A plafonon is újságírók lógtak a brüsszeli sajtóklub termében, ahol Carles Puigdemont tartott sajtótájékoztatót. A kiemelt érdeklődés legfőbb oka az volt, hogy a felfüggesztett katalán elnök kormányának néhány tagjával hétfőn váratlanul Belgiumba menekült, miután a spanyol főügyész lázadás és más bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett velük szemben.

Puigdemont azzal indokolta az országból való távozásukat, hogy a katalán kormányhivatalnokoknak ne kelljen erőszakos helyzetekbe kerülniük. A katalán elnök közölte, hogy folytatni fogják munkájukat a függetlenség érdekében, de továbbra is úgy, hogy az ne torkolljon erőszakba. Hiába függesztette fel a madridi kormány a katalán autonómiát, továbbra is legitim elnöknek tartja magát. 

Nem a belga, hanem az Európai Unió fővárosába jöttek, mondta a sajtótájékoztatón – mert szerinte az EU vezetői nem tehetik meg, hogy továbbra is tétlenül nézzék, ami Katalóniában megy. Puigdemont véleménye szerint  csökkent a közbiztonság, és el akarta kerülni, hogy az október elsejeihez hasonló erőszakos esetek megismétlődhessenek. Hogy meddig maradnak munkatársaival Brüsszelben, az a körülményektől, elsősorban a spanyol állam cselekedeteitől függ.

A katalán elnök törvénytelennek és erőszakosnak tartja a spanyol ügyészség vádemeléset. Aláhúzta, hogy kormányának korábbi tagjaival együtt vissza fog térni Brüsszelből Katalóniába, amint egyértelmű biztosítékokat kapnak a spanyol hatóságoktól az "igazságos bánásmódra" és a "tisztességes eljárásra".

A katalán elnök felszólította az európai intézményeket, hogy közvetítsenek az alapjogok katalóniai érvényesülése érdekében. Munkatársaival támogatják azokat a törekvéseket, amelyek a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének érvényesüléseit igyekeznek megakadályozni. Ez a jogszabály irányul a katalán autonóm intézmények felfüggesztésére.

Puigdemont sajtótájékoztatójának végére kisebb tömeg gyűlt össze az épület előtt. Voltak akik a katalán függetlenségért, mások a spanyol egységért tüntettek:

#Puigdemont leaving press conference: #CataloniaIndependence #catalunya
https://t.co/z7LYted2nT

— csudayg (@csudayg) October 31, 2017

Ha kedd van, akkor ez Belgium

Hétfő délelőtt fél 11-kor hiába várták Carles Puigdemontot, akkor már a leváltott katalán autonóm közösség elnökét pártja vezetőségének megbeszélésére a barcelonai Provença utcában. Ő ugyanis a katalán kormány öt korábbi tagjával együtt már Brüsszelben volt.

A katalán függetlenségi mozgalom vezetőinek meneküléséről kevesen tudtak. Egyikük a menekültjogra szakosodott genti ügyvéd, Paul Beckaert volt, akit jól ismertek a spanyol hatóságok: sikeresen akadályozta meg az egykori ETA, baszk szeparatista terrorszervezet tagjának, Natividad Jaureguinek a kiadatását.

Szinte senki nem számított arra Barcelonában, hogy így telik majd az újdonsült – és a világ által el nem ismert – katalán köztársaság első munkanapja. A katalán politikusok zavaros nyilatkozataiból érezhető volt, hogy Puigdemonték útjáról nem volt előzetes egyeztetés.

A hivatalosan feloszlatott katalán kormány tagjai azért menekültek el Spanyolországból, mert az államügyész hétfőn lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett ellenük. Puigdemonték feltehetően nem akarták megvárni, hogy le is tartóztassák őket.

