Theresa May brit miniszterelnök múlt pénteken mondott beszédet, hogy lendületbe hozza a tárgyalásokat a britek uniós kilépéséről. Helyszínnek Firenzét választotta, amivel Iain Lindsay budapesti brit nagykövet szerint a reneszánszra utalt. Az EUrologusnak adott interjújában úgy vélte, az Európai Unió elhagyása egy gazdasági reneszánsz lehetőségét jelenti a briteknek, mert a külső országokkal és az EU-val is új kapcsolatra léphet.

Az uniós tárgyalásokkal megbízott Európai Bizottság viszont csak azután térne rá az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni viszonyára, hogy megfelelően halad a kilépés feltételeivel. Iain Lindsay remélte, hogy a következő, hétfőn kezdődő tárgyalási körben így lesz, de szerinte eddig is jól haladtak. A majdani kapcsolatot és a brexit feltételeit viszont nem lehet tisztán szétválasztani például az ír-északír határ rendezésénél. (Itt most nincs ellenőrzés, de a vonal vámhatárrá válna, ha a britek a terveiknek megfelelően kilépnek az EU vámuniójából.)

Az elegendő haladás amúgy nem azt jelenti, hogy mindenbe bele kell egyezniük, amit az EU akar, de világossá tették, hogy a jogi kötelezettségeiket teljesíteni fogják. Theresa May szeretett volna biztosítékot adni: egyik tagállamnak sem kell aggódnia, hogy a mostani költségvetési időszakban többet kell befizetnie, mint egyébként, és egyik sem kap kevesebbet belőle. (A kérdés azért nem volt egyértelmű, mert a britek alapesetben 2019-ben kilépnek, de az EU költségvetése 2020-ig szól, ráadásul még 2023-ig mennek belőle a kifizetések.)

A brit miniszterelnök a beszédében bejelentette, hogy két éves átmeneti időszakot szeretne a kilépés utánra. Iain Lindsay ezt azzal indokolta, hogy egyik fél se lenne képes egyből megfelelni a szabályoknak. Jelezték, hogy ezalatt is jöhetnek és dolgozhatnak majd hozzájuk uniós állampolgárok, de az újakat regisztrálni fogják.

2019 márciusában kilépnek, úgyhogy „nyilvánvalóan” lesz jogi változás az utána érkező uniós munkavállalóknak, de aki előtte jön, azok közül senkit sem küldenek haza. Sőt, a rémtörténetekkel ellentétben utána is érkezhetnek az átmeneti időszakban, de ekkor már regisztrálniuk kell. Még nem tudják, mi lesz utána, de továbbra is szeretnének képzett, tehetséges munkavállalókat vonzani.

Nem lehet, hogy az Egyesült Királyság már nem olyan vonzó a brexit miatt, vetettük fel, miután a brit statisztikai hivatal legutóbbi adatai szerint  meredeken csökkent a bevándorlás ? „Összességében bevándorlási többlet van az Egyesült Királyságba”, ami évente nagyjából akkora, mint Debrecen lakossága, ezért a valóság továbbra is az, hogy vonzó a szigetországba menni élni és dolgozni. Theresa May közölte, hogy a már ott lévő uniós dolgozók jogait átemelnék a brit jogba, ami további biztosíték lehet rá, hogy üdvözlik őket és elismerik a hozzájárulásukat a brit gazdasághoz.

A nagykövetet megkérdeztük arról is, lehet-e a brexitnek köze ahhoz, hogy amíg a kilépési döntés előtt a brit gazdaság növekedése a legjobbak között volt a fejlett országokból álló G7-ek között, idén nyárra már az utolsó helyre lassult (közben az EU-é már az USA-énál is gyorsabbá vált). A brit gazdaság még mindig növekedik, válaszolta Iain Lindsay, a munkanélküliség 1975 óta nem volt ilyen alacsony, és a legtöbb külföldi működő tőkét vonzzák Európában, úgyhogy szerinte továbbra is derűlátóak lehetnek. Nyilván „van némi bizonytalanság a jövőről”, de épp ezért próbált Theresa May egyértelmű lenni. A britek az EU-t hagyják el, „nem Európát”. Továbbra is erős gazdasági kapcsolatot szeretnének az EU-val, ami kölcsönös érdek, Michel Barnier uniós főtárgyaló is konstruktív hozzáállásról írt a válaszában. Most kreativitásra és gyakorlatiasságra lenne szükség, amiről Theresa May is beszélt.

Borítókép: Daniel Leal-Olivas / AFP.