- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- európai tanács
- jean-claude juncker
- emmanuel macron
- albánia
- észak-macedónia
Az IMF-től igazolt elnököt az Európai Központi Bank
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Döntöttek a német szociáldemokraták a kancellárjelöltről
- Szerbia elnöke elárulta, hogy az Európai Uniót vagy Kínát választja-e
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
- Tizenheten eltűntek, miután elsüllyedt egy turistahajó a Vörös-tengeren
- Miért nyert Romániában egy trumpista, és futott be mögé egy vallásos liberális jelölt?
- 18+Családi vérengzés Törökországban: a legközelebbi hozzátartozóival végzett egy férfi
- Szijjártó Péter szerint kulcsfontosságú az együttműködés az új kamarai vezetéssel
- Megkezdődtek a letartóztatások az újvidéki pályaudvari tragédia után Szerbiában
Megerősítették az európai állam- és kormányfők Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján. A korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját betöltő francia jogász november 1-jén veszi át Mario Draghitól az EKB-elnöki feladatokat, és a következő nyolc évben fogja felügyelni az eurózóna pénzügyeit és gazdasági stabilitását.
Az európai vezetők csütörtök kora délután ültek tárgyalóasztalhoz, és éjjel 2-kor álltak fel onnan. Az EU és a brit kormány újabb brexitmegállapodását még a vacsora előtt jóváhagyták, de nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy megkezdjék-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ahogy azt sejteni lehetett, a bővítést ellenző Emmanuel Macron francia elnök konfliktusba keveredett Angela Merkel német kancellárral és az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal is. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki Észak-Macedóniát támogatta volna, de Albániát nem, abba belement volna, hogy a két államról külön-külön szavazzanak.
Végül abban sem tudtak megállapodni, hogy mikor veszik ismét napirendre a bővítést. Franciaország előbb az egész csatlakozási folyamatot szeretné megreformálni. A pénteki ülés előtt több európai vezető is csalódottan nyilatkozott. „Az európaiságról beszélünk, de mit jelent az európaiság, ha nem akarjuk ezt terjeszteni és kibővíteni az EU-t?" – tette fel a költő kérdést Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök az újságíróknak. A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy „néhány gazdag ország szegte meg az Albániának és Észak-Macedóniának" adott ígéretét.
Az Európai Tanács péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozata megismételte az uniós külügyminiszterek hétfői figyelmeztetését: Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.