Az európai parlamenti választások közeledtével az Európai Unió egy új mechanizmust kíván életbe léptetni az álhírek, hamis hírek elleni küzdelemre – többek között ennek a részleteiről tárgyaltak az európai uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében leszögezte: Magyarország egyetért az álhírek elleni fellépés fontosságával. Hozzátette, hogy habár az Európai Unió kezdeményezése alapvetően arra irányul, hogy „az orosz forrásúnak titulált álhíreket” tudja kivédeni, a mi közép-európai tapasztalatunk azt mutatja, hogy más irányból is érkeznek befolyásolási kísérletek, illetve érkeznek álhírek, és ezekre is érdemes odafigyelni.

„Nyilván vannak orosz álhírek, ez evidens” – fogalmazott Szijjártó Péter. Ugyanakkor megjegyezte: „Közép-Európában élünk, nem a Holdon és nem is a Marson, ezért pontosan tudjuk, hogy mindkét irányból próbálnak befolyásolni folyamatokat különböző szerveződések. Közép-Európában erről szól a történelmünk, és ez most sincsen másképp. A NATO-ban szoktuk azt mondani, hogy 360 fokos megközelítésre van szükség, én hasonlót javasoltam itt a kollégáknak.”

Példaként kiemelte a 2015. szeptemberi röszkei tömegzavargást, amelyet a nemzetközi médiában úgy interpretáltak, hogy ártatlan, pusztán jobb életre vágyó emberek váltak brutális rendőri fellépés áldozataivá, miközben Magyarországon terrorcselekmény miatt ítélték el a zavargás egyik résztvevőjét, Ahmed H-t.

Egyelőre nem fogadjuk el az Arab Ligával közös nyilatkozatot

A miniszteri találkozó másik témája a február 24-25-én esedékes csúcstalálkozónak az előkészítése volt, amelyen az Európai Unió állam- és kormányfői az Arab Liga tagországainak vezetőivel fognak tárgyalni, elsősorban a migrációval kapcsolatos fellépésről.

A Sarm es-Sejkbe tervezett csúcstalálkozó egyik célja, hogy rávegye az arab országokat, főleg Egyiptomot egy markánsabb szerepvállalásra a migránsok fogadásában és az illegális migráció elleni küzdelemben.

Az Európai Unió egy közös nyilatkozattal készül az eseményre, amelyet viszont Magyarország egyelőre nem támogat, mert a közös álláspont alapját az ENSZ globális migrációs csomagja képzi. A magyar kormány jelezte Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőnek, hogy „ilyen formában nem tudja elfogadni a közös deklarációt” – számolt be az eseményekről Szijjártó Péter.

Magyarország nyolc másik európai uniós állammal együtt nem írta alá az ENSZ globális migrációs csomagját.

A magyar külügyminiszter megjegyezte, hogy nemcsak az EU-n belül bizonyul nehéz feladatnak a közös álláspont elfogadása. „Az Arab Liga tagállamai között legalább annyi ponton várható egyet nem értés, mint az európai országok között, tehát nem lesz egy egyszerű mutatvány” – fogalmazott. Nem is abban látja az ilyen sok tucatnyi minisztert felvonultató óriástalálkozók lényegét, hogy a végén elfogadnak-e valamilyen kiáltványt, tette világossá.

Irán sérelmezi a magyar részvételt a Közel-Keletről szóló konferencián

Az Egyesült Államok és Lengyelország közösen szerveznek egy konferenciát a Közel-Keletről, különösen Irán szerepéről a közel-keleti konfliktusokban február 13-14-én, Varsóban.

Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo korábban azt nyilatkozta, hogy az összejövetel a közel-keleti stabilitásra, békére, szabadságra és biztonságra fog koncentrálni, és „egyik fontos eleme az lesz, hogy biztosítsa: Irán nem válik destabilizáló tényezővé.”

Szijjártó Péter megerősítette, hogy ő is meghívást kapott a konferenciára, amelyet köszönettel elfogadott. Irán tiltakozott a magyar részvétel ellen, a tiltakozást meghallgatták, de ez nem befolyásolja, hogy Magyarország részt vesz az eseményen. „Fogadtuk az iráni nagykövetet helyettes államtitkári szinten a minisztériumban. Mindenkinek lehet véleménye arról, hogy hova megy a magyar külügyminiszter, de majd ezt mi eldöntjük” – szögezte le.

A közel-keleti rendezéssel kapcsolatban Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország mindig a tárgyalásos megoldás híve volt. Óriási teljesítménynek tartja, hogy a világ legerősebb országai létre tudtak hozni egy nukleáris területen történő együttműködésről szóló megállapodást Iránnal.

Ezt a megállapodást az Egyesült Államok felmondta, súlyos nézeteltérést okozva az USA és az Európai Unió között az ügyben.

Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy ez a vívmány: az iráni atomalku valamilyen módon fenn fog tudni maradni. Hozzátette azonban:  „Mi magyarok kicsik vagyunk ahhoz, hogy ezt a kérdést befolyásoljuk, ezért mi ebben az ügyben az Európai Unió részeként tűnünk fel, és mást nem is nagyon tudunk tenni.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !