Csütörtökön és pénteken tart csúcstalálkozót az Európai Unió összes országának vezetője Brüsszelben. A szokásosnál sokkal hosszabb a program, kilenc témáról lesz szó. Ezek közül a legnagyobb figyelmet Donald Trump kereskedelmi kihívása és a feltehetően orosz támogatással elkövetett angliai idegméreg-merénylet kapta az elmúlt napokban. 

 

Fel kell venni a kesztyűt Trumppal, csak még nem tudjuk, milyen meccset játszunk

Donald Trump kereskedelmi háborút hirdetett: januárban megvágta a mosógép- és a napelem-importot, most pedig az acél- és alumíniumiparban akar odaverni azoknak az országoknak, amelyek szerinte csaló módon kirabolják Amerikát. Március 8-án írta alá a rendeletet, amely 25 százalékos vámmal sújtja az acél, 10 százalékossal az alumínium behozatalát az Egyesült Államokba. Az intézkedés leginkább Dél-Koreának, Kínának, Japánnak, Törökországnak, Brazíliának és Németországnak fáj.

Mivel Németország nem önállóan kereskedik az USA-val, hanem az európai uniós piacon keresztül, azonnal európai szintű kérdés lett, hogy mi a helyes lépés Trump húzására. Az uniós kereskedelmi biztos tárgyalni kezdett az amerikai EU-s nagykövettel, tegnap pedig Washingtonban találkozott egy uniós küldöttség az amerikai kereskedelmi miniszterrel.

Trump azt mondja, nemzetbiztonsági kérdés, hogy a védővámok bevezetésével megvédjék az amerikai acél- és alumíniumipart. Az Európai Bizottság szerint viszont az EU-val szemben nem hivatkozhat erre Trump, mert nem az EU árasztja el olcsó fémáruval az amerikai piacot. Sőt, mi vagyunk az USA legerősebb partnere a kínai dömping elleni fellépésben. Ráadásul szövetségesek vagyunk, ami a nemzetbiztonsági együttműködést illeti.

Elsősorban azt szeretnék elérni az uniós vezetők, hogy az EU-ra ne vonatkozzanak a védővámok. Kanada és Mexikó kapott mentességet, és lehet, hogy Ausztrália is fog. Az USA viszont semmilyen egyértelmű jelét nem adta, hogy kivételt fog-e tenni az Európai Unióval, és a védővámok 15 nappal a kihirdetésük után – pénteken – életbe lépnek.

Az USA és az EU közötti kereskedelmet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozza. Ha az Európai Unió nem kap felmentést, panaszt tehet az USA-ra. Az Európai Bizottság jogászai szerint egész biztosan nem állja meg a helyét Washington érvelése, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva vezet be védővámokat az EU-val szemben is.

A vitás ügy elbírálása viszont hosszú folyamat, és közben károk érik az európai gazdaságot. Ezért a WTO lehetőséget ad arra, hogy a sértett „kiegyensúlyozó intézkedéseket” hozzon. Az Európai Bizottság közzé is tett egy listát olyan amerikai termékekről, amelyekre magasabb vámot vetne ki, hogy visszaállítsa az acél és az alumínium kereskedelméből kiesett nyereséget. A listán olyan elemek szerepelnek, mint például Bourbon viszki, farmernadrág és motorkerékpár.

A Szkripal-ügy

„Az Európai Tanács várhatóan következtetéseket fogad majd el, amelyben mélységesen elítéli a Szergej és Julija Szkripal ellen az egyesült királysági Salisbury városában elkövetett merényletet” – írta a Tanács a találkozó programjában. Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatja majd az uniós vezetőket, akik „megbeszélést folytatnak az incidensről és annak lehetséges következményeiről.” 

A vezetők közös nyilatkozata sokkal óvatosabban fogalmaz majd az ügyben, mint London, akik közvetlenül Vlagyimir Putyint vádolják a gyilkossági kísérlettel. A merénylet áldozatai az orosz katonai hírszerzés (GRU) egykori tagja, a hazaárulásért elítélt, de egy amnesztiarendelet után 2010-ben az Egyesült Királyságba engedett 66 éves Szergej Szkripal és lánya, Julia voltak. Mindketten kómában vannak.

Boris Johnson brit külügyminiszter szerint nem kérdés, hogy a merényletet Putyin rendelte el. Az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén is volt már szó a merényletről, úgy tudjuk, a brit kormány bizonyítékokat is mutatott az uniós partnereknek, amelyek alátámasztják az állítását. Az EU egységesen kiáll Nagy-Britannia mellett, de csak egy bizonyos pontig.

