Csütörtök késő estig vitatkoztak az európai uniós államok vezetői a brüsszeli EU-csúcson, hogy meddig és milyen feltételekkel adjanak haladékot az Egyesült Királyságnak az EU elhagyására. Az uniós alapszerződés értelmében március 29-én kellenne az Egyesült Királyságnak kilépnie az európai politikai és gazdasági közösségből, azonban a brit parlament, a brit kormány és az unió vezetői nem tudtak megegyezni a kilépés mikéntjéről, és kifutottak az időből.

Miután a brit alsóház ezt múlt héten megszavazta, Theresa May levélben kérte a kilépési dátum módosítását június 30-ig. Az Európai Tanács, az uniós tagállami vezetők testülete kellett, hogy elbírálja a kérést, és csak egyhangúan adhattak halasztást. Bonyolult megbeszélésnek ígérkezett, mert többféle szempontot kellett figyelembe venni, és az EU-s kormányfők is különböző ötletekkel érkeztek a találkozóra.

Végül May eredeti kérését elvetve a következő választási lehetőségekkel kínálta fel a március 29-i dátum elhalasztását az EU, amelyeket a brit miniszterelnök el is fogadott:

• Próbálja meg még egyszer megszavaztatni a kétszer elutasított kilépési megállapodását a brit parlamenttel jövő héten. Ha sikerül, május 22-ig maradhat az Egyesült Királyság az EU-ban. Ez elég idő ahhoz, hogy mindegyik tagállamban és az Európai Parlamentben is ratifikálják a kilépési megállapodást.
• Ha nem sikerül átvinnie a kilépési megállapodást, akkor is haladékot kapnak a britek április 12-ig, addig kell jeleznie az Egyesült Királyságnak, mit szeretne lépni.

Az Európai Tanács megint hangsúlyozta, hogy nem nyitják újra a korábban kialkudott, és az EU 27 tagországa által elfogadott megállapodásról a tárgyalásokat. Ezen kívül jóváhagyták a Theresa May által múlt hétfőn Strasbourgban elért kiegészítéseket az eredeti megállapodáshoz.

Ha nem sikerül elfogadtatni jövő héten harmadszor sem a megállapodást, akkor lényegében az uniós vezetők azt ajánlották fel Maynek, hogy április 12-ig válasszanak, mit szeretnének jobban:

1. kiesni az EU-ból megállapodás nélkül, rendezetlen formában,
2. maradni tovább hosszabb időre, és kitalálni valami teljesen újat. 

Ha úgy döntenek, hogy hosszabb ideig maradnak, készüljenek föl a május 23-26. között tartott európai parlamenti választás megrendezésére. A britek mostani állás szerint ugyanis nem vesznek részt az EP-választáson, a helyeiket már szét is osztották a többi tagország között. Április 12-ig tudnák legkésőbb jelezni, hogy ha mégis választást kellene náluk is tartani.

Ha nem kapnak halasztást a britek, és nem fogadnak el megállapodást sem, akkor március 29-én rendezetlen formában, egyik napról a másikra esnek ki az EU-ból. Ez komoly káoszt okozna az Egyesült Királyságban, de az EU is láthatóan el akarta kerülni ezt a forgatókönyvet.

May: Világosak a keretek

A kétlépcsős halasztásról szóló döntés bejelentése után Theresa May a sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy mindent megtesz, hogy egy megállapodással léphessenek ki, és az Egyesült Királyság továbbléphessen. „A ma esti döntés nagyon világos kereteket ad a brit képviselőknek. Döntési helyzethez értünk” – mondta.

Ha viszont nem fogadják el a megállapodását a jövő héten, és ezzel április 12-ig kapnak haladékot, akkor vagy rendezetlen formában távoznak az EU-ból, vagy más javaslattal állnak elő. Ő is elmondta, hogy ha maradnak, akkor részt kell venniük az EP-választáson. „Nem hiszem, hogy ez lenne az Egyesült Királyság érdeke, miközben közel három éve arról szavazott, hogy kilép az EU-ból” – mondta.

May azt is elmondta, hogy tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy ha nem szavazzák meg jövő héten a megállapodását, akkor lehetőséget biztosít az alsóháznak egy sor véleménynyilvánító szavazásra, amiből kirajzolódhat, mit szeretnének a képviselők.

Kérdésben megemlítették neki azt a kétmillió aláírásnál tartó petíciót, ami a brexit visszavonását követeli az Egyesült Királyságban. May szerint viszont a britek 2016-ban döntöttek a referendumon, nekik politikusokként azt kell végigvinniük.

Tusk: Most már sokkal optimistább vagyok

„Minden lehetőség nyitva marad, és elkerülhetjük a rendezetlen kilépéssel fenyegető dátumokat – értékelte a csütörtöki döntést az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk. – Nagy-Britannia eldöntheti, hogy megállapodással szeretne-e kilépni, megállapodás nélkül szeretne kilépni, hosszú haladékot kér, vagy pedig visszavonja a kilépést."

A csütörtöki megbeszélés sokkal jobb hangulatban zajlott, mint a korábbi brexitügyi tárgyalások, mondta Tusk. „A megbeszélés valóban konstruktív volt, jó szándékkal és eltökéltséggel vitáztunk. Elégedettséggel tölt el, hogy képesek voltunk rá, hogy megkönnyítsük az eljárást, és nyitva hagyjunk ilyen sok opciót. Sokkal optimistább vagyok, mint a találkozó előtt” – írta le az érzéseit a lengyel politikus.

Az ülés utáni sajtótájékoztatón az EU Reporter felidézte Donald Tusknak egy korábbi nyilatkozatát, amikor azt mondta: reméli, hogy a pokol egyik külön bugyrába kerülnek azok, akik úgy kampányoltak a britek kilépése mellett, hogy halvány fogalmuk sem volt róla, hogy hogyan lehet biztonságosan kivitelezni. A brüsszeli újság megkérdezte tőle: van-e még hely a pokolban azoknak a brit képviselőknek is, akik ezek után is a rendezetlen kilépést választanák. Tusk azt felelte: „A pápánk szerint a pokol még üres. Ez azt jelenti, hogy sok hely van benne.”

Juncker: Addig kapnak haladékot, ameddig kell

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker dicsérte az egységet, amellyel az európai uniós országok a brit népszavazás óta felléptek a brexitügyben. Hangsúlyozta, hogy az EU és az Európai Bizottság mindig készségesen állt a brit kormány rendelkezésére: amikor decemberben további értelmezést kértek a kilépési megállapodáshoz, megadták nekik, amikor pedig további garanciákra volt szükségük, azokat is biztosították, kétszer is.

Juncker üdvözölte, hogy az EU jóváhagyta a jogilag is kötelező garanciákat arról, hogy sem az EU, sem Nagy-Britannia nem értelmezheti rosszhiszeműen a kilépési megállapodást, és az EU nem használhatja arra, hogy szándékosan bent tartsa az Egyesült Királyságot az európai vámunióban.

– jelentette ki.

Milyen hosszú ideig tarthat egy hosszú halasztás? – kérdezte Junckertől a Telegraph. „Ameddig csak kell” – válaszolta Juncker.

Ez tényleg fordulat lehet

Az egész brexitvita évekkel ezelőtti kirobbanása óta nem tartottak az ügyben olyan csúcstalálkozót, amelyik jó hangulatban ért volna véget. A csütörtöki EU-csúcs is rossz előjelekkel indult: Donald Tusk és Angela Merkel nyilatkozatai azt vetítették előre, hogy lehet, hogy nem is lesz még megegyezés halasztásról, vagy ha igen, akkor csak a megállapodás elfogadásához kötődően.

Ehhez képest az EU vezetői képesek voltak előállni egy olyan menetrenddel, amelyik teret ad a sarokba szorított Theresa Maynek, és biztosítja az Európai Uniónak is, hogy az EP-választást jogi problémák nélkül meg lehessen tartani. Ebben a menetrendben benne lehet az a lehetőség is, hogy

Az EU csütörtökön ismertetett feltételei erősíthetik is Theresa May pozícióját a brit parlamentben. Ugyanis a kilépéspárti képviselőknek leegyszerűsítették az opciókat: gyakorlatilag May kilépési javaslata, a rendezetlen brexit, és az EP-választás megtartása között választhatnak. Ha Theresa May párton belüli ellenfelei, akik eddig a miniszterelnök megállapodása ellen szavaztak, felteszik maguknak a kérdést, hogy a három opcióból melyik a legkevésbé rossz, lehet, hogy May javaslata kerül ki győztesen. Ettől azonban még így sem lettek lényegesen jobbak az esélyei.

Kétszer szavazták le May megállapodását

A brit alsóház múlt kedden utasította el másodszor is óriási többséggel May EU-val kialkudott megállapodását a brit kilépés feltételrendszeréről. Januárban az első szavazáson 230 fős, a másodikon 149 fős többséggel szavazták le a megállapodást. Aztán a brit képviselők egy jogilag nem mindent felülíró döntéssel azt szögezték le, hogy nem akarnak megállapodás nélküli, rendezetlen brexitet, csütörtökön pedig megszavazták, hogy a kormány a március 29-i határidő meghosszabbítását kérje az EU-tól.

May a két korábbi bukás ellenére várhatóan már a héten ki akart volna írni egy harmadik szavazást is az általa javasolt megállapodásról. Ezt azonban azért sem tehette meg, mivel John Bercow brit alsóházi elnök hétfőn bejelentette, nem tarthat harmadszor is szavazást az EU-s kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodásáról a mostani formájában. Szerinte nagyobb változtatások nélkül nem lehet újból szavazni a megállapodásról, ha azt korábban már elutasították.

A jövő héten ettől függetlenül bizonyos feltételekkel a brit kormány megpróbálkozhatna egy, az uniós vezetők által is említett harmadik szavazással, habár első körben tehát a házelnökön kell átjutniuk. Emellett állítólag a csütörtöki csúcson is világossá vált Theresa May másfél órás, a források szerint kicsit sem meggyőző beszéde után az uniós vezetőknek, hogy továbbra is milyen akadályok állnak a megállapodás elfogadása előtt, és ezért is döntöttek az április 12-es B tervről.

A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan az azt ellenző brit képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióba ragaszthatná a briteket. May az elmúlt napokban is próbálta győzködni a vele szembenálló torykat, és az északír unionistákat is, hogy menjenek bele a megállapodás támogatásába.

Maynek a második szavazáshoz képest legalább 75 képviselőt kellene meggyőznie, ami a rengeteg eltérő érdek miatt sem könnyű feladat. Például a kemény brexitpártiaknak a rendezetlen kilépés is megfelelőbb, mint May megállapodása, vagy annak kockáztatása, hogy egy hosszabb halasztás végén valamiért mégsem valósulna meg a brexit. May szerda esti tévébeszéde sem azt segítette, hogy meggyőzzön még több képviselőt a kilépési megállapodásának támogatásáról, ugyanis lényegében az alsóházat okolta a patthelyzetért, és rengeteg kritika érte emiatt.

Az április 12-ig tartó biztos halasztás lehetőségét pedig sok képviselő úgy is értelmezheti, hogy a brit alsóház különböző frakciói is újra előállhatnak a különböző megoldási javaslataikkal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !