Az Európai Bizottság bírósági szakaszba léptette az átmeneti kvótadöntés miatti uniós eljárást. Két éve a tagállami miniszterek úgy döntöttek, 120 ezer menedékkérőt osztanak szét a leginkább leterhelt Görögországból és Olaszországból. A magyar kormánynak most az Európai Bíróságon kellene elmagyaráznia, miért nem tett semmit azóta a döntés végrehajtására, miközben szeptemberben már bukott emiatt egy pert – csak akkor még felperesként, mert a szlovákokkal együtt megtámadta a határozatot. Most alperes lesz, azaz őt perlik.

Frissítés: A magyar kormány nevében Szijjártó Péter külügyminiszter a döntés után azt nyilatkozta, hogy be fogják mutatni az EU Bírósága előtt az érveiket.

Végrehajthatatlan a kötelező kvóták elképzelése a schengeni rendszer miatt. Teljesen ellentétes a józan ésszel a kötelező kvóta rendszere,

– mondta. Hozzátette: a szuverenitás megsértésének tekintik, hogy EU-s intézmények akarják megmondani a tagországoknak, hogy kiket engedjenek be a területükre.

Mi van, mi ez a két per?

A 2015-ös áthelyezési javaslattal eredetileg 120 ezer, „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” menedékkérőt helyeztek volna át (az számít ilyennek, akiknek a hazájából érkezők átlagosan legalább háromnegyede meg szokta kapni az EU-ban a menekültstátuszt, vagyis valóban van mi elől menekülniük). 54 ezret Magyarországról vittek volna el, de ezt a magyar kormány elutasította, és kivételt sem kért, ezért a 120 ezerből végül 1294 ember befogadását osztották rá meghatározott szempontok, például a gazdasági fejlettség vagy a munkanélküliség alapján.

A kormány a döntés után rögtön egy magyarul is olvasható nyilatkozatban megígérte, hogy feltételekkel ugyan, de „Magyarország készen áll arra, hogy hozzájáruljon az áthelyezési erőfeszítésekhez”. Egy évvel később Orbán Viktor is rábólintott, hogy a korábbi áthelyezési döntéseket mielőbb végre kell hajtani. (A kormány cáfolni próbálta, hogy erre is vonatkozott volna az állam- és kormányfők egyhangúlag elfogadott végkövetkeztetése. Itt írtunk róla, hogy ez miért nem igaz.)

A magyar kormány viszont azóta se hajtotta végre a döntést, senkit nem vett át és még csak helyet sem ajánlott fel, amivel az Európai Bizottság október 3-i összesítése alapján egyedül van az áthelyezésbe bevont tagállamok között. Szlovákiával együtt pert indított a tagállami miniszterek Tanácsa ellen, de ez nem volt halasztó hatályú, és szeptemberben el is bukta.

A kormány szerint itt politikai döntés született és „megerőszakolták” az uniós jogot, holott – ahogy azt gyakorlatilag a bírósági ítélet is kimondta – épp a fő magyar érv próbálta felülírni az uniós kvázi-alkotmányban lefektetett szerepeket (és ez csak egy volt az itt levezetett négy okból, ami miatt nem sok értelme volt a fő magyar érvvel előhozakodni).

Az is kormányzati ferdítés, hogy a bírósági ítélet „nyíltan legitimálja az Európai Bizottság joghatóságát és hatalmát a tagállamok helyett és felett”, hiszen Magyarország a tagállami Tanácsot perelte, amely a döntést hozta. Közben a kormány azzal érvelt a perben, hogy az Európai Parlamentet nem szavaztatták meg a határozatról – vagyis azt kifogásolta, hogy színtisztán a tagállami miniszterek dönthettek.

A kormány szerint a per bukása miatt nincs új kötelezettség, vagyis nem kell végrehajtani az egészet. Az állítás első fele igaz, de csak azért, mert a kötelezettség már a 2015. szeptemberi döntés óta fennáll.

Ha egy tagállam nem felel meg egy uniós szabálynak, kötelezettségszegési eljárás indul ellene. Navracsics Tibor uniós biztos másfél évvel ezelőtti figyelmeztetett, hogy így lesz, ha huzakodik a kormány. Az Európai Bizottságnak idén júniusban fogyott el a türelme, és élesítette az eljárást, amely levelezéssel indul és ha nem győzik meg egymást, perhez, végül pénzbüntetéshez vezet.

Kormány: Nem hajtjuk végre, mert elég ideig nem hajtottuk végre

Most ez az ügy jutott bírósági szakaszba. Itt a kormánynak értelemszerűen valami olyat kellene mutatnia, amit még nem lőtt el az előző, elbukott perben. Egy érve biztosan van, amit korábban nem tudott előhúzni, de mostanában sokat hangoztat: a 2015-ös határozat kimondja, hogy „2017. szeptember 26-ig kell alkalmazni”. Az Európai Bizottság viszont ezt úgy értelmezi, hogy a szeptember 26-ig érkezett alkalmas menedékkérőket továbbra is át kell helyezni. Ők egyébként messze nincsenek 120 ezren, mert csak a „nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló” menedékkérőket helyezik át, miközben a 2016. márciusi uniós-török alku megkötése után egyből 98 százalékot esett abból az irányból a migráció az EU-ba. (Hozzá kell tenni, hogy Ankara többször fenyegetett az informális egyezség felrúgásával, de eddig nagyjából tartotta magát hozzá és a migráció sem emelkedett jelentősen abból az irányból.)

Azért úszhatja meg a kormány az áthelyezést, mert az EU sikeresen fogta vissza a migrációt

A kormány azzal is érvel a kvóta ellen, hogy a többi tagállam se teljesítette a saját részét, mert nem helyeztek át összesen 120 ezer embert. November 3-ra valóban csak valamivel több, mint 31 ezerig jutottak, de ezt a 120 ezerhez méricskélni elég nagy ferdítés. Ennek egyrészt épp a magyar kormány az oka: az 54 ezer visszadobott helyünk kiesett ebből a rendszerből, és még ezen felül is fenntartanak majdnem 8000 helyet.

Az uniós-török megállapodás miatt ráadásul egyébként sincs elég alkalmas menedékkérő, és pont ez mentheti a kormányt:

Az EU november 15-i jelentése alapján 758-an várnak Görögországban áthelyezésre, és a tagállami felajánlások már most elegendőek ennyi emberre. Olaszországban 3110-en vannak, de itt még mindig nem végeztek a regisztrációk feldolgozásával és még vannak olyanok, akiknek nincs helye.

Ettől függetlenül tény, hogy a tagállamok nagy részénél nem látszik a lelkesedés. (Hogy ki meddig jutott, azt az ENSZ november 3-i infógrafikáján jól lehet látni.)

Az egy érdekes kérdés lesz, hogyan hajtatnák végre a várhatóan hosszú hónapokig tartó bírósági per végén az áthelyezést, ha már nincs kit átvenni (ráadásul ehhez még a per után is újabb eljárás kell), de pont emiatt olyan pénzbüntetés lehet a vége, amit már a kormány nem tud elkerülni.

Egy elvi egérút még akkor is marad, ha a kormány bukná az eljárást, de az az Alkotmánybíróság asztala és jogilag nagyon vékony jég lenne.

Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy semmiféleképpen nem lesz kvóta Magyarországon. A lengyelek épp nemrég vettek semmibe egy európai bírósági döntést, ami Donald Tusk, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke szerint megkérdőjelezi „Lengyelország európai jövőjét”.

A „lex CEU-ból” és a civiltörvényből is per lett

Az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt is keresetet indít. Itt az Európai Bizottság szerint a kormány közvetetten diszkriminálja és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. A testület véleménye alapján sérül EU alapjogi chartájában rögzített egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jog is.

ami azért veszélyes, mert épp emiatt szokták megkülönböztetni az Európai Bizottságban és a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban a problémásabbnak tartott Lengyelországtól. (Elvileg december 5-én, a határidő lejártával az előzetes kormányzati fogadkozás ellenére mégis ment egy válasz.) A kormány azért nem válaszolt időben, mert megsértődött rajta, hogy a szokásos kettő helyett a kirívó esetekben jellemző egy hónapot kapott.

Szintén per lett a felsőoktatási törvény – alig burkoltan a CEU-ra szabott – módosítása miatt, mert az Európai Bizottság szerint aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával és azon szabadságával, hogy az EU területén bárhol letelepedjenek. Emellett az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz és oktatáshoz való joggal, valamint a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint EU által kötött nemzetközi egyezményekkel. Itt a magyar kormány legutóbb külön haladékot kapott.

Részben sikerült eloszlatni az Európai Bizottság aggályait a menekültügyi szabályozás miatt, ami 2015. szeptemberében, a kerítéssel együtt lépett életbe. Itt 11 kérdésben ment a vita, négyet megoldottak, mert októberben kicsit módosítottak a rendszeren, de a többi miatt a per előtti szakaszba lépett az eljárás.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

(Borítókép: Nagy Attila Károly / Index)