Gyújtógyertya- és fékkartellre csapott le Brüsszel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- 18+Kegyetlenül meggyilkolta saját gyermekeit egy nő, életfogytiglanra ítélték
- Soha nem látott veszélyekről beszélt Trump tanácsadója: Putyin nem akar tárgyalni, egész Ukrajnát akarja
- Kihalás felé menetel az orosz társadalom, a megoldás sokakat meglep majd
- Ezeknek az iparágaknak verne oda az illegális bevándorlók tömeges deportálása az USA-ból
- 18+Ismét akciózott az olasz maffia, lófejet és tehéntetemet küldtek egy vállalkozónak
- Durva üzenetet küldött Brüsszel: Magyarország imázsa forog kockán
- 2,4 milliárd forintért kelt el egy falra ragasztott banán
- Mindenki egyszerre mindenhol: digitális nomádok Délkelet-Ázsiában
- Csak túrázni indultak egy hátizsákkal, ittak egy felest, és soha nem tértek haza
- Süllyedni kezdett egy hajó a Dunán, rendőrök és tűzoltók lepték el a környéket
Az európai üzletben farkastörvények uralkodnak, és a nagy cégek, gyakran a kormányokkal karöltve ott próbálják meg kijátszani a piaci szabályokat, ahol nem szégyellik. És van egy ember, aki minden hónapban egyszer kiáll a nyilvánosság elé, és megbünteti őket. Ő az európai piac vasökle, a volt dán miniszterelnök-helyettes, a versenyjogok betartatásáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager.
Mindig ugyanaz a menetrend: amikor az Európai Bizottság lezár egy hónapokig vagy évekig tartó nyomozást, Vestager tart egy sajtótájékoztatót, és bejelenti, hogy x, y és z cég törvénytelen kartellt hozott létre. Például megegyeztek benne, hogy nem versenyeztetik egymás termékeit, vagy hogy ugyanazon az áron dobják őket a piacra, és drágábban árulják őket, mint amennyit valójában érnek.
Aztán az x cég általában beköpi a társait az Európai Bizottságnál. Ezért ő megússza a büntetést. Y és z pedig mindent bevall, együttműködnek, és cserébe nekik is elengednek valamennyit a bírságból.
Tengeri szállítás, gyújtógyertya, hidraulikus fék
A szerdai bejelentés az ügyeskedő autókereskedelemre sújtott le háromszorosan.
- Öt tengeri szállítmányozó cég, a chilei CSAV, a japán "K" Line, a MOL és az NYK, valamint a norvég/svéd WWL-EUKOR leosztották egymás között a tengeri útvonalakat és megegyeztek az árakban az autók szállítására. „A Bizottság nyomozása felfedte, hogy a cégek üzletvezetői egymás irodáiban, bárokban, éttermekben és társadalmi eseményeken szőtték a versenyellenes terveiket, és rendszeresen tartották egymással a kapcsolatot telefonon.” 395 millió eurójukba fájt a próbálkozás. A japán MOL terítette a kártyákat, és ő nem fizetett szankciót.
- A német Bosch a japán Densoval és az NGK-val gyújtógyertyák eladására alakított kartellt. A Denso vallott, és 76 millió euróra büntették a két másik céget.
- A korábban amerikai, most német tulajdonban lévő ZF TRW, valamint a Bosch és a Continental fékrendszerek eladására szövetkezett. A TRW-Bosch-Continental hármas a BMW-nek és a Daimlernek adott el hidraulikus fékeket a normál árnál drágábban, a Continental és a Bosch a Volkswagent verte át elektromos fékrendszerekkel. Az első esetben a TRW valotta be a bűneit, a másodikban a Continental. A többiek összesen 75 milliós büntetést fizetnek.
A bírságon túl a károsultak indíthatnak kártérítési eljárást, és nyugodtan hivatkozzanak az EU kártérítési kereseteket szabályozó irányelvére, javasolta az Európai Bizottság.
Nem mindig üt ekkorát
A szerdai ügyekben fényt derítettek a turpisságokra, de tegyük hozzá, hogy Margrethe Vestager sem üt mindig olyan nagyot.
Például a paksi atomerőmű bővítéséről évekig nyomoztak és tárgyaltak a magyar kormánnyal. Ki is derítették, hogy olyan állami támogatásból részesül a projekt, ami alapesetben tökéletesen tiltott az európai piacon. Az ügy azonban nem büntetéssel, hanem kompromisszummal végződött. Néhány feltételt szabott az Európai Bizottság, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy európai uniós cégeket is engedjenek majd oda a kivitelezéshez. Amikor erre ígéretet kaptak a magyar kormánytól, zöld utat adtak az építkezésnek.
A kedvenc versenyjogi ügyünk egyébként az volt, amikor egy ármánykodó borítékkartellre borította az asztalt az Európai Bizottság 2014-ben.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !