Önkéntes, 50 ezer fős menekültek áthelyezésére irányuló programot hirdetett az Európai Bizottság. A Törökországból és a Közel-Keletről történő áttelepítések folytatása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének az Észak-Afrikából és Afrika szarváról (Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Szudánból, Csádból és Etiópiából) érkező kiszolgáltatott személyek áthelyezésére. A tagállamok annyi helyet ajánlhatnak fel, amennyit akarnak - ha kedvük tartja, akár egyet sem. Az Európai Bizottság mindenesetre félmilliárd eurót tett félre a programban részt vevő országok támogatására. A programot 2019 októberéig próbálnák ki.

Elblicceltük a kvótázást?

Ez a program nem azonos azzal, hogy Olaszországból és Görögországból a már oda megérkezett menedékkérők egy részét osszák szét az egész EU-ban. Előbbi teljesen önkéntes, utóbbiról egy kötelező, de korlátozott döntést hoztak a tagállamok. A magyar kormány perelt miatta, de bukta az eljárást, és várhatóan október elejétől újra az Európai Bíróság elé állhat – ekkor viszont már azért, mert nem tett semmit a döntés végrehajtására.

Összesen eddig több mint 29 ezer menedékkérő került át a belépő országból egy másik uniós tagállamba, csökkentve ezzel az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást. Várhatóan 37 ezerig jutnak majd.

A magyar kormány többször érvelt azzal, hogy ez bukás, mert eredetileg 120 ezret terveztek, de az összehasonlítás erősen sántít. A 120 ezer főből

Eleve nem mindenkiből válogatták volna össze a 120 ezer embert, csak azokból, akik szinte biztosan tényleg menekültek (azaz olyan országból jönnek, ahonnan a tagállamok átlagosan a menedékkérelmek legalább háromnegyedét el szokták fogadni, ahonnan tényleg van miért menekülni). Ettől függetlenül tény, hogy a szétosztás lassan megy, mert több kormány vonakodva hajtja végre, ráadásul a menedékkérők egy része szinte azonnal továbbáll a keleti tagállamokból nyugatabbra.

Az Európai Bizottság viszont kitart a szétosztás mellett. A testület szerdán kijelentette, hogy a tagállamoknak sürgősen át kell helyeznie a szeptember 26-ig Görögországba vagy Olaszországba érkezett, áthelyezésre jogosult személyek fennmaradó részét. Hogy kinek lesz igaza, az hamarosan az Európai Bíróságon dőlhet el, mert többek között a magyar kormánnyal szemben kötelezettségszegési eljárás indult, ami október elején léphet bírósági szakaszba.

A tagországokkal erősítenék meg a partnerségi alapot

Dimitrisz Avramopoulosz migrációs ügyekért felelős biztos szerdán felszólította a tagországokat Brüsszelben, haladjanak a közös európai menekültügyi rendszer reformjával. Az 50 ezres önkéntes áttelepítés mellett azt várja, hogy jobban működjön az EU afrikai segélyalapja, amit tagállami finanszírozás útján erősítsenek meg, és

a 2014 és 2015 közötti 36 százalékról. Az uniós határ- és parti őrségen belül működő visszatérési osztályt jelentősen megerősítik, hogy az ügynökség hatékonyabban tudja végrehajtani a visszatérések kezelését és végrehajtását. A bizottság közzétette a visszatérésre irányadó kézikönyv felülvizsgált változatát, hogy ez a folyamat minél gördülékenyebb legyen,

Felülvizsgálják a közös vízumpolitikát is

Noha abBizottság az EU közös vízumpolitikáját a mobilitás egyik lényeges eszközének tekinti, ami megkönnyíti a turizmust és az üzleti tevékenységet, emellett a biztonsági kockázatok vagy az irreguláris migrációval járó kockázatok kiküszöbölésének egyik kulcsfontosságú eszközének is számít. Éppen ezért a testület mérlegeli majd a vízumpolitika korszerűsítésének szükségességét.

(Borítókép: Menekültek a Földközi-tengeren 2017. szeptember 14-én. Fotó: REUTERS/Tony Gentile)