Az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak, nyilatkozta hétfőn Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a német közszolgálati csatornának az MTI tudósítása szerint. Később azonban kiderült, hogy korlátozási javaslatokról igen, de teljes fegyverembargóról nem volt döntés. Az uniós külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tárgyaltak a Törökországgal szembeni fellépésről és még egy sor másik uniós kérdésről, hogy előkészítsék az európai állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóját.

A hétfői tanácsülés záródokumentumában a tagállamok egyhangúlag elítélték a török katonai akciót, és megerősítették a szerdai álláspontjukat, ami felszólította Törökországot, hogy azonnal szüntesse be a hadműveletet, amivel az Iszlám Állam feltámadását kockáztatja, megbonthatja a térség törékeny etnikai-politikai egyensúlyát, és újabb migrációs hullámot indíthat el.

Az új dokumentum felhívja a tagállamok figyelmét a Németország, Hollandia, Franciaország és Svédország által már bevezetett fegyverkiviteli tilalomra, és leírja, hogy a tagállamok elkötelezettek a hasonló intézkedések iránt, és megoldáson fognak dolgozni.

Federica Mogherini, az EU Külügyi Főképviselője a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján azzal indokolta ezt a megoldást, hogy „a nemzetállamok így gyorsabban tudnak cselekedni", és azt is hozzátette, hogy azoknál az országoknál rendel el az EU fegyverembargót, amelyekkel szemben már az ENSZ Biztonsági Tanácsa is határozatot hozott. 

„A tagállamokon múlik, hogy a külpolitikájukat a zárónyilatkozathoz igazítsák. De hangsúlyozom, a külügyminiszterek egyhangúlag fogadták el a dokumentumokat, és mindenki hozzájárult a megszövegezéséhez, és ez egy határozott vállalás volt” – válaszolta Mogherini egy újságírónak, aki Magyarország törökbarát külpolitikájára kérdezett rá.

A szankciókkal azokért a támadásokért büntetnék Törökországot, amelyeket a múlt héten indított offenzívában a kurdok által lakott Észak-Szíriában hajtott végre. A katonai művelet hétfőn légitámadással kezdődött, szerdán a török hadsereg behatolta szíriai kurdok által létrehozott Észak-szíriai Demokratikus Föderáció területére, hogy azt megtisztítva létrehozzák a Recep Tayyip Erdoğan török elnök által a török-szír határ 450 kilométeres szakaszára megálmodott „biztonsági zónát”.

Az uniós döntéshozók kifejezetten nehéz helyzetbe kerültek azzal, hogy többször is elítélték a beavatkozást, ugyanis Erdoğan többször is megfenyegette az EU-t, hogy több millió menekültet indít útnak Európába.

A törökök ciprus partjaihoz közeli próbafúrásaival kapcsolatban is kiadtak egy másik záródokumentumot, amely elítéli a török olaj- és gázkereső tevékenységét a Földközi-tengernek a nemzetközi jogilag Ciprushoz tartozó részein, és ígéretet tesz arra, hogy egy uniós szankciós rezsimet dolgoznak ki.