A Bizottság már júliusban jelezte, hogy a magyar kormány által küldött magyarázatokkal továbbra sem elégedett, ezért bírói útra tereli a jogvita eldöntését. A Stop Soros kapcsán tavaly júliusban indította meg az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást. Elsősorban azt vitatják, hogy a kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata nélkül elfogadhatatlan azon menedékkérők menedékjog iránti kérelme, akik egy biztonságos országon keresztül érkeztek Magyarország területére. A Bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország a büntetőjog eszközével üldözi a menedékjogra nem jogosultakat segítő vagy támogató személyeket.

A menekültügy területén Magyarországgal szemben a menekültkvótákkal és a tranzitzónákkal kapcsolatban is folyamatban vannak az Európai Bíróság előtt kötelezettségszegési eljárások. Az úgynevezett kvótapert Magyarország (Szlovákiával együtt) egyszer már elbukta, amikor az Európai Bíróság egy korábbi ítéletében kimondta, hogy az Európai Unió Tanácsa jogszerűen és végrehajtható módon hozott egyszeri döntést menekültek áthelyezéséről, még 2015-ben. Ezt követően indult meg az eljárás Magyarországgal szemben, mert a kormány nem teljesített egy uniós kötelezettséget – vagyis a menedékkérők áthelyezését. Ez már kevésbé bonyolult ügy, október végén az úgynevezett főtanácsnoki indítványban az állt, hogy Magyarország ismét jogsértően járt el. A tranzitzónákkal kapcsolatos eljárásban az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos eljárások számos EU-s normát sértenek.

Az Európai Bíróságon olyan fontos ügyekben van még eljárás Magyarországgal szemben, mint például a felsőoktatási törvény (lex CEU) és a civiltörvény.

Bár az Európai Bizottság több előbbi ügyben is sürgősségi eljárást kért, az ítélethozatalig egy-másfél év is eltelhet.