Az EUrologus kedden csoportos interjú keretében találkozott Marine Le Pennel Párizsban. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arról beszélt, hogy új szembenállás jött létre a világpolitikában: és szerinte többé már nem a jobboldal-baloldal ellentét osztja meg a politikusokat.

Szerinte egy új helyzet alakul mindegyik európai országban is, amelyet úgy lehetne leírni, hogy globalisták feszülnek neki a nacionalistáknak: az előbbiek országok fölötti szerkezeteket akarnak létrehozni, az utóbbiak szeretnék megőrizni a nemzetállamokat.

Emmanuel Macron francia elnök felismerte ezt a helyzetet, és a tavalyi elnökválasztási kampányában ki is kiáltotta magát a globalisták vezetőjének. Az Európai Parlament (EP) viszont még a régi felosztás szerint jött létre, mutatott rá Le Pen. Arról érdeklődtünk, hogy szerinte Magyarország hogyan vesz részt ebben az átalakulásban.

Milyen szerepet játszik Orbán Viktor ennek az új szembenállásnak a létrehozásában?

Nélkülözhetetlen szerepet játszik! Ő az, aki benne van az Európai Néppártban (EPP), és kelti a felfordulást, ami kreálja az új megosztottságot. A miénken kívül majdnem az összes többi politikai mozgalmat megosztja az új szembenállás. Emmanuel Macronét nem, mert az teljesen egyértelműen globalista, nekik nincsenek ilyen problémáik. De az Európai Néppártot megosztja.

Az EPP-n belül az a helyzet, hogy vannak azok, akik Magyarország ellen szavaznak, és van Magyarország. Lehet, hogy az európai parlamenti választások lesz az a pillanat, amikor minden letisztul. Ellentétben azzal, amit Laurent Wauquiez (a francia konzervatív Köztársaságiak párt elnöke) gondol, aki megpróbál ellavírozni a mozgalmának a hagyományos homályosságában, a valóság az, hogy választani kell Merkel és Orbán között. A politikai döntés arról szól, hogy vagy az egyik, vagy a másik.

Mi egyértelműen Orbán mellett állunk.

Orbán Viktor mégis azt mondta többször, hogy az EPP-ben akarnak maradni.

Nagyon helyes! Remélem, hogy meg tudnak győzni döntéshozókat az EPP-n belül, hogy álljanak ellen az Európai Unió politikájának. Egyébként ez a frakciók közötti helyezkedés, hogy ki melyik frakcióban ül, ez számomra csak politikai főzőcske. Az egyetlen dolog, ami engem érdekel, az a nagy képernyő a parlament falán: amelyik mutatja, hogy hányan szavaztak valami mellett, és hányan szavaztak ellene. És hogy mi lesz a haszna annak a szavazásnak. 

Mi korábban több témában is ugyanúgy szavaztunk, ahogy a szélsőbaloldal, leginkább a gazdasági megszorítások ellen. Ez nekem nem okoz problémát.

Szerintem ez az igazi demokrácia. Mindenkinek megvannak a saját elképzelései, ezek alapján megválasztják, és aztán a demokrácia arról szól, hogy meg kell találni a többséget egy projekthez a képviselőtestületben, amelyik megszavazza. Ha pedig nem sikerül többséget találni, akkor nem szavazza meg.

Ez fog történni az Európai Parlamentben is. A szavazatok, amelyek a mi elképzeléseinket támogatják, valószínűleg különböző frakciókból fognak érkezni. Nyilván olyan nagy frakciót szeretnénk alakítani, amekkorát csak lehetséges. De igazából csak a parlamenti kijelző számít.

A nemzeti mozgalmak nem veszélyeztetik a békét, azok tartják fönt

Marine Le Pen az újságíróknak arról is beszélt: nem tart attól, hogy a nacionalista mozgalmak erősödése feléleszti a régi rivalizálást Franciaország és Németország között. „Semmi oka nincs az európai országoknak arra, hogy szembenálljanak egymással, amíg tisztelik egymás szuverenitását, kultúráját, identitását, beleértve egymás gazdasági identitását” – mondta. A békének éppen az a kulcsa, hogy az EU-s tagállamok nagy szabadságot kapjanak a saját országuk politikai irányításában. „Nem Európa hozta létre a békét, hanem a béke hozta létre az Európai Uniót” – mutatott rá. 

Az eurót mint közös fizetőeszközt egyelőre megtartaná Marine Le Pen, azzal a feltétellel, hogy sikerül átalakítani az euró mögötti pénzügyi rendszer szabályozását. A legnagyobb gondja azzal van, hogy nem demokratikus úton hoznak fontos döntéseket. Például, hogy „mennyiségi könnyítési” programon keresztül rengeteg pénzt pumpálnak az európai gazdaságba.

Ilyen ügyekről szerinte nem a technokrata Európai Bizottságnak és az Európai Központi Banknak kellene döntenie. Másrészt pedig egy ilyen programnak nem a bankok, nem a pénzügyi szféra kisegítéséről kellene szólnia, hanem a nemzeti reálgazdaságok erősítéséről.

A nemzetközi porondon pedig nem is az európai országok között van probléma, hanem az Európai Unió és a világ többi része között. Az Európai Unió az, amelyik fenntartja a feszültséget például Kínával és Oroszországgal. Ha rajta múlna, újjáépítené a kapcsolatokat és az együttműködést Oroszországgal, mert ez Franciaország és Európa érdeke, szögezte le a francia politikus.

Nem kell már kilépni az EU-ból. Most jött el az idő az átalakítására

Le Pen korábban arról beszélt, hogy népszavazáson kell kikérni az emberek véleményét, hogy szeretnének-e tagjai maradni az Európai Uniónak. A helyzet azonban az utóbbi években változott. Magyarországgal, Lengyelországgal és Olaszországgal olyan erők kerültek hatalomra Európában, amelyeken keresztül belülről lehet átalakítani az EU-t, és a kérdés már nem arról szól, mint régebben: hogy egy ország aláveti-e magát az Európai Uniónak vagy pedig kilép belőle.

Most van rá lehetőség, hogy belülről kínáljanak alternatívát azokkal a politikusokkal szemben, akiknek az emberek összes problémájára csak egy válaszuk volt: az, hogy több Európára van szükség, és ezt a nézetet kényszerítették rá a tagországokra – vélekedett.

Marine Le Pen emlékeztetett arra, hogy Bruno Lemaire, a francia gazdasági miniszter szerint is az Európai Unió egy birodalom. A miniszter egyik november eleji beszédére utalt ezzel, ahol Bruno Lemaire azt javasolta, hogy az EU-nak egy tocqueville-i értelemben vett békés birodalommá kellene válnia, ha meg akarja őrizni az erejét az amerikai és a kínai birodalom között.

Már csak az Európai Unió tartja életben az ultraliberalista világnézetet

Marine Le Pen dicsérte Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikáját, amelyet intelligens protekcionizmusnak nevezett. Elismerően nyilatkozott arról, ahogyan Trump átalakította az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt, a NAFTA-t. Az új megegyezés az amerikai munkaerőpiac védelmének érdekében többek között kiköti, hogy 2023-tól csak olyan autót lehet vámmentesen behozni Mexikóból Amerikába, amely értékének legalább 40 százaléka „magas jövedelmű”, legalább 16 dolláros órabért fizető gyárból származik.

„Ez az a gazdaságpolitika, amelyik az embereket szolgálja, nem pedig az embereket állítja a gazdaság szolgálatába” – fogalmazott a francia pártelnök.

A világ éppen hátat fordít a vad globalizációnak

– tette hozzá. – India, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok már eldöntötte, hogy így cselekszik. Az egyetlen, aki még védi a szabad kereskedést és a teljes ultraliberalizmust, az az Európai Unió” – zárta le a témát Marine Le Pen.

Borítókép: Pierre Andrieu / AFP.

Köszönjük a Club Grande Europe-nak az interjú szervezését!

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !