Törökországgal szembeni szankciókat javasol az Európai Parlament. Az EP strasbourgi plenáris ülése csütörtökön szavazta meg az állásfoglalását, amelyben elítéli Törökország egyoldalú katonai akcióját, melynek következtében legalább 300 ezren kényszerültek már arra, hogy elhagyják az otthonaikat. Az Európai Néppárt frakciószinten támogatta a szöveg elfogadását, így a Euronews tudósítása szerint a néppárti fideszes képviselők is támogatólag emelték fel a kezüket a szavazásnál - miközben a magyar kormány Európában csaknem egyedüliként többször is egyértelműen kiállt az Erdoğan-kormány agressziója mellett, és egy darabig uniós szinten is blokkolta az elítélő nyilatkozat megszületését.

Az EP visszautasította, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök „fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük", és arra szólította fel a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen.

Az EP azt is szeretné, ha a Tanács fontolóra venné a török gazdaságot sújtó szankciókat, főként a mezőgazdasági termékekkel kereskedelmére vonatkozóan. A képviselők végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolják.

Az EP elutasította a török kormány északkelet-szíriai biztonsági zónára vonatkozó tervét, amelyet kedden Vlagyimir Putyin orosz államfő is jóváhagyott. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a török-orosz járőrök helyett az ENSZ garantálná a térség biztonságát, már csak azért is, mert véleményük szerint a török-amerikai tűzszünet lehetőséget adhat a török hadseregnek annak, hogy tartósan megszállja a területet.

Az EP szolidaritását fejezte ki a kurd néppel, és arra is figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam ismét erőre kaphat.

A csütörtökön megszavazott állásfoglalást szerdán heves vita előzte meg. Bár a nyilatkozatnak jogi következményei nincsenek, az 500 millió európai választópolgárt képviselő testület politikai véleményét nehezen kerülhetik ki a tagállami kormányok.

Deutsch briliáns indoka, miért is szavazta meg a Fidesz az állásfoglalást

Deutsch Tamás, a magyar kormánypárt EP-képviselője az MTI-nek eljuttatott közleményében úgy magyarázta a fideszes csoport döntését, hogy közben az állásfoglalás tartalmi részének egy részétől lényegében elhatárolódott. Deutsch szerint „komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami Szíriában történik, így Törökország egyoldalú katonai fellépése is”, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a régióban Ankara (mely hét éve támogatja a szíriai polgárháború egyes frakcióit, 2015 közepéig pedig hallgatólagosan az Iszlám Államot is) „stabilitási tényező”. Deutsch – szinte szóról szóra visszamondva a török elnök Wall Street Journalben néhány napja megjelent véleménycikkét – azt mondta,

Törökország mostanra elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó több millió migráns és menekült ellátásában.

És az esetleges szankcióknál tisztában kell lenni azzal, hogy ha Ankara nem tudja biztonságosan visszatelepíteni Szíriába „a menekülteket és migránsokat”, újabb jelentős migránshullám szabadulhat a Nyugat-Balkánon keresztül az Unióra. És Magyarország lesz az első uniós tagállam, amely szembesül ezzel a migránsáradattal.

És hogy akkor miért szavazták meg a fideszesek a török kormányt újabb menekültkieresztős fenyegetésre (lásd lejjebb) sarkalló szankciós követelést? A frakciófegyelem miatt:

Ebben a fontos kérdésben az Európai Néppárt frakciója egységes álláspontot kért, ezért a néppárti magyar delegáció tagjai együtt szavaztak a Néppárttal.

Erdoğan zsarolással válaszolt a zsarolási vádakra

A török elnök csütörtökön az ankarai államfői palotában járási elöljárók (azaz a kormánypárt derékhada) előtt felszólalva az Európai Parlament állásfoglalását felhánytorgatva be is nyomta az ilyenkor szokásos „rátok eresztem a menekülteket“-playlistet:

Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor 100 ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt 4 millió (menekült) van. Eltökéltek vagyunk.