„Az Európai Unió partvonalon kívül szorult a líbiai konfliktusban, Törökország és Oroszország a kulcsszereplők" – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a brüsszeli tudósítóknak az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülése után.

A miniszterek arról tanácskoztak pénteken, hogy milyen választ adjon az uniós diplomácia a líbiai és a közel-keleti konfliktusokra. „Az egység és eltökéltség üzenetét küldtük a világnak” – összegezte az eredményeket az EU Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselője, Josep Borrell a tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

A héten a líbiai polgárháborúban az ország nyugati részében jelentősen előretört az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftár tábornok, veszélybe sodorva ezzel a fővárosban, Tripoliban székelő líbiai egységkormány pozíciót.

– magyarázta Szijjártó Péter, aki arról is beszélt, hogy Borrell a külügyminiszterek következő ülésére már konkrét javaslatokat ígért.

A török parlament a múlt héten engedélyezte, hogy a kormány szárazföldi csapatokat küldjön Líbiának egy novemberben megkötött katonai egyezmény értelmében, amit az uniós vezetők  többször is elítélték a héten. Borrell például visszautasította a Törökország beavatkozást a líbiai konfliktusba.

Ezért a magyar külügyminiszter megkérte a főképviselőt, hogy a jövőben az uniós diplomáciai nyilatkozatok „ne legyenek túlságosan kiélezve Törökországra. 

Az EU kapcsolatrendszere Törökországgal komplexebb annál, hogy az EU milyen szerepet játszik Líbiában. Törökország az európai biztonság egyik garantálója, mert féken tartja a migrációs hullámot és a NATO-nak is tagja

– magyarázta a miniszter.

Az uniós miniszterek számára az ENSZ líbiai különmegbízottja, Ghassan Salamé egy rövid összefoglalót tartott, amelyben a terror- és migrációs veszélyekre figyelmeztetett. Az ENSZ képviselője szerint egyre több harcos érkezik Líbiába Szudánból és Szíriából, és a Líbiában élő mintegy 700 ezer migráns közül is egyre többen kelhetnek útra Európába, ha nem sikerül a helyzetet stabilizálni.

A tanácsülés másik napirendi pontjával, az iraki helyzettel és az USA és Irán közti feszültségekkel kapcsolatban nem fogadtak el határozatot, de sikerült az uniós álláspontot harmonizálni. Borrell erős felhatalmazást kapott arra, hogy szerepet vállaljon a konfliktus csillapításában. Ugyanakkor 

nem tudta kizárni azt a lehetőséget, hogy a 2015-ös megállapodást egy ponton Irán teljesen felmondja. Bár reményét fejezte ki, hogy az EU-nak sikerül jobb belátásra bírnia az országot, ami a héten mondta fel az egyezséget, miután az USA likvidálta az Irakba látogató a Kászim Szulejmáni tábornokot. Borrell a külügyi Tanácsot követő sajtótájékoztatóján arról is beszélt, sajnálatos, hogy az USA 2018-ban szintén kilépett az alkuból.

Szijjártó szerint iráni atomalkutól „most vagyunk a legtávolabb”, de a miniszter sikerként értékelte, hogy a magyar érdeknek megfelelően az uniós miniszterek elkötelezettek maradtak aziránt, hogy a megállapodást Iránnal a