Órákkal az EU jövőbeli vezetőiről döntő következő csúcstalálkozó előtt még mindig az összes eddigi név szóba jöhet az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank és az Európai Külügyi Szolgálat élére.

Mind az öt uniós intézmény elnökének lejár a mandátuma pár hónapon belül, és a tagországok államfőinek, kormányfőinek és az európai parlamenti frakcióknak el kell dönteniük, hogy kiket látnának szívesen ezekben a pozíciókban.

Az európai pártcsaládoknak és az országoknak is megvannak a saját jelöltjei ezekre a pozíciókra. Az elmúlt hetekben ezeket az elképzeléseket térképezte fel Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke. Úgy kell megtalálniuk öt jelöltet, hogy legyen közöttük kelet-európai, nyugat/észak-európai, dél-európai, férfi, nő, néppárti, szocialista, liberális és esetleg zöldpárti is. És legyen mindegyik felettébb alkalmas is arra a posztra, amire kinevezik.

Az utóbbi napokban különösen intenzíven folytak a tárgyalások, és Donald Tusk optimistán azt üzente a Twitteren, hogy csütörtökön akár már meg is lehet a megegyezés. A brüsszeli média fenntartásokkal fogadta ezt a hírt: valószínűbbnek tűnik, hogy közvetlenül az Európai Parlament megalakulása előtti napokban, június végén találják meg a megfelelő egyensúlyt, amikor az idő jobban fogja szorítani a kormányfőket és államfőket.

Az Európai Parlament ideális esetben megválasztja az elnökét július 2. és július 4. között, az alakuló ülésén Strasbourgban. Ha viszont addigra nem látszódnak a körvonalai sem, hogy melyik vezető poszt melyik párthoz fog kerülni, akkor nem biztos, hogy előreszaladnak a választással. Amíg nem választják meg az új elnököt, az EP korelnöke, vagy más, köztiszteletben álló tagja is vezetheti az üléseket.

Kik jöhetnek szóba, és ki támogatja őket?

Amiről elsősorban meg kell egyezni, és amitől az összes többi pozíció sorsa is függ, az az Európai Bizottság elnöki széke, amelyben most a luxemburgi Jean-Claude Juncker ül. Az Európai Parlament szeretné, ha ez a tisztség az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző politikai erő, az Európai Néppárt jelöltjéé lenne. Ez a jelölt most a német Manfred Weber. Ha nem így jönne ki a lépés, az EP hajlandó belemenni abba is, hogy valamelyik másik nagy párt jelöltje kapja a Bizottság elnökségét: a szocialista Frans Timmermans, a liberális Margrethe Vestager, a zöldpárti Ska Keller vagy Bas Eickhout. Minél kisebb a pártcsalád, annál kisebb az esélye erre a csúcsbeosztásra: biztosra vehető, hogy néppárti, szocialista vagy liberális lesz a kiválasztott.

A nagy pártcsaládok június elején két-két fős miniszterelnöki tárgyalódelegációt küldtek egy informális vacsorára, ahol szűk körben megbeszélték a közös stratégiájukat. Az Európai Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviselte, a szocialistákat a portugál Antonia Costa és a spanyol Pedro Sanchez, a liberálisokat a belga Charles Michel és a holland Mark Rutte.

Emmanuel Macron francia elnök már hónapokkal ezelőtt kijelentette: a legjobb kvalitásokkal rendelkező jelöltet keresi, és nem azt, akit az Európai Parlament jelöl. A kormányfőknek és államfőknek az uniós szerződés teljes szabadságot ad abban, hogy kit választanak az Európai Bizottság élére, és a francia köztársasági elnök élni is szeretne ezzel a joggal. Úgy hírlik, hogy neki elfogadható jelölt lenne például Michel Barnier korábbi francia miniszter és EU-biztos, a brexittárgyalások mostani vezetője, még úgy is, hogy Barnier az Európai Néppárt embere.

A visegrádi országok is előálltak a saját kívánságaikkal: ők nagyon ellenzik Frans Timmermans kinevezését az Európai Bizottság élére. Egy korábbi – hivatalosan azonnal cáfolt – hír szerint a szlovák Maroš Šefčovičot küldenék Brüsszelbe. 

Az eddig említett nevek mellett három másikat is hónapok óta emlegetnek, mint lehetséges jelölteket: a bolgár Krisztalina Georgievát, a Világbank vezetőjét, a francia Christine Lagarde-ot, a Valutaalap elnökét, és a litván köztársasági elnök Dalia Grybauskaitėt.

Felgyorsulhatnak az események

Donald Tusk részt vett az Európai Parlamentben a frakcióvezetők ülésén, személyesen elutazott Szlovákiába, ahol meghallgatta a visegrádi országok álláspontját, és meglátogatta a portugál és spanyol kormányfőket, akik az európai szocialista pártcsalád hangadói. Az egyeztetések folytatódnak csütörtökön, amikor a pártcsaládok az esti csúcstalálkozó előtt megtartják a saját mini csúcstalálkozóikat a pártcsaládjukba tartozó kormányfőkkel és EP-küldöttség-vezetőkkel.

Ezek az összejövetelek most különösen fontosak, mert ezeken a legnagyobb rá az esély, hogy a pártok családon belül elsimítják a nézeteltéréseiket, és eldönhetik, hogy támogatnak-e a saját jelöltjük helyett valaki mást, egy kompromisszumos megoldás keretében.

Az államfők és kormányfők a csütörtöki munkavacsorájuk alatt tárgyalnak majd a nevekről, a megbeszélés hajnalig is eltarthat.

A klímavédelemről szól az igazi vita

A főnökök kinevezésénél fontosabb ügyekkel is foglalkozik csütörtökön az Európai Tanács: a délutáni megbeszélésen azt fogják megtárgyalni, hogy mekkora ambícióval harcoljon tovább az Európai Unió a globális felmelegedés ellen. Egyre több ország gondolkodik úgy, hogy a lehető legnagyobbal, és hajlandóak rá, hogy 2050-ig karbonsemlegessé teszik a gazdaságaikat. Ez azt jelenti, hogy minimálisra csökkentik a széndioxid-kibocsátást, a megmaradó kibocsátást pedig kiváltják zöld projektek támogatásával. A folyamat többek között azzal jár, hogy az Európai Unióban majdnem teljesen megújuló energiaforrásokra cserélik a szénnel, kőolajjal, földgázzal működő erőműveket, csökkentik a műtrágya-használatot, és gyökeresen átalakítják a hulladékgazdálkodást.

18 ország már beleegyezett egy ilyen környezetvédelmi stratégiába az EUractivnak kiszivárogtatott információk szerint. Ezen a héten Németország és Olaszország csatlakozott ehhez a körhöz. Ennek a két népes, nagy gazdaságú uniós országnak az elköteleződése nagy lökést adhat a megegyezésnek. Elképzelhető, hogy a délutáni tanácskozáson sikerül olyan feltételekhez kötni ezt a klímavédelmi tervet, amelyek mentén azok a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország is csatlakoznak hozzá, amelyeket gazdaságilag a leghátrányosabban érintenék az ilyen változtatások.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !