Péntek reggel végre áttörést értek el a három fő kérdésben az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai. A sikerre óriási szükség volt, mert a jövő heti uniós csúcson döntenek róla, továbbléphetnek-e az egyezkedéssel, de az előkészítéshez ezen a héten nyélbe kellett ütni az alkut. Októberben már elszalasztottak egy lehetőséget, és ha most se jött volna össze, csak jövőre lett volna erre esélyük.

Nehéz szülés volt

Az EU három ügyben követelt „elégséges haladást”, hogy továbblépjenek:

• ki akarta passzírozni a britekből azt a pénzt, amit a 2020-ig (kifizetésekkel 2023-ig) tartó többéves uniós költségvetésbe ígértek még korábban, továbbá az olyan hosszú távú követeléseket is be akarta vasalni, mint a hozzájárulást az uniós tisztviselők nyugdíjához,
• biztosítani akarta a briteknél élő uniós állampolgárok, valamint az EU-ban lévő britek jogait,
• rendezni az ír-északír határ ügyét, ahol most nincs ellenőrzés és ezt a sziget békéjéhez is fontos megőrizni.

Hétfőn munkavacsorán ült össze Theresa May miniszterelnök és az EU nevében tárgyaló uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, hogy elsimítsák az utolsó éleket. Addigra a kiszivárgott információk alapján már gyakorlatilag kész volt az alku, de végül a brit kormánypárt északír koalíciós partnere, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) kiakadt a határról szóló részen. Egy teljes napig fel se vették a telefont Theresa Maynek, aki eredetileg szerdán ment volna vissza Brüsszelbe, de csak aznap tudott egyeztetni a DUP-pal.

Végül pénteken kora reggel jutott el újra az Európai Bizottságba. Jean-Claude Juncker nem is csinált titkot abból, hogy hétfő óta rengeteget egyeztettek, és ez volt az utolsó lehetőség, hogy a csúcs előtt megállapodjanak, a jövő hét már túl késő lett volna. „Mindig szomorú leszek” amiatt, hogy a britek a kilépés mellett döntöttek, de előre kell nézniük, megújult bizalommal és eltökéltséggel kell a tárgyalások második szakaszába lépniük.

Állampolgári jogok: kölcsönös engedmények

Kölcsönösen adnak és kapnak az alkuval, mondta Theresa May. A hárommillió náluk élő uniós állampolgár szerinte ugyanúgy folytathatja az életét, mint eddig. Előbbiek jogait a brit jogba foglalják és a brit bíróságok védik – emelte ki. Nem véletlenül: az EU azt szerette volna, ha az Európai Bíróság kapja ezt a feladatot, de a londoni kormány erről hallani sem akart.

Az alkuról szóló jelentés alapján – amely szinte teljesen megfelel a pár napja kiszivárgott változatnak – a brit bíróságoknak az Európai Bíróság döntéseit figyelembe véve kell majd ítélkezniük. Ezt egy brit forrás korábban úgy értelmezte a Politicónak, hogy csak tanácsadást jelent, de ezt nem biztos, hogy így gondolják az EU-ban is. A brit kormány és az Európai Bizottság arra is jogot kap, hogy az EU vagy az Egyesült Királyság bíróságán beavatkozzon ügyekbe, és a britek egy új hatóságot hoznak létre, hogy figyeljen az ottani EU-állampolgárok jogaira.

Kötelezhetik a másik területén élőket, hogy külön státuszt kelljen kérniük a jogaik garantálásáért, de ezeknek az eljárásoknak simának és arányosnak kell lenniük. A státuszt – a kilépés pillanata előtt a briteknél/EU-ban élők – a brexit után még legalább két évig kérhetik, addig a korábbi jogaik ugyanazok maradnak. A letelepedésről szóló dokumentumokat ingyen vagy ugyanannyiért adják ki, amennyiért hasonló iratokat az őshonos állampolgárok kérhetnek, de ellenőrizhetik, hogy az illető nem bűnöző-e.

