Tényleg Magyarország az EU fekete báránya? Mi harcolunk a legtöbbet Brüsszellel?

Ha azt nézzük, hogy az összes tagállam közül csak nálunk és a lengyeleknél kérdéses, hogy a kormány elismeri-e az alapvető európai értékeket, akkor igen, nagyon is kilógunk a sorból. Ha viszont azt nézzük, hogy a teljes európai joganyagot mennyire tartja tiszteletben a magyar törvényhozás, akkor a legtöbb országnál jobban állunk.

A kötelezettségszegési eljárások számában lehet összehasonlítani az uniós országokat. Ezekből derül ki, hogy hány területen nem felelnek meg a magyar szabályok az európai előírásoknak.

Most negyven vitás ügyünk van Brüsszellel, és ezek közül csak néhányról, a legsúlyosabbakról hallunk gyakran: a kvótákról, a menekültügyi szabályokról, a CEU-törvényről és a civiltörvényről. E zeken kívül is, az élet minden területén találunk olyan szabályt, amelyet európai szinten alkottak meg, és az egész unióban ugyanúgy kell alkalmazni. A kötelezettségszegési eljárások azért indulnak, hogy az ilyen szabályokat betartassák.

Ez egy európai minőségbiztosítás

A kötelezettségszegési eljárások nem a büntetésről szólnak, hanem arról, hogy biztosítsák: ugyanolyan feltételek mellett lehessen élni és üzletelni mindegyik uniós országban. Ez nem egyszerű feladat. 

Tulajdonképpen egy minőségbiztosításról van szó. Képzelje el, hogy egy szállodaláncot vezet, és el kell érnie, hogy ugyanolyan minőségű étel kerüljön az asztalra, ugyanolyan tiszták legyenek a szobák, ugyanolyan gyorsan javítsák ki a csőtörést, ugyanúgy legyen elég parkolóhely, ugyanolyan könnyen be lehessen jutni a városközpontba a lánc mindegyik szállodájából. Ha az egyik városban nem ugyanaz a minőség, mint a másikban, akkor a rosszabbul teljesítő hotelekben csökkenni fog a forgalom, és csorbul az egész cég hírneve. 

Hasonló feladatot lát el az Európai Bizottság: a cég az Európai Unió, a hotelek pedig az tagországok. Azt kell elérni, hogy ha valaki az EU-n belül elköltözik bármelyik másik országba, akkor tudja, hogy hasonló körülményekre kell számítania. Például, hogy megbízhat a rendőrségben, tiszta lesz az ivóvíz, biztonságos lesz a vonatközlekedés, alapíthat vállalkozást, vehet föl alkalmazottakat, és nem fogják külön iskolába beosztani a gyerekét, hogyha roma. 

Ha ilyen szabályokat nem sikerül összehangolni, akkor az európai egységes piac csak a nevében lesz egységes.

Magyarország negyven kötelezettségszegési eljárásából tíz úgynevezett bejelentési mulasztás: azért indították, mert a magyar törvényhozás még nem ültetett át egy közösen meghozott európai szabályt a magyar jogba, vagy átültette, de nem jelentette be, hogy hogyan. Például már két éve vár az Európai Bizottság egy beszámolót a magyar dohánypiac szabályozásáról.

Ennél súlyosabb probléma, hogyha egy magyar jogszabály sérti az uniós jogot. Van például egy gyakori visszaélés: készenléti munkakörbe jelentenek be biztonsági őröket, és közben több, mint napi nyolc órát a telepen dolgoztatják őket, anélkül, hogy ezért pótlékot fizetnének nekik. Három éve indult emiatt eljárás Magyarország ellen, és az ügy az első szinten tart (zöld pötty az ábrán), ami azt jelenti, hogy a kormány tárgyal róla az Európai Bizottsággal.

Élesebb a vita például arról, hogy a pálinka eladására kevesebb adót vet ki a magyar állam, mint a viszkiére vagy a vodkáéra. Ez elég nagy kiszúrás azokkal, akik külföldi szeszekkel kereskednek. Több hivatalos levélváltás után sem tudta meggyőzni a magyar kormány Brüsszelt, hogy miért van erre szükség, ezért a Bizottság a második szintre léptette az eljárást (kék pötty).

Az Európai Bizottságot meg lehet győzni, lehet fontos nemzeti sajátosságokra hivatkozni, amelyek alapján kivételeket lehet kérni egy-egy szabályra, és meg is lehet vele alkudni. A paksi atomerőmű bővítése ellen több kötelezettségszegés indult, és mindegyikre találtak közösen megoldást.

Ha viszont a jogi nézeteltérés kibékíthetetlen valamelyik ügyben, akkor az Európai Unió Bíróságának kell igazságot tenni. Ez a harmadik, legmagasabb szint (narancssárga pötty). A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány miatt már el is marasztalta Magyarországot a bíróság, hogy jogtalanul uralta le velük a cafeteria-piacot.

Mindenkinek megvannak az ügyei

Magyarország a negyven aktív kötelezettségszegési eljárásával az európai középmezőny elején áll az Európai Bizottság nyilvános adatbázisa szerint.

Messze az élen állnak a balti országok: Észtország, Litvánia és Lettország. Szorosan mögöttük Finnország és Dánia, mind az öten 20 és 30 közötti eljárással.

35 eljárástól számolhatjuk a középmezőnyt, amelyet Luxemburg és Hollandia vezet. Utánuk jön Magyarország. Svédországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal és Romániával vagyunk egy csoportban a 40-45-ösök között.

A sereghajtókat 65 ügytől fölfelé számolhatjuk: Belgium, Lengyelország, Németország, Görögország és Spanyolország tartozik ide. Spanyolország messze lemaradva fut a legvégen az összesen 89 eljásárával.