Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban – adta hírül az Európai Unió ellenőrző testülete csütörtökön.

A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be bizonyos típusú civil szervezetek számára, hogyha évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülnek. A szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét.

Gondosan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak.

Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.”

Három pontban kifogásolja az Európai Bizottság a civiltörvényt:

• indokolatlanul beavatkozik az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokba, különösen az egyesülés szabadságához való jogba. Az új törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a feladataik ellátására való képességüket.
• indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását az Európai Unión belül. „A nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztratív és reputációs terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Az említett intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet a külföldi adományokra, az érintett civil szervezetek számára pedig megnehezítik az ilyen támogatáshoz való hozzájutást.”
• „A törvény a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartása tekintetében is aggályokat vet fel. Nem alakít ki megfelelő egyensúlyt az átláthatósághoz fűződő érdekek, valamint az adományozók és a kedvezményezettek személyes adataik védelméhez való joga között. Ez különösen arra a követelményre vonatkozik, hogy közölni kell a magyar hatóságokkal az ügyletek pontos számát és az adományozókkal kapcsolatos, részletes információkat, amelyeket azt követően a hatóságok nyilvánosságra hoznak.”

A felszólító levél az első hivatalos tájékoztatási kérelem, egyben a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar hatóságoknak egy hónapon belül kell válaszolniuk a Bizottság érveire. 

CEU-törvény: nem meggyőzőek a kormány érvei

A felsőoktatási törvény miatt áprilisban indított eljárást ugyanekkor a következő szintre léptette az Európai Bizottság. „Alaposan elemezték” a magyar kormány válaszát az akkor megfogalmazott aggályaikra, de nem győzték meg őket a kormány érvei, hogy miért volt szükség a törvény módosítására. A felsőoktatási törvény „nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy

az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával

– amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog szerinti jogi kötelezettségeivel.”

Magyarországnak most egy hónap áll rendelkezésére, hogy értesítse a Bizottságot a helyzet orvoslása érdekében hozott intézkedésekről. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán vagy az Indexen: