„Intenzív erőfeszítések ellenére még mindig nyitottak kulcsfontosságú kérdések” – adta hírül Twitteren vasárnap az uniós brexit-ügyi főtárgyaló. Michel Barnier vasárnap egyeztetett Dominic Raabbal, a brit kormány megbízottjával.

A Politico híroldal vasárnap délután három uniós forrásra hivatkozva arról írt, hogy technikai szinten megegyeztek a felek a Barnier-Raab találkozó előtt. A lap és a BBC szerint erre utalt az is, hogy késő délutánra összekürtölték a tagállamok uniós nagyköveteit.

A Politico úgy tudja, valóban az alkuról akartak tájékoztatást adni, de végül csak azt tudták elmondani, hogy a britek mibe nem tudtak beleegyezni. A Politicónak arról beszélt egy forrás, hogy a tanácskozáson

Ekkor a britek minden átmenet nélkül kizuhannának az EU-ból, ami kereskedelmi és közlekedési fennakadásokkal, jogi bizonytalansággal járna.

Ha vasárnap egymás tenyerébe tudtak volna csapni, akkor a szerdai uniós csúcson csak hivatalosan is le kellett volna okézni a részleteket, és szabad lenne a pálya a rendezett brit kilépéshez. A tárgyalások befuccsolásával most az állam- és kormányfőkre marad a végső döntés (a Politico szerint addig már nem is találkozik a két fél hivatalosan).

A kilépési tárgyalásokra két évük van, ami március 29-én lejár. Ez nem azt jelenti, hogy addig húzhatják az egyeztetéseket a kilépési feltételekről, mert még egy politikai nyilatkozatot is el akarnak fogadni és a végső alkut mindenkinek jóvá kell hagyatnia otthon is. Közösen, egyhangú tagállami döntéssel ugyan kitolhatnák a határidőt, de ettől az Egyesült Királyság és az EU is elzárkózni látszik.

Még mindig Észak-Írországon megy a legnagyobb vita

Michel Barnier a tárgyalások vakvágányra futását bejelentő tweetjében külön kiemelte az észak-ír kérdést. 

Az Egyesült Királysághoz tartozó területen több évtizednyi polgárháborút zárt le a katolikus írek és a betelepült brit protestánsok között az 1998-as nagypénteki egyezmény, amely megszüntette a határellenőrzést Írország felé. Csakhogy a brit kormány úgy döntött, hogy az EU-val együtt a vámuniójából is kilép, holott ebben külsősként is maradhatna.

Londonban arra hivatkoznak, hogy ha nem hagynák ott a vámuniót is, elárulnák a brexit-népszavazás eredményét, holott csak az EU-tagságról kérdezték a brit választókat. A kormány döntése miatt viszont vámhatár jön létre Észak-Írország és az EU-ban maradó Írország között, és valahogyan ellenőrizni kellene az átmenő áruforgalmat.

A március 29-i kilépés utánra már megegyeztek egy két éves átmeneti időszakban, amíg a britek félig-meddig az EU-ban maradnának, például a vámuniót se hagynák ott. Ezalatt tárgyalnának le egy uniós-brit kereskedelmi egyezményt, de egy biztosíték is kellene, hogy ha azok a tárgyalások bedőlnének, akkor se legyen ellenőrzés az ír-északír határon.

A megoldás az lenne, hogy B-tervként maradnának a vámunióban, de ezt a brit kormány időkorláthoz vagy legalább feltételekhez kötné, amit az EU nem hajlandó elfogadni. Olyan „hibrid” változat is megjelent a sajtóban, hogy egy brit tervezet elfogadna enyhébb ellenőrzéseket Észak-Írország és Nagy-Britannia között, vagyis gyakorlatilag az Egyesült Királyságon belül jönne létre vámhatár.

Majd a briteken is át kellene préselni

Ha szerdán megszületne a brit-uniós alku, az se jelent garanciát semmire. A londoni konzervatív kormányt az északír demokratikus unionisták támogatják. Ők korábban azzal reagáltak a formálódó egyezségről kiszivárgó hírekre, hogy nem szavaznának meg olyan feltételeket, amelyek máshogy bánnának Észak-Írországgal, mint az Egyesült Királyság maradékával, kizárva a „hibrid” megoldást.

Azt is belengették, hogy elutasítanák a jövő évi brit költségvetést. A konzervatívoknak csak a demokratikus unionistákkal együtt van meg a parlamenti többségük, anélkül ellenzéki szavazatokra szorulnak. A brexit-alku megszavazásához még számíthatnak is a többségében EU-párti Munkáspártra, de a költségvetésnél már aligha.

A nagyobbik kormánypárton belül is mélyek a szakadékok az EU-barát, euroszkeptikus és EU-ellenes csoportok között. Nemrég David Davis korábbi brexit-ügyi főtárgyaló és Boris Johnson volt külügyminiszter is elutasította Theresa May miniszterelnök kilépési feltételeit. Utóbbit széles körben a kormányfői poszt legesélyesebb várományosának tartják, ha Theresa May bukna.

(Borítókép: Dominic Raab és  Michel Barnier - fotó: Emmanuel Dunand / AFP)