A hivatalos uniós reakció szövege estig még változhat, de a mostani verzióban az áll, hogy a vezetők „egyeztetek arról, hogy milyen következtetéseket lehet levonni, azoknak a válaszoknak a fényében, amelyeket az orosz hatóságok szolgáltattak.” Hozzáteszik azt is, hogy az EU „szoros figyelemmel követi majd az ügyet és a következményeit”, írta a Politico.

Kvótaügyben patthelyzet van

A bolgár elnökség beszámol majd róla, hogy hogyan haladtak a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról szóló tárgyalások a miniszterek Tanácsában január óta. Ez egy hét darab külön jogszabályt érintő összetett tárgyalás, amelynek csak az egyik vitás kérdése a menedékkérők elosztása  az európai uniós országok között. Magyarország a legkérlelhetetlenebb ellenzője a menedékkérők elosztásának. A bolgár elnökség több kompromisszumos javaslatot is beépített a szövegbe, hogy az közelebb kerüljön a magyar állásponthoz.

Egy ponton azonban még mindig szerepel a javaslatban az automatikus áthelyezés. Abban az esetben, ha valamelyik országban 160 százalékkal több menedékkérelmet adnak be, mint amennyi az ország lakossága, gazdasági ereje és korábbi menekültellátási teljesítménye alapján igazságos lenne, életbe lépne egy áthelyezési művelet az unió többi országába.

A déli országoknak fontos, hogy legyen egy ilyen automatikus, kötelező elem a jogszabályban, hogy ha nagy a nyomás a fogadó kapacitásaikon, senki ne bújhasson ki a menedékkérelmek kezelésének közös felelőssége alól. A közép-európai államok, és különösen Magyarország továbbra sem hajlandóak olyan rendszert elfogadni, amelynek része egy ilyen művelet. Több általunk megkérdezett diplomata hosszú vitára számít még az ügyben, ami valószínűleg eltart az év végéig, és nem kizárt, hogy szavazással kell majd dönteni, mert nem lesz kompromisszumos megoldás.

Törökországgal sok a gond, de kellenek nekünk

Törökország éppen a kurdok ellen háborúzik Szíriában, és nem válogat az eszközökben, a támadásaik rengeteg civil áldozatot követeltek.

Török hadihajók kötözködnek Ciprustól délre az európai olajcégek kutatóhajóival, amelyek az ígéretes szénhidrogén-lelőhelyeket vizsgálnák a térségben. Az Észak-ciprusi Török Köztársaság felségvizeinek a védelmében lép föl a török haditengerészet, viszont az Észak-ciprusi Török Köztársaságot Törökországon kívül senki nem ismeri el.

Mindennek a tetejébe Törökország vízummentességet szeretne kapni az Európai Uniótól, viszont nem hajlandóak lazítani a terrorellenes törvényeiken, amelyek aránytalanul sújtanak olyan embereket, akiknek jó eséllyel semmi közük nincs a terrorizmushoz.

Az Európai Uniónak viszont szüksége van rá, hogy Törökország ellássa azt három és félmillió embert, akik oda menekültek az elmúlt években, főleg Szíriából. Ezért az uniós vezetők arról fognak tárgyalni, hogy meghosszabbítsák-e az Ankarának nyújtott uniós támogatást.

Facebook-adó, szerb csatlakozás, brexit, euró-politika 

Az Európai Unió szeretné tisztességesen megadóztatni a digitális óriáscégeket, mint a Facebook és a Google, de ehhez át kell alakítani  az adórendszereket, mert a mostani még „hús-vér” cégekre készült, és erre a célra nem igazán alkalmas. Erről is beszélnek majd a vezetők.

Aztán megvitatják a menetrendet, ami alapján a Balkán országai csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság februárban közzétett egy jelentést, amelyben azt írták: elképzelhető, hogy Montenegró és Szerbia 2025-ben EU-tag lehet.

Ezen kívül pénteken iránymutatást adnak majd arra nézve, hogy milyen kapcsolatra lépjen az Európai Unió Nagy-Britanniával a brit kilépés után.

Végül arról is lesz szó, hogy az euróövezet 19 tagállama hogyan működjön együtt szorosabban a jövőben. Több ötlet is felmerült már, például, hogy közös euró-költségvetésre és közös pénzügyminiszterre van szükség, de ilyen messzire egyelőre biztosan nem merészkednek a vezetők. Európai bankbetét-biztosításról és a költségvetési gondokkal küzdő országokat kisegítő Európai Valutaalapról viszont komolyabban is tárgyalhatnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !