- Külföld
- Eurologus
- európai unió
- európai tanács
- jean-claude juncker
- emmanuel macron
- albánia
- észak-macedónia
Az IMF-től igazolt elnököt az Európai Központi Bank
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Kína magyarországi nagykövete szerint történelmi jelentőségű a kínai államfő budapesti látogatása
- Nem tetszett Putyinnak a Wikipédia, csináltak helyette egy saját változatot
- Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött
- A gigantikus amerikai segélycsomag csak átmeneti megoldást jelent Ukrajnának
- Az EMA ismétlőoltások felvételét javasolja egy újabb vírusvariánssal szemben
- Szétfeszíti az amerikai egyetemeket a Hamász és Izrael háborúja
- Palesztinpárti tüntetők foglalták el a Columbia Egyetem egyik épületét
- Eljárást indított az Európai Bizottság a Meta ellen
- A Tisza Párt és a Kutyapárt is leadta az európai parlamenti listáját
- Megkéselt egy rendőrt, agyonlőtték a turistát Jeruzsálamben
Megerősítették az európai állam- és kormányfők Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján. A korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját betöltő francia jogász november 1-jén veszi át Mario Draghitól az EKB-elnöki feladatokat, és a következő nyolc évben fogja felügyelni az eurózóna pénzügyeit és gazdasági stabilitását.
Az európai vezetők csütörtök kora délután ültek tárgyalóasztalhoz, és éjjel 2-kor álltak fel onnan. Az EU és a brit kormány újabb brexitmegállapodását még a vacsora előtt jóváhagyták, de nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy megkezdjék-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ahogy azt sejteni lehetett, a bővítést ellenző Emmanuel Macron francia elnök konfliktusba keveredett Angela Merkel német kancellárral és az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal is. Mark Rutte holland miniszterelnök, aki Észak-Macedóniát támogatta volna, de Albániát nem, abba belement volna, hogy a két államról külön-külön szavazzanak.
Végül abban sem tudtak megállapodni, hogy mikor veszik ismét napirendre a bővítést. Franciaország előbb az egész csatlakozási folyamatot szeretné megreformálni. A pénteki ülés előtt több európai vezető is csalódottan nyilatkozott. „Az európaiságról beszélünk, de mit jelent az európaiság, ha nem akarjuk ezt terjeszteni és kibővíteni az EU-t?" – tette fel a költő kérdést Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök az újságíróknak. A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy „néhány gazdag ország szegte meg az Albániának és Észak-Macedóniának" adott ígéretét.
Az Európai Tanács péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozata megismételte az uniós külügyminiszterek hétfői figyelmeztetését: Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára.