Több mint ezer, most az Egyesült Királyságban dolgozó EU-s alkalmazott és családtagjaik várták hónapok óta a hétfő estét, amikor eldőlt, hova költözteti munkahelyüket az Európai Unió tagállamainak tanácsa.

Csak az állam és kormányfők csúcstalálkozóján tapasztalható akkora tömeg az Európai Tanács Lustus Lipsiusról elnevezett épületének sajtószobájában, mint amekkora hétfőn volt. Az "általános ülések tanácsa", amelynek az európai ügyekkel foglalkozó szakminiszterek a tagjai, soha ekkora figyelmet nem vonzott még, mint most, amikor az újságírók arra vártak, hogy kiderüljön: hova költözik majd a jelenleg londoni központú Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság.

A lényeg: a gyógyszerügynökség (EMA) Amszterdamba, a bankhatóság (EBA) Párizsba költözik, amikor az Egyesült Királyságnak megszűnik az európai uniós tagsága.

A szakminiszterek tanácsülésén erről többfordulós, titkos szavazás útján döntöttek. A két uniós ügynökség új székhelyére eredetileg huszonegy tagállam huszonhárom városa pályázott, Horvátország, Írország és Málta később visszalépett a gyógyszerügynökségért folyó versenytől, amelyért így tizenhat város szállt versenybe. A nyertes Amszterdamon kívül Milánót és Pozsonyt tartották a fő esélyeseknek, utóbbi helyett azonban Koppenhága került be a voksolás második fordulójába, a harmadikba pedig már csak a holland és az olasz város.

 A banki szabályozásért felelős EBA új székhelyére Frankfurtot, Dublint, illetve Bécset tartották a legnagyobb esélyesnek, de végül Párizs került a második fordulóba Bécs helyett, a harmadikba pedig már csak a francia és az ír főváros. A két szervezetnek már a britek távozásának pillanatában, azaz várhatóan 2019 márciusában meg kell kezdenie működését az új helyszíneken.

A magyar delegációt vezető Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint az lett volna tisztességes, ha legalább az egyik ügynökség Közép- vagy Kelet-Európába kerül.

Nagy tanulság, hogy kizárólag szavakban létezik mindaz, amit több nyugat-európai tagállami, intézményi vezető mond a földrajzi kiegyensúlyozottságról

– nyilatkozta az MTI-nek.

Takács Szabolcs szerint Magyarország azért nem nyújtott be pályázatot egyik helyért sem, hogy ezzel segítse a térség azon országait, amelyekben még nincs uniós ügynökség. Budapest két ügynökségnek is, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének is otthont ad, így esélytelen lett volna a mostani versenyben.

Nagy pofon ez a keleti tagállamoknak

Az Európai Bizottság, amely a Brexit első látható eredményének nevezte a mostani döntést, a tagállamok által elfogadott kritériumok – az ügynökségek működőképessége, az üzletmenet folytonossága, megközelíthetőség, megfelelő oktatási intézmények és munkavállalási lehetőségek a személyzet családtagjai számára, földrajzi eloszlás – alapján értékelte az ajánlatokat.

A hétfői döntést megelőzően nyilvánosságra került a gyógyszerügynökség által készített belső felmérés, amely szerint az ügynökség munkatársai Amszterdamot választanák, egy számukra elfogadhatatlan eredmény esetén pedig akár 70-90 százalékuk is távozott volna a szervezettől.

Pár hónappal ezelőtt Jean Claude Juncker, évértékelő beszédében még az egyenlők Európájáról beszélt, amelyben minden tagország egyenlő bánásmódban részesül. A hétfői döntéssel Juncker szavait meghazudtolták a tagországok képviselői, azzal, hogy nyugaton maradtak ezek az ügynökségek, holott egy június végén publikált dokumentum szerint a kiválasztási folyamatban fontos szempont kellett volna hogy legyen az EU-s ügynökségek földrajzilag kiegyensúlyozott elhelyezkedése.

A Politico-nak nyilatkozó tanácsi forrásokszerint a hoppon maradt országok közül a csehek és a lengyelek igyekeztek visszafogni csalódottságukat. A szlovákok már sokkal látványosabban fejezték ki véleményüket azzal, hogy tartózkodtak a szavazáson, miután Pozsony kiesett és már csak Amszterdam és Milánó között lehetett dönteni.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !