Tiszteletkörből vált diplomáciai rémálommá Theresa May brüsszeli útja. A brit miniszterelnöknek három kérdésben kellett elegendő haladást elérnie, hogy a másfél hét múlva kezdődő uniós csúcson a tagállami vezetők engedélyezzék a tárgyalások továbbléptetését a többi témára.

Az már napokkal ezelőtt kiszivárgott, hogy a legnehezebbnek tűnő pénzügyi rendezésnél a britek meghajoltak az EU akarata előtt.

Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek jogainál is lehetett tudni, hogy nincsenek messze az álláspontok. Itt leginkább arról megy a vita, hogy az Európai Bíróságnak legyen-e joghatósága a szigetországban élő EU-polgárok felett a brexit után.

Minipárt akasztott be

Mégsem ez, hanem az ír kérdés lehetetlenítette el az egyezséget. Észak-Írország a britekhez tartozik, de közte és Írország között nincs határellenőrzés. Az a gond, hogy a brit kormány ki akar lépni az EU vámuniójából is (ennek EU-n kívüli tagjai is lehetnek). Innentől vámhatár húzódna Írország és Észak-Írország között, ahol emiatt valahogy figyelni kellene a vámolandó áruforgalmat.

A kiszivárgott információk alapján a britek belementek volna, hogy a határellenőrzés elkerüléséért garantálják: az északír szabályokat az uniós joghoz igazítják.

A kormányzó brit konzervatívok ugyanakkor még a nyáron egy okosnak hitt döntéssel előrehozott választást írtak ki, amivel még a meglévő abszolút többségüket is elveszítették. Így a győzteseknek kedvező brit politikai rendszerben szokatlanul koalícióra kényszerültek.

Az északír, britekhez hű Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciójával álltak össze. Most ez ütött vissza, mert amint ők megneszelték a kiszivárgott szöveget, tiltakozni kezdtek. Theresa Maynek így dolgavégezetlenül kellett hazarohannia Brüsszelből.

Az íreket hibáztatják, akik bele se szólhattak

A DUP vezetője, Arlene Foster szerint „nagy sokként” érte őket, ami kiszivárgott. „Amint láttuk a szöveget, tudtuk, hogy nem fogadhatjuk el” – nyilatkozta. Közölte: szó sem lehet róla, hogy Észak-Írországban az Egyesült Királyság maradékától eltérő szabályok legyenek érvényben.

Azt állította, hogy a brit tárgyalódelegációból jelezték neki, az ír kormány miatt nem láthatták korábban a szöveget. Arlene Forster helyettese, Nigel Dodds szintén az íreket támadta azzal, hogy „felelőtlen és veszélyes” játékot űznek a brexittel, az „izmaikat feszítgetik”, ami az ír-brit együttműködést veszélyezteti. Elvetette, hogy Észak-Írország maradjon az uniós közös piacban vagy vámunióban.

A show most Londonban van

Az ír miniszterelnök elismerte, hogy már megállapodott az EU és az Egyesült Királyság a határról, amikor a britek visszatáncoltak. „A labda Londonnál pattog” – üzente Leo Varadkar. Tagadta, hogy miattuk ne lehetett volna megmutatni a szöveget a DUP-nak. „Semmiféle [közvetlen] szerepünk nincs a tárgyalásokban”, ezért nem is szólhattak volna bele semmilyen döntésbe. A tagállamok nevében valóban az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság egyezkedik.

A testület a keddi sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó kommentálni a kiszivárgott híreket, de jelezte, hogy nem rajtuk múlik, mi történik. „A show most Londonban van” – mondta Margaritisz Szkinasz európai bizottsági szóvivő. Annyit árult el, hogy „néhány témáról még nincs megegyezés”. A helyzetről az Európai Bizottság szerdai ülésén egyeztetnek a biztosok, de nem beszélnek olyan szövegről, amiről nem állapodtak meg, és arra számítanak, hogy a héten valamikor még tárgyalnak a britekkel.

Félremehetett a kommunikáció

Malcolm Rifkind volt brit külügyminiszter szerint teljes félreértésről van szó, mert soha nem bólintottak rá olyasmire, mint amiről a DUP szerint szó volt. Egy újságíró azt írta hétfőn, hogy Észak-Írországra ráhúznák az olyan rendeleteket és irányelveket, amelyek „a határral kapcsolatosak és amelyek az Egyesült Királyságban sehol máshol nem léteznek – mintha ez egy 100 százalékos kötelezettség lenne és ezt soha nem állította a dokumentum”.

David Davis brexit-ügyi miniszter hasonlóan beszélt a brit parlamentben. Elismerte, hogy „szabályozási összehangolásra” törekednek, de ez az egész Egyesült Királyságra érvényes lenne és nem jelentené, hogy ugyanaz marad a jog, mint az EU-ban, sem azt, hogy továbbra is az uniós közös piac részei maradnának. „Az összehangolás nem jelentene harmonizációt. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ugyanazok lennének a szabályok. Időnként közösen elismert szabályok, közösen elismert ellenőrzések lennének – ez az, ami a célunk.”

Napok maradtak hátra

Akármi is lesz, az uniós vezetők december 14-15-én ülnek össze. Itt dönthetnek a második forduló megkezdéséről. Egy uniós diplomata közölte az EUobserverrel, hogy a továbblépéshez még a héten meg kellene egyezni, ez a „határidők határideje”, különben nem lesz elég idő felkészülni a csúcsig (hétfőn ülnek össze a tagállami vezetők politikai tanácsadói, kedden pedig a miniszterek, hogy elegyengessék a terepet az állam- és kormányfők előtt). A diplomata szerint Theresa May szerdán ismét Brüsszelbe utazhat, és „egy jó ajánlatra” várnak tőle.

Ha mégse engedik tovább a tárgyalásokat, akkor október után újabb lehetőséget szalasztanak el erre az amúgy is szoros brexit-tárgyalásokon. 2019 márciusáig kellene megkötni a végső alkut, különben a britek minden átmenet nélkül kizuhannak az EU-ból, aminek súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!