is lesz, egy bizonytalan többségű kormánynak nem igazán örülnek Brüsszelben. „Egy olyan kormányra van szükség, amely képes cselekedni” – nyilatkozta Günther Oettinger.

„Egy gyenge tárgyalópartnerrel fennáll a veszély, hogy az egyeztetések rosszra fordulnak.”

Esélytelennek látszik, hogy maradjanak az EU-ban

Ami szinte kizárt, hogy elmarad a brexit. A kérelmet már beadták, bár arról van vita, hogy azt vissza lehet-e vonni (az uniós alapszerződések semmit nem írnak erről). Pierre Moscovici uniós biztos viszont hangsúlyozta, hogy a szavazás nem egy új brexit-referendumról szólt.

Szinte senki se kampányolt a tavalyi brexit-népszavazás megismétlésével vagy figyelmen kívül hagyásával. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője korábban arról beszélt, tiszteletben tartják a tavalyi referendum eredményét. A liberálisok arról beszéltek, a szigetország EU-ban tartásáért harcolnak, és a kilépési feltételekről ígértek népszavazást azzal a lehetőséggel, hogy akár maradhassanak is uniós tagok.

May: tíz nap múlva indul a tárgyalás

Theresa May egyértelműen a britek kilépéséről beszélt, miután bejelentette, hogy ő vezetheti tovább az országot. Arra utalt, hogy nem lesz csúszás:

„Ez a kormány fogja átvezetni az országot a kritikus brexit-tárgyalásokon, amelyek mindössze tíz napon belül elkezdődnek”,

azaz tartanák az eredeti ütemtervet. Az együttműködés a DUP-pal „lehetővé teszi nekünk, hogy [...] az energiáinkat egy sikeres brexit-alkura összpontosítsuk”, ami a vékonyka többséget elnézve azért kicsit túlzásnak tűnik, a belső csoportok közti egyensúlyozás sok erőt leköthet. Mindenesetre egy olyan új partnerséget akarnak az EU-val, „ami szavatolja a hosszú távú jólétünket. Erre szavaztak az emberek tavaly júliusban [a brexit-referendumon]. Ez az, amit el fogunk érni. Most pedig irány dolgozni.”