Több mint száz oldalas jelentésben összegezte az Európai Bizottság kutatóközpontja azokat az adatokat és a hozzájuk tartozó elemzéseket, amelyek a migrációban élő gyermekekről szólnak. A kutatás nem elsősorban a bevándorlásról vagy a menekültválságról szól, de óhatatlanul érinti ezt a problémát is.

Ezen belül is két csoport van: az EU-n belül máshová költöző uniós polgárok, illetve a harmadik országból az EU-ba érkezők, akik lehetnek munkavállalási céllal, legálisan érkező gazdasági bevándorlók, menekültek, kísérő nélkül, illegálisan érkezett kiskorúak is. A skála nagyon széles, a jómódú tengerentúli üzletemberek gyermekeitől a török kebabos családján át a szüleit elvesztő szíriai menekültig húzódhat.

A legfontosabb adat talán az, hogy az EU területén összesen a gyermekek közel 7 százaléka nem a saját országában él, ez 6,6 millió gyermeket jelent. Nagyobb részük, 4,75 millióan valamelyik EU-n kívüli ország állampolgárai, a legtöbben Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból (hárman együtt 60 százalék), Marokkóból, Törökországból, és Albániából származnak. Az albánokkal együtt a balkáni migráns gyerekek az összes érintett 15 százalékát teszik ki.

Az EU-n belül másik országban élő gyerekek körülbelül 1,8 millióan vannak, a legnagyobb arányban román és lengyel állampolgárságúak. Olyannyira, hogy a belső vándorlásban részt vevő gyermekek 45 százaléka lengyel vagy román.

Romániából rengetegen költöznek át

Időzzünk el az előbb említett jelenségnél. A 20 milliós Romániából hihetetlen mértékben költöznek el a gyerekes családok. Közel hatszázezer román gyermek él egy másik uniós országban, számuk az elmúlt öt évben több mint 130 ezerrel nőtt, ezzel messze vezeti Románia ezt a listát. A második helyen Lengyelország áll, a 2014-es 157 ezerről 240 ezer fölé nőtt a külföldön, de még az EU-ba élő lengyel gyerekek száma. A növekedés jelentősnek mondható még Bulgáriában is, ahol öt év alatt 79 ezerről 134 ezerre nőtt ez a szám.

A legnagyobb arányban, közel duplájára vagy azt meghaladóan Lettországban, Litvániában, Horvátországban, Szlovéniában és

(Ugyancsak ebbe a kategóriába esik Málta, de ott 235-ről 480-ra változott ez a szám, ami még mindig elhanyagolható a sziget lakosságához képest.) A pontos magyar adat 2014-ben 27 780 volt, míg tavaly már 53 018. A növekedés egyenletes, 5-8 ezer fővel gyarapodott minden évben ezen gyermekek száma. Összességében EU-s szinten közel félmillióval nőtt öt év alatt a más uniós államban élő 19 év alattiak száma.

Németország: félmillióval több migráns gyerek

A harmadik országbeli gyermekek arányát illetően Németországban él az összes gyermek közel negyede, és ez a szám az elmúlt öt év alatt hatalmasat nőtt. De ez talán nem lep meg senkit, ha a németek szerepét nézzük a migrációs válság kezelésében. Öt év alatt 623 ezerről közel félmillióval emelkedett az unión kívülről érkező gyerekek száma.

Arányaiban jelentős a növekedés Franciaországban, Svédországban, Ausztriában és Hollandiában is. Bár frontországnak tartjuk Spanyolország és Olaszországot, nemhogy nőtt, hanem csökkent ebben a két országban az EU-n kívüli gyerekek aránya, míg a szintén frontország görögöknél kis mértékben nőtt. Magyarországon  öt év alatt 9873-ról 14 353-ra  nőtt az EU-n kívülről származó gyerekek aránya.

Míg az EU-n belüli migrációban érintett gyermekek létszáma körülbelül 32 százalékkal nőtt 2014 és 2018 között, addig az EU-n kívüli fiatalkorú migránsok létszáma csak 17 százalékkal emelkedett a 2015-2016-os nagy beáramlás ellenére. A migrációs krízis végét jól mutatja, hogy 2018-ban a harmadik országokból bevándorló gyermekek száma csak 3 százalékkal nőtt. És az összképhez hozzátartozik, hogy az EU teljes népessége ugyanazon korcsoportban és időszakban változatlan maradt.

Kiskorúak – egyedül

A jelentés azt is megállapítja, hogy 2018-ban a kísérő nélküli migráns gyermekek 75 százalékát a 16 és 17 éves gyermekek tették ki, szinte mindegyikük (90 százalék) férfi. Itt egy fontos és nem megoldott probléma az életkor meghatározása.

Ha a határőrizeti hatóságoknak kétségeik vannak egy személy életkorával kapcsolatban, amikor az érintett menedékjogot kér, akkor orvosi életkori értékelést lehet használni. Ezen értékelések elvégzésekor az illetékes hatóságok tudományos szempontból megalapozott eredmények elérésére törekednek. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) e tekintetben számos iránymutatást adott ki.

Jelenleg nincs egységes módszer az életkor meghatározására. Az Európai Bizottság már a migrációs gyermekek védelméről szóló 2017. évi közleményében hangsúlyozta, hogy megbízható, multidiszciplináris életkor-értékelési eljárásokra van szükség, amelyek teljes mértékben megfelelnek az uniós jognak, és a tagállamok jogrendjének is.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

(Borítókép:  Sergei Malgavko / TASS / Getty Images)