A húzás talán a madridi kormánynak sem jöhet rosszul: ezzel egy időre megúszhatják, hogy Puigdemont és öt társa, akik ellen szintén vádat emeltek, áldozatként szerepelhessenek a nyilvánosság előtt. A kormányzó néppárt politikusai közül többen is felháborítónak tartották, hogy a katalán politikusok elhagyták Barcelonát. Lluís Llach énekes, a katalán függetlenségi mozgalom egyik legismertebb arca twitteren arról írt, hogy Puigdemonték brüsszeli száműzetése (sic!) az október elsejei szavazás méltóságának megőrzését is szolgálja. 

El MHP de la República exiliat és una denúncia contra Ñ davant dels estaments europeus, internacionals i ens serva la dignitat de l'1 Oct.

— Lluís Llach (@lluis_llach) October 30, 2017

A kérdés, ami mindenkit izgat az ügyben: adhat-e Belgium menedékjogot egy másik EU-tagország állampolgárainak?

Adhat-e Belgium menedékjogot?

Annak lehetőségét, hogy Puigdemonték Belgiumban menedékjogot kaphatnak, Theo Francken, a belga kormány bevándorlásért és menekültekért felelős minisztere vetette fel még vasárnap. A sajtóban több helyen ez már úgy jelent meg, hogy a belga kormány menedékjogot ad a katalán vezetőnek, amit Charles Michel belga kormányfő később nem győzött cáfolni, és arra kérte a miniszterét, hogy kijelentéseivel ne öntsön olajat a tűzre. Theo Francken megszólalását a megosztott belga belpolitikai helyzet magyarázza, ugyanis annak az új Flamand Szövetségnek a politikusa, amelyik Belgium északi felének, Flandriának a függetlenségéért küzd. Attól függően, hogy az ember flamand (holland nyelvű) vagy vallon (francia nyelvű) híreket olvas, hallgat Belgiumban, gyökeresen eltérő információkat kaphat a katalán függetlenség helyzetéről.

Elvben Belgium adhat menedékjogot a katalán politikusoknak, ha politikai menedékjogot kérnek. Erre a lehetőséget az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Európai Unió Alapjogi Chartája is biztosítja, de a tény, hogy ez helyzet két EU-s tagállam között alakulhat ki, viszont nagyon egyedi.

Az EU amszterdami szerződését 1997-ben írták alá és 1999-ben lépett hatályba, az EU-t létrehozó maastrichti szerződés felülvizsgálatára, többek között azért, hogy pontosítsák a rendőri és bűnügyi együttműködést. A dokumentum egyik kiegészítő rendelkezését a volt spanyol kormányfő, José María Aznar javaslatára fogadták el, ami arról rendelkezik, hogy az EU tagállamok egymás között kiadatási kérdésekben alapvetően abból induljanak ki, hogy minden tagállamban tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az akkori spanyol miniszterelnöknek éppen azért volt fontos 1999-ben ennek a passzusnak az elfogadása, hogy az ETA tagjai ne kérhessenek politikai alapon menedékjogot más EU-s tagállamban, amire korábban éppen Belgium esetében volt példa. A szerződés egy 2008-as módosítása miatt, amit Belgium szorgalmazott, a tagállamok mégis adhatnak egyoldalúan menedékjogot, amibe az EU-s intézményeknek nem lehet beleszólása. Ez lehet az a jogi kiskapu, amit a katalán vezetők most kihasználhatnak Brüsszelben.

Paul Bekaert, Charles Puigdemont ügyvédje korábban még arról beszélt, hogy ügyfele egyelőre nem döntötte el, hogy kér-e Belgiumban politikai menedéket, ez az elkövetkező napok és hetek fejleményeitől is függ majd. 

Egyetlen opciót sem zárunk ki, tanulmányozzuk a lehetőségeket, bőven van időnk dönteni

– mondta az ügyvéd a VRT flamand közszolgálati televíziónak. Azt ugyanakkor elismerte: semmi biztosíték nincs arra, hogy ügyfelének meg is adnák a belga hatóságok a menedékjogot, ha benyújtja azt. 

A katalán válsággal kapcsolatos összes cikk itt olvasható:

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép: MTI -  Carles Puigdemont leváltott katalán elnök érkezik brüsszeli sajtótájékoztatójára