Az Európai Parlament plenáris ülése megszavazott egy dokumentumot, amelyet követően megkongatták a vészharangot a Fideszben. Először Gál Kinga, EP-képviselő adott ki egy közleményt, a következő felütéssel: „Felháborító, hogy az EP bevándorláspárti többsége a migránsok behozatalára szánja a háromszorosára növelt alap nagy részét, ahelyett, hogy megpróbálná megállítani azt.” Halász János fideszes szóvivő nem sokkal ezután már Budapesten tartott sajtótájékoztatót, ahol mindezt így kommentálta: „Így árusítják ki Európát, Európa biztonságát és keresztény kultúráját. Brüsszelben minden a Soros-terv szerint zajlik: több pénzzel, migránsvízummal, a gazdasági bevándorlás legalizálásával és kvótával készülnek a migránsok tömeges betelepítésére.”

De mi történt valójában?

Az EP napirendjén volt a következő hét éves keretköltségvetés Menekültügyi és Migrációs és Integrációs Alapjára vonatkozó szavazás. A folyamat most ott tart, hogy az EP az első olvasatról szavazott, az Európai Bizottság előterjesztése alapján. Az első olvasatnak jelen esetben esetleg jelzésértéke van, arról szól, hogy ez a parlament ezt gondolja erről a témáról. Most ugyanis nem kezdődnek meg a tárgyalások a társjogalkotóval, vagyis a tagállamokat tömörítő Tanáccsal, hanem a téma majd visszajön az új parlament napirendjére. És majd azt követően jutunk el odáig, hogy érdemi tárgyalás legyen és kompromisszumokat találjanak a felek. A Menekültügyi és Migrációs és Integrációs Alapnak három része van: integráció, a határvédelem és a terrorizmus elleni küzdelem.

Ezt az összeget 51 százalékkal javasolták megemelni az EP-képviselők (ez több, mint a bizottsági javaslat), így jelenlegi árakon 10,41 milliárd euró kerülne ebbe a kalapba. Több mint 8 milliárd eurót költenének határvédelemre, és 2,2 milliárd euró kerülne az úgynevezett belső biztonsági alapba.

A célkitűzések között olyanok szerepelnek, mint a közös menekültügyi politika megerősítése, az illegális migráció elleni küzdelem, a hatékony és biztonságos visszatérések (vagyis az illegális bevándorlók kitoloncolása), és a származási országokba való újbóli beilleszkedés. Emellett igen nagy hangsúllyal szerepel a külső határok védelmének hatékony biztosítása, valamint a terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a radikalizáció, a szervezett bűnözés és a számítógépes bűnözés elleni küzdelem, valamint a bűncselekmények áldozatainak megsegítése és védelme. 

„Mindeközben tízezer eurót ítélne oda minden egyes áttelepített migráns után a tagállamok számára, ezáltal is ösztönözve a migránsok betelepítését kontinensünkre” – ezt is mondta Gál Kinga, Halász János pedig hozzátette: „pénzügyileg is meg akarják büntetni a migránsok betelepítését elutasító országokat”. Ami a tízezer eurót illeti: erre az összegre azok a tagállamok jogosultak, akik menedékkérőket fogadnak be, de csak akkor, ha a kérelmező valóban jogosult a menekültstátuszra. A javaslat szerint a befogadó állam személyenként 10 ezer eurót kap a menekült elhelyezésével és integrációjával kapcsolatos költségeire. De ez a támogatás csak azoknak az államoknak jár majd, akik valóban részt vesznek a közös menekültpolitikában. Vagyis, akik vállalják, hogy ha kell, akkor besegítenek egy másik államnak a menedékkérelmek kezelésében. Akik ezt nem vállalják, azok nem kapnak sem menekültet, sem az ezek integrációjára szolgáló pénzt.

Ugyancsak szerepel a célok között – és a magyar kormány ez ellen is mindig tiltakozik – a legális migráció támogatása, aminek éppen az a célja, hogy jogszerű keretek között, tehát ne illegálisan lépjék át a határt harmadik országok polgárai. A gyakorlatban ez nagyjából annyit jelent, hogy azok a gazdasági bevándorlók (tehát nem a menekültek), akik dolgozni akarnak az EU-ban, csak akkor tartózkodhatnak az EU területén, ha van munkájuk, és ezt tudják igazolni.

A fideszes EP-képviselők nem fogadták el ezt az előterjesztést, így az összes, korábban felsorolt cél ellen szavaztak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!