• Öt órán át tartó komoly vita után a szerda esti rendkívüli EU-csúcson eldőlt: a pénteki határidő helyett október 31-ig kapnak újabb haladékot a kilépésre a britek
• Júniusban kiadnak egy értékelést is a brexitfolyamat állásáról, de a dátumokat akkor nem vizsgálják felül
• Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, és sok tagország 2020-ig tartó hosszabbítást javasolt, míg Emmanuel Macron francia elnök csak rövidebb halasztást akart
• Végül ebből lett a kompromisszumos megoldás, amit az eredetileg csak június 30-ig tartó hosszabbítást kérő Theresa May elfogadott
• Ha a brit alsóházban korábban átmegy az idáig háromszor elutasított kilépési megállapodása, akkor hamarabb is kiléphetnek a britek
• Ha ez nem történik meg május 22-ig, akkor azonban EP-választást kell tartaniuk. Ha ezt bármilyen okból nem teszik meg, június 1-jén rendezetlen brexit jön
• Az október 31-ig tartó időszakban is konstruktív együttműködést vár az EU a kifelé tartó Egyesült Királyságtól
• May a mielőbbi kilépéshez tovább tárgyal a legnagyobb ellenzéki erővel, a Munkáspárttal, de a brit alsóházi patthelyzet gyors feloldása egyelőre nem látszik
• Továbbra is egy sor megoldás szóba jöhet, sőt, a féléves halasztás megint megkavarhatja a brit belpolitikai lehetőségeket

Komoly vita zajlott a szerda esti rendkívüli uniós csúcson arról, hogy meddig és milyen feltételekkel kaphat haladékot Nagy-Britannia az EU-ból való kilépésre. Végül a bennmaradó tagországok vezetői megegyeztek, hogy a pénteki határidő helyett október 31-ig adnak haladékot.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk éjjel kettőkor jelentette be, hogy megegyeztek egy hosszabbításról, amit Theresa May brit miniszterelnök is elfogadott. A rendelkezésükre álló időt nem muszáj kihasználnia a brit kormánynak: ha korábban megszerzik a brit parlament jóváhagyását, korábban is kiléphetnek az EU-ból.

Ebben az időszakban továbbra is bármilyen megoldás lehetséges, és az Egyesült Királyság kezében van a döntés, hogy melyiket választja, emlékeztetett az ülés után Tusk. A brit parlament jóváhagyhatja Theresa May kilépési megállapodását, kiléphet megállapodás nélkül, kiírhat másik népszavazást, és vissza is fordíthatja a kilépést.

Nehezen született meg a dátum

Theresa May eredetileg június 30-ig kért halasztást, az uniós tagállamok többsége viszont 2020 márciusáig vagy 2019 decemberéig tolta volna ki a brexitet, időt adva a briteknek bármilyen forgatókönyv lejátszására. Elsősorban Franciaország viszont erősen ellenezte, hogy ilyen sokáig halogassák a kilépést.

Az ülésről kiszivárgó hírek szerint az első tárgyalási kör után, amikor mindegyik állami vezető elmondta az álláspontját, 17-en a legalább decemberig tartó hosszabbítás mellett szólaltak föl, négyen rövidebb haladékban gondolkodtak, de hajlandóak voltak elfogadni a többség akaratát, hárman pedig nyitottak voltak bármilyen megoldásra.

Éjfél körül felröppent egy kompromisszumos javaslat: október 31-e legyen a halasztás végső dátuma. Svédország, Dánia, Írország és még néhány ország rögtön támogatta is az elképzelést. Az október végi időpont középutat jelent a franciák és a többiek álláspontja között. Emellett pedig azért választhatták ki, mert aznap köszön le a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, és még éppen az új testület megalakulása elé esik.

Féltek, hogy a britek beleszólnak az új Európai Bizottság kinevezésébe

A tárgyaláson az a lehetőség is előkerült, hogy a mostani, Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság mandátumát hosszabbítsák meg átmenetileg addig, amíg a britek ki nem lépnek az Európai Unióból. Amíg ugyanis a britek tagjai az EU-nak, európai parlamenti képviselőik is vannak, és ők is szavazhatnak, amikor az Európai Parlament jóváhagyja a bizottság új elnökét.

Ezt többen azért érezhették problémának, mert a brit EP-választási előrejelzések nagy győzelmet jósolnak a Munkáspártnak, és sok brit munkáspárti EP-képviselő éppen eltolhatja az EP többségét a baloldali pártok javára. Nélkülük valószínűleg jobboldali többség lesz az új parlamentben. Az október 31-i kilépéssel azonban megoldódik ez a probléma: ha november 1-jén már nem tagok a britek az EU-ban, nem kell uniós biztost kinevezniük, és nem szólhatnak bele a bizottság új elnökének a megválasztásába.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csütörtök hajnali sajtótájékoztatón elmondta: nagyon örül az október 31-i dátumnak, ugyanis neki pontosan addig tart a mandátuma. Ezért, ha úgy alakulna a helyzet, hogy aznap még mindig a brit kilépésről fognak tárgyalni az Európai Tanácsban, akkor neki éjfélkor el kell majd hagynia a termet.

Az őszig tartó halasztás mellett szólt az is, hogy a májusi EP-választást követő hónapokban, és az augusztusi teljes jogalkotási szünetben kevés olyan uniós döntés születik, amelyeket bármilyen módon veszélyeztethetne a brit kormány. A legfontosabb ügy, a 2021 utáni uniós költségvetésről szóló tárgyalások viszont szeptemberben újból beindulnak. A franciák arra is szeretettek volna biztosítékot kapni, hogy Nagy-Britannia ezekbe nem szól bele.

Az október 31-es javaslathoz hozzáfűzték, hogy júniusban újból napirendre veszik a brexitet az addig lezajló események fényében. Ez a mondat minden bizonnyal azért került a zárónyilatkozat szövegébe, hogy valamennyire eleget tegyenek a francia kérésnek a rövid haladékról. Donald Tusk a találkozó után azonban világossá tette, hogy ez a napirendre vétel csak azt jelenti, hogy a júniusi EU-csúcson kiadnak majd egy értékelést a helyzetről – döntéseket nem fognak hozni sem újabb halasztásról, sem korábbi kilépésről.

Van rá némi esély, hogy október 31. sem a brexit végső dátuma még, mert az október közepére tervezett uniós csúcstalálkozón megszavazhatnak egy újabb halasztást Nagy-Britanniának, ha addig sem sikerül feloldani a patthelyzetet a brit törvényhozásban.

A csütörtöki határozattal pedig az is eldőlt, hogy Nagy-Britanniának európai parlamenti választásokat kell rendeznie, hacsak nem tudják tető alá hozni a kilépést május 22-ig, amire a jelenlegi brit belpolitikai helyzet nagyon kevés eséllyel kecsegtet. Ehhez kapcsolódóan azonban maradt egy fontos kitétel:

Jóhiszemű együttműködést ígért Theresa May

A francia elnök kérése az volt, hogy a szerda esti találkozó záródokumentuma egyértelműen szögezze le: amíg az Egyesült Királyság az EU tagja, a 27 uniós ország az összes vitát nélkülük folytatja le, a brit minisztereknek pedig csak ahhoz lesz joga, hogy jóváhagyják a már eldöntött kérdéseket az EU Tanácsában.

A záródokumentum végül ennél általánosabban fogalmazott: mindössze megadta a lehetőséget a 27 bennmaradó tagnak, hogy mindenféle szinten tárgyalhassanak a britek nélkül, 27-es körben, amikor a brexit utáni időszakot érintő ügyekről van szó.

A brit kormánytól pedig annyit kér az Európai Tanács, hogy a hosszabbítás alatt konstruktív és felelősségteljes módon viselkedjen, olyan tagállamhoz méltóan, amelyik kifelé tart az Európai Unióból. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság nem tehet olyan lépést, amelyik veszélyezteti az unió valamelyik céljának az elérését, különösen a döntéshozatali folyamatok során. Ezt a „jóhiszemű együttműködést” az uniós szerződések is megkövetelik – emlékeztetett a szöveg.

A döntés utáni sajtótájékoztatóján Donald Tusk kifejtette, hogy mit értenek jóhiszemű együttműködés alatt. „Az volt a célunk, hogy politikai garanciát és nyilatkozatot kapjunk arra, hogy az Egyesült Királyság nem fog politikai célból trükköket bevetni és blokkolni döntéseket” – mondta. Aláhúzta, hogy eddig csak jó tapasztalata van az együttműködésről Theresa May kormányával, ezért nem is számít ilyenekre. Nem fogják csorbítani az Egyesült Királyság EU-tagságából fakadó jogait, viszont számítanak rá, hogy Nagy-Britannia nem is fog visszaélni ezekkel.

A hosszabbítás alatt a kilépési megállapodásról nem nyitják újra a tárgyalásokat, de az ahhoz kapcsolt, a jövőbeni kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozaton lehet változtatni. „Kérem, ne vesztegessék el ezt az időt" – szólt a brit alsóházhoz. Tusk azt újra hangsúlyozta, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a britek egyoldalúan visszavonhatják a kilépést a hosszabbítás időszaka alatt.

May: Nem mondom, hogy könnyű feloldani a patthelyzetet

„Továbbra is azt gondolom, hogy megállapodással, a lehető leghamarabb el kell hagynunk az EU-t" – jelentette ki Theresa May a csúcs utáni saját sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a fő kérése a többi vezető felé az volt, hogy a hosszabbítás rugalmasan véget érhessen, amint elfogadják a kilépési megállapodást. Újra hangsúlyozta, hogy amennyiben május első három hetében átmenne az alsóházon a megállapodás, akkor nem kellene részt venniük az EP-választásokon sem. Ha egyébként az október 31-i határidő előtt elfogadná az alsóház a kilépési megállapodást, mindig a következő hónap első napja lenne a brexit napja is.

May azt mondta, hogy sokan frusztráltak, amiért az Egyesült Királyság még nem hagyta el az EU-t, és sajnálja, hogy nem sikerült véghezvinnie a kilépést. Szerinte azonban világos menetrendet kaptak, és azt fogja szorgalmazni a Munkáspárttal megkezdett tárgyalásokon, hogy sikerüljön kompromisszumos megoldást találniuk. „Nem fogok úgy tenni, mintha a következő néhány hét könnyű lenne, vagy egyszerű lenne feloldani a patthelyzetet a brit parlamentben" – mondta.

Macron volt Európa erős embere a csúcson

Emmanuel Macron adta a legszigorúbb nyilatkozatot már az ülés előtt is. „Európa újjászületését kell levezényelnünk, és nem akarom, hogy a brexit akadályozzon meg minket ebben. Most jött el a döntés ideje. Türelmetlenül fogom hallgatni Theresa Mayt. Semmi nem dőlt még el” – mondta.

A francia diplomaták és miniszterek hetek óta hasonló hangot ütnek meg a brexittel kapcsolatban, és a csúcstalálkozóról is arról szivárognak ki hírek, hogy Macron volt az, aki a legkeményebb feltételeket akarta megszabni a brexit halasztásához. Túl hosszúnak tartotta az egyéves hosszabbítást, és azt is el akarta érni, hogy pontosan lefektessék: az átmenetileg az EU-ban maradó Nagy-Britannia csak minimális szerepet kaphat az uniós döntések meghozatalában.

A franciák attól tarthatnak, hogy Nagy-Britannia, élve az uniós szerződések által biztosított jogokkal azon dolgozna az EU-ban, hogy megnehezítse az uniós együttműködést, és megakassza az európai egyesülés éppen felgyorsulóban lévő folyamatát. Kemény brexitpárti toryk beszéltek is arról, hogy ezt kellene tenniük, ha az unióban ragadnak.

Tusk és Juncker mellett azonban a német kancellár Angela Merkel is engedékenyebb állásponton volt. Merkel a csúcstalálkozó előtti európai néppárti összejövetelen azt mondta a Figaro szerint, hogy nem érti, Macron miért ragaszkodik hozzá, hogy pár hétnél több hosszabbítást nem adna. Merkel úgy gondolja, hogy minél több időt adnak nekik, annál inkább meg fognak rémülni a britek, hogy bent ragadnak az EU-ban, és annál gyorsabban ki fognak lépni.

A luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel kijelentette a csúcstalálkozó előtt, hogy szerinte a legjobb megoldás a brexitre az, hogyha tartanak egy második népszavazást, ahol a maradás mellett döntenek a britek. Felmérések szerint, ha most tartanának népszavazást a brexitről, a maradáspártiak nyernének 55-45 százalékos arányban. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hasonlóan gondolkodott. Azt mondta: Lengyelországnak az lenne az érdeke, ha az Egyesült Királyság végül úgy döntene, hogy marad az EU-ban.

Hogyan jutott ide Nagy-Britannia?

Theresa May még tavaly alkudott ki egy megállapodást az EU-val a kilépés feltételrendszeréről, amit a 27 bennmaradó tagország jóváhagyott. Ezt a megállapodást azonban a brit alsóháznak is ratifikálnia kellett volna, ott pedig komoly ellenállásba ütközött a kormányfő terve. Elsősorban az ír-északír határ dilemmájára kitalált tartalékmegoldás volt elfogadhatatlan az ellenzők többségének. Ezzel ugyanis határozatlan időre az európai vámunióban ragadhattak volna a britek.

Miután a brit alsóházban már háromszor elutasították May EU-val kialkudott megállapodását a kilépés feltételrendszeréről – és egyébként minden más, véleménynyilvánító szavazásra bocsátott alternatív brexitjavaslatot is –, a britek a március 29-i eredeti határidő helyett április 12-ig, péntekig kaptak haladékot az EU-tól. Ennek az újabb meghosszabbítását kérte Theresa May a múlt héten, hogy elkerüljék a rendezetlen brexitet, ami komoly gazdasági káosszal fenyegetne az Egyesült Királyságban, és az EU is megszenvedné.

Miután pedig az elmúlt hónapok kudarcai után világossá vált, hogy a kormánypártokon belül nem tud többséget teremteni az EU-val megkötött kilépési megállapodása mögött, May a Munkáspárt vezetőjével, Jeremy Corbynnal is tárgyalásokat kezdett, felbőszítve ezzel a Konzervatív Párton belüli ellenfeleit.

Az EU korábban, és a szerdai csúcson is kihangsúlyozta, hogy a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodást nem tárgyalják újra. May azonban abban reménykedik, hogy ha megállapodik a kilépési megállapodáshoz kapcsolt jövőbeli kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat megváltoztatásáról az ellenzékkel, akkor cserébe – negyedszer – már támogatni fogják ezeket a kikötéseket.

A Munkáspárt elsősorban egy vámuniós javaslatot akar áterőltetni, Maynek pedig az a célja, hogy olyan kompromisszumos megoldás szülessen, amivel minél előbb többséget lehetne teremteni a kilépési megállapodása mögött. Ha ez május 22. előtt sikerülne, akkor nem kellene megtartaniuk az EP-választásokat. Azonban nemcsak az EU-ban voltak sokan szkeptikusak a tárgyalások kimenetelét illetően. A megbeszéléseken egyelőre nem sikerült eredményt elérni, az egyezkedést az EU-csúcs fejleményeinek fényében folytatják csütörtökön.

Mire számíthat ezután Theresa May otthon?

Fél évet kaptak a britek, hogy valahogy kiutat találjanak a patthelyzetből, de az október 31-ig szóló halasztás most megint új helyzetet hozott a brexitfolyamatot eddig is alaposan megkavaró brit belpolitikában.

Theresa May még érvelhet azzal a gyors megállapodás mellett, hogy el kell kerülniük az EP-választásokat, és a kemény brexitpárti toryk csak a megállapodásával tudják bebiztosítani a brexitet. Azonban párton belüli ellenfelei vérszemet is kaphatnak, hogy megpróbálják valahogy leváltatni a kormányfőt. May maga néhány hete azt ajánlotta fel, hogy akkor hajlandó lemondani, ha átmegy az alsóházban a kilépési megállapodása – miután ez nem történt meg, továbbra is a posztján maradt. Szerdán az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón rákérdeztek nála arra, hogy egy korábban általa is ellenzett hosszabb halasztás ellenére is a párt élén maradna-e –  erre azt mondta, hogy a kormány azért dolgozik, hogy végrehajtsa a brexitnépszavazás eredményét.

May ellen tavaly decemberben már elbukott egy párton belüli bizalmatlansági indítvány, így pedig egy éven belül nem lehet újat kiírni vele szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne próbálhatnák meg minél inkább ellehetetleníteni a pozícióját az ellenfelei – kedden közel száz tory, köztük 12 miniszter is a hosszabbítási kérelme ellen szavazott az alsóházban. Vagyis az eddig is szembetűnő törésvonalak egyre látványosabbak.

A halasztások miatt mérgelődő kemény brexitpárti toryk – akik a rendezetlen kilépéssel is elégedettek lennének – azt szorgalmazták, hogy ha hosszabb időre az EU-ban ragadnának, akkor a lehető legkellemetlenebb tagokká kellene válniuk. Egyik vezéralakjuk, Jacob Rees-Mogg már jelezte is szerdán este, hogy az EU-ból erre érkező reakciókat úgy értékeli, hogy azok megerősítették ezeket a célkitűzéseket.

A torykon túlnézve pedig, miközben tovább tárgyalnak Mayjel egy esetleges kompromisszumos megoldásról, a Munkáspártnak az is érdekében állhat, hogy egy előrehozott választást, vagy pedig egy újabb referendumot próbáljon valahogy kiharcolni.

Ezen túl is lesznek azonban olyan szavazások, amik befolyásolhatják a pártok erőviszonyait, és elbillenthetik valamerre a holtpontot. Először május 2-án helyhatósági választásokat tartanak az Egyesült Királyságban, majd pedig – ha addig nem sikerül valahogy mégis elfogadtatni a kilépési megállapodást az alsóházzal – a május végi európai parlamenti választásokon elért eredményekre is hivatkozhatnak majd a pártok, és azokon belül egyes frakciók. A héten kijött egyik felmérés alapján az EP-választáson a Munkáspárt tarolhat, noha egy másik, általános választásról szóló felmérés fej fej mellett jelezte a Labourt és a torykat országosan.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !