Szijjártó ezért szokott vétózni
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Lövöldözés volt Brüsszel egyik metróállomásánál, hajtóvadászatot indított a belga rendőrség
- Lövöldözés volt egy ohiói raktárépületben, egy ember meghalt
- Megtalálták a washingtoni légi katasztrófa valamennyi áldozatának holttestét
- Megvan a második uniós ország, amelyik beleállt a magyar szuverenitásvédelmi törvény elleni harcba
- Így váltak a török szappanoperák kőkemény propagandatermékké
- Donald Trump bejelentette, hogy átvenné a Gázai övezetet
- Extrém intézkedés az oroszoktól: egyre gyakrabban rohamozzák Ladákkal az ukrán állásokat
- A franciák Macron második kormányát buktatnák meg három hónapon belül
- Joe Biden a politika után a szórakoztatóipar felé fordul
- Putyin tényleg megrettent, hogy új amerikai szankciók jöhetnek?
“Izrael vonatkozásában következetesen kiállunk amellett, hogy Izraellel szemben egy fair, tisztességes és kiegyensúlyozott nemzetközi álláspontra van szükség” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, hozzátéve, hogy az ezzel ellentétes nyilatkozatok nem segítenek megoldani a közel-keleti válságot.
Mindezt azzal kapcsolatban mondta külgazdasági és külügyminiszter, hogy tegnap – az Euobserver nyomán mi is megírtuk – bejárta a hír a sajtót, miszerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott egy olyan, Izraelt elítélő EU-s dokumentumot, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén szeretett volna az Unió közös álláspontként előadni.
Ehelyett a finn uniós nagykövet 27 EU-tagállam nyilatkozataként olvasta fel a dokumentumot – nem említve az aláírók között Magyarországot. Szijjártó Péter szerint
eddig sem, és ezután sem járul hozzá Magyarország olyan nyilatkozatokhoz, amelyek inkább mélyítik, semmint megoldják a problémát.
Szijjártó Péter szerint olyan nincs, hogy az EU27-eknek van egy álláspontja, mert vagy van a 28 tagállamnak egységes véleménye, vagy pedig nincs. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar fél kért változtatásokat a szövegben, ezek egy részének eleget is tettek a tagállamok, másoknak viszont nem ezért is vétózott a magyar kormány.
Szijjártó Péter egyébként az EU és az USA energiakonferenciája miatt volt Brüsszelben. Ezzel a témával kapcsolatban szintén elégedetlenségét fejezte ki, mert “barátaink és szövetségeseink” miatt nem tudjuk magunkat az orosz gáztól függetleníteni. Szeretnénk ugyanis nyersanyagot vásárolni a román Neptun-mezőről, azonban amerikai, osztrák és román entitásoktól függ az, hogy ott meginduljon a kitermelés. Az Exxon-Mobil és az OMV birtokolja ugyanis a kitermeléshez kapcsolódó jogokat, akik viszont a romániai szabályozás miatt nem tudják meghozni a kitermelés beindítására vonatkozó végső döntést.
Egy negyedik baráttal és szövetségessel is gond van: a horvátokkal. A magyar kormány ajánlatot tett a Krk-szigeten épülő, cseppfolyósított amerikai földgáz fogadására alkalmas (LNG) terminál tulajdonrészéből 25+1 százalékra, erre azonban a horvát kormány nem reagált. A miniszter elmondta azt is, hogy az orosz Gazprommal kötött megállapodás alapján Magyarország jövő évi gázellátása biztosított. Arról is beszélt, hogy 2021-re fizikailag lehetséges lesz, hogy Magyarországról elérjük a litván és a lengyel LNG-terminálokat. Szeptemberben pedig megkezdi a magyar kormány szerb-magyar interkonnektor megépítésére vonatkozó eljárásokat, ezzel a Törökország felől érkező gáz is elérhető lesz.
Szíjjártó Péter beszélt a május 13-i Trump-Orbán találkozó várható napirendjéről is. Eszerint a regionális biztonság kérdései, a térség energiaellátása, és a kétoldalú kapcsolatokon belül a védelmi együttműködés kerül majd szóba.