Az alku azokra vonatkozik, akik a britek kilépéséig odamennek. Korábban a britek lebegtették, hogy nem feltétlenül lesz így, akár a kilépési tárgyalások megkezdését tekinteték határidőnek.

Pénzügyi rendezés: szinte totális uniós győzelem

A pénzügyi rendezésről Theresa May annyit mondott, hogy a firenzei beszédének megfelelően tartják magukat a kötelezettségeikhez, és a rendezés „méltányos” lesz a brit adófizetőknek.

A gyakorlatban viszont – ahogy az már napokkal ezelőtt kiszivárgott – szinte teljesen megadták magukat az EU-nak, és még a nyugdíjakhoz is hozzájárulnak, de majd csak akkor fizetnek, amikor egyébként is kellene, ha tagok maradnának. Így elkerülték, hogy pontosan ki lehessen számolni, mennyibe is kerül a válás, és Theresa May nem kényszerül otthon kínos magyarázkodásra.

A korábban kiszivárgott hírek alapján 20 vagy 40 milliárd euró közeli összeggel akarták megúszni, és Boris Johnson külügyminiszter jópofáskodva küldte el az EU-t a fenébe. A héten már magyarázkodnia kezdett a korábbi kijelentése miatt, mert úgy néz ki, az EU csak egyetlen részletkérdésben engedett: nem passzírozza ki a londoni uniós ügynökségek átköltöztetési költségeit. Itt csak annyiról van szó, hogy majd még egyezkednek róla, hogyan tudja a brit kormány segíteni a folyamatot.

Észak-Írország: gyakorlatilag halasztottak, ahogy a britek akarták

Észak-Írországról Theresa May elmondta, hogy elkerülik a „kemény határt”, azaz az állandó ellenőrzéseket, és nem bontják meg az Egyesült Királyság egységét, amivel arra utalt, hogy nem kell külön szabályokat bevezetni az északíreknél és az országrész nem marad az uniós közös piac vagy vámunió része. Itt a jelentés alapján gyakorlatilag a tárgyalások második szakaszára halasztották, hogyan oldják meg a helyzetet, ahogy azt a britek akarták, de leszögezték például azt, hogy továbbra is szabadon járhatnak-kelhetnek az emberek Írország és Észak-Írország között.

Tusk örül, de aggódik

Az Európai Bizottság az alku alapján azt javasolta az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsnak, hogy kezdjék meg a tárgyalások második szakaszát. A jövő héten összeülő testület elnöke, Donald Tusk már ki is adott egy nyilatkozatot, ami alapján új témákkal folytatná az egyezkedést. Azonnal azzal a két éves átmeneti időszakkal nyitna, amit Theresa May kért a firenzei beszédében, és ezalatt Donald Tusk úgy tartatná be a britekkel az összes uniós kötelezettségüket, hogy már kizárná őket a döntéshozatalból. A britek és az EU jövőbeni kapcsolatának letárgyalását, amire London már régóta rá akar térni, másodiknak említette. Jövőre találnák majd ki az uniós vezetők, hogy erről milyen feltételekkel egyezkedjenek a britekkel.

Donald Tusk arra is figyelmeztetett, hogy ugyan elégedett a mai alkuval, de „a legnehezebb kihívás még mindig hátra van. Tudjuk, hogy szakítani nehéz, de szakítani és új kapcsolatot építeni sokkal nehezebb.

A brexit-népszavazás óta másfél év telt el. Ilyen sok időt szenteltünk a feladat könnyebbik részének. Most gyakorlatilag kevesebb, mint egy évünk maradt egy átmeneti egyezmény és a jövőbeni kapcsolatunk keretére”

– utalt rá, hogy 2019 márciusára mindent el kellene rendezniük, de ehhez a különféle jogi eljárások miatt már korábban nyélbe kell ütniük az alkut. A brit kormány e heti bénázása jól mutatja, mennyire nehéz lesz összehozni a végső egyezséget.