Iktatták a Stop Soros miatti eljárást
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Magyarország listavezető lett az EU-ban: sehol sincsenek ennyien börtönben, mint nálunk
- Tarjányi Péter: Ukrajna két részre szakadt, a hadereje morális válságban van
- Molotov-koktélt dobtak egy zsinagógának Varsóban
- Órákon belül elszabadulhat a pokol, ha az ENSZ népirtásnak minősíti a srebrenicai vérfürdőt
- Jordána közölte: élelmiszert szállító konvojt támadtak meg izraeli telepesek
- Die Welt: Orbán Viktort „orosz tengeralattjáróként” emlegetik Brüsszelben
- A gyártó elismerte: ritka mellékhatást okoz az egyik koronavírus-vakcina
- Donald Trump egy gyenge pillanatában bármikor ledobhatja az atomot
- Több magyar párt még nem adta le ajánlásait, miközben vészesen közeleg a határidő
- Összecsaptak az Izrael-barát és az Izrael-ellenes tüntetők Los Angelesben
A Bizottság már júliusban jelezte, hogy a magyar kormány által küldött magyarázatokkal továbbra sem elégedett, ezért bírói útra tereli a jogvita eldöntését. A Stop Soros kapcsán tavaly júliusban indította meg az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást. Elsősorban azt vitatják, hogy a kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata nélkül elfogadhatatlan azon menedékkérők menedékjog iránti kérelme, akik egy biztonságos országon keresztül érkeztek Magyarország területére. A Bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország a büntetőjog eszközével üldözi a menedékjogra nem jogosultakat segítő vagy támogató személyeket.
A menekültügy területén Magyarországgal szemben a menekültkvótákkal és a tranzitzónákkal kapcsolatban is folyamatban vannak az Európai Bíróság előtt kötelezettségszegési eljárások. Az úgynevezett kvótapert Magyarország (Szlovákiával együtt) egyszer már elbukta, amikor az Európai Bíróság egy korábbi ítéletében kimondta, hogy az Európai Unió Tanácsa jogszerűen és végrehajtható módon hozott egyszeri döntést menekültek áthelyezéséről, még 2015-ben. Ezt követően indult meg az eljárás Magyarországgal szemben, mert a kormány nem teljesített egy uniós kötelezettséget – vagyis a menedékkérők áthelyezését. Ez már kevésbé bonyolult ügy, október végén az úgynevezett főtanácsnoki indítványban az állt, hogy Magyarország ismét jogsértően járt el. A tranzitzónákkal kapcsolatos eljárásban az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos eljárások számos EU-s normát sértenek.
Az Európai Bíróságon olyan fontos ügyekben van még eljárás Magyarországgal szemben, mint például a felsőoktatási törvény (lex CEU) és a civiltörvény.
Bár az Európai Bizottság több előbbi ügyben is sürgősségi eljárást kért, az ítélethozatalig egy-másfél év is eltelhet.