Index Vakbarát Hírportál

Szijjártó ezért szokott vétózni

2019.05.02. 17:07 Módosítva: 2019.05.02. 17:30
Szijjártó Péter szerint az EU olyan nyilatkozatot akart elfogadtatni a magyar kormánnyal, amely nem segíti a közel-keleti megbékélést, ezért vétózott Magyarország, újabb diplomáciai feszültségeket okozva. A külügyminiszter beszélt arról is, hogy "barátaink és szövetségeseink" állnak annak az útjában, hogy az orosz gáztól függetlenedni tudjunk.

“Izrael vonatkozásában következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot.

Mindezt azzal kapcsolatban mondta külgazdasági és külügyminiszter, hogy tegnap – az Euobserver nyomán mi is megírtuk – bejárta a hír a sajtót, miszerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott egy olyan, Izraelt elítélő EU-s dokumentumot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szeretett volna az Unió közös álláspontként előadni.

Ehelyett a finn uniós nagykövet 27 EU-tagállam nyilatkozataként olvasta fel a dokumentumot – nem említve az aláírók között Magyarországot. Szijjártó Péter szerint

eddig sem, és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát.

Szijjártó Péter szerint olyan nincs, hogy az EU27-eknek van egy álláspontja, mert vagy van a 28 tagállamnak egységes véleménye, vagy pedig nincs. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar fél kért változtatásokat a szövegben, ezek egy részének eleget is tettek a tagállamok, másoknak viszont nem ezért is vétózott a magyar kormány.

Szijjártó Péter egyébként az EU és az USA energiakonferenciája miatt volt Brüsszelben. Ezzel a témával kapcsolatban szintén elégedetlenségét fejezte ki, mert “barátaink és szövetségeseink” miatt nem tudjuk magunkat az orosz gáztól függetleníteni. Szeretnénk ugyanis nyersanyagot vásárolni a román Neptun-mezőről, azonban amerikai, osztrák és román entitásoktól függ az, hogy ott meginduljon a kitermelés. Az Exxon-Mobil és az OMV birtokolja ugyanis a kitermeléshez kapcsolódó jogokat, akik viszont a romániai szabályozás miatt nem tudják meghozni a kitermelés beindítására vonatkozó végső döntést.

Egy negyedik baráttal és szövetségessel is gond van: a horvátokkal. A magyar kormány ajánlatot tett a Krk-szigeten épülő, cseppfolyósított amerikai földgáz fogadására alkalmas (LNG) terminál tulajdonrészéből 25+1 százalékra, erre azonban a horvát kormány nem reagált. A miniszter elmondta azt is, hogy az orosz Gazprommal kötött megállapodás alapján Magyarország jövő évi gázellátása biztosított. Arról is beszélt, hogy 2021-re fizikailag lehetséges lesz, hogy Magyarországról elérjük a litván és a lengyel LNG-terminálokat. Szeptemberben pedig megkezdi a magyar kormány szerb-magyar interkonnektor megépítésére vonatkozó eljárásokat, ezzel a Törökország felől érkező gáz is elérhető lesz.

Szíjjártó Péter beszélt a május 13-i Trump-Orbán találkozó várható napirendjéről is. Eszerint a regionális biztonság kérdései, a térség energiaellátása, és a kétoldalú kapcsolatokon belül a védelmi együttműködés kerül majd szóba.



Rovatok