Az Európai Unió külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján a legtöbb tagállami miniszter amiatt aggódott, hogy az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból, Irán pedig nyomást próbál gyakorolni a bent maradó európai országokra, és folytatta urándúsítási programját, akár egy év múlva már atombombával is rendelkezhet. Az EU álláspontja az, hogy minden eszközzel vissza kell terelni a feleket a megállapodás keretei közé. Szijjártó Péter külügyminiszter magyar újságírók előtt azonban arról beszélt, hogy a találkozó legfontosabb témája a migráció volt. Ennek kapcsán a következő megállapításokat tette:

• a migrációt megállítani és megszervezni akarók között zajlik a vita és a csata,

• a migrációt megszervezni akarók nyíltan az embercsempészek oldalára álltak, vagyis szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik,

• az olasz belügyminiszter bebizonyította, hogy az illegális migrációt tengeren is meg lehet állítani,

• Brüsszel és a nyugat-európai tagállamok leleplezték magukat, mert céljuk és érdekük is, hogy EU-t elárasszák bevándorlókkal,

• az embercsempészettel foglalkozó NGO-k támogatása újabb Európába irányuló migrációs hullámot fog eredményezni,

• és ha elindul egy újabb hullám, akkor az jó ürügy lesz arra, hogy megint elkezdjenek érvelni egy kötelező letelepítés kvóta mellett.

De: a magyar emberek ebben az ügyben világos álláspontot fogalmaztak meg, ennek alapján a magyar kormány semmilyen kvótát nem támogat és nem alkalmaz.

Végül: az embercsempészetet támogató országok a a tűzzel játszanak, mert ha egymás között osztják el az illegális bevándorlókat, azzal is Európa jövőjét, európaiságát veszélyeztetik.

Megkérdeztük Szijjártó Pétert két olyan ENSZ-dokumentumról, amelyet nem írt alá Magyarország. Pár napja a magyar kormány az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egyedüli európai tagjaként nemmel szavazott arra a határozatra, ami vizsgálatot követelt a Fülöp-szigeteki drogellenes háborúban meggyilkolt ezrek ügyében.

Kérdésünkre a külügyminiszter elmondta, hogy konzultált az izlandi külügyminiszterrel, aki gondozta a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos beadványt. És megkérdezte tőle, hogy volt-e a Fülöp-szigeteken, mielőtt ez a dokumentum elkészült. A nemleges válasz hallatán Szijjártó Péter feltette a kérdést, hogy „miért nem?”, de erre „értelmes választ” nem kapott. „Ha valaki akar velük beszélni, az tud, én például gond nélkül tudok beszélni a Fülöp-szigetiekkel bármikor” – mondta a külügyminiszter, aki szerint ezt megtehette volna az izlandi tárcavezető is, ez így azonban eljárásjogilag nincs rendben, és „így nem hiteles a dolog”.

A másik téma pedig az, hogy Magyarország nem írta alá azt a dokumentumot sem, amit múlt szerdán 22 nyugati állam ENSZ-nagykövete írt az Emberi Jogi Tanácsnak Kína ujgur kisebbséggel szembeni fellépése miatt, merthogy Kína a muszlim vallású kisebbség tagjait átnevelő táborokba kényszeríti – ez derült ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Az ujgurokkal kapcsolatban azt mondta Szijjártó Péter, hogy tavasszal az EU–Kína-csúcstalálkozón lehetőség volt a kínai külügyminisztert erről a témáról is megkérdezni. “Ő pedig megadta a választ és ezen válaszok, kérdések és konzultációk megtörténte után mi nem csatlakoztunk ehhez a levélhez” - zárta rövidre a magyar tárcavezető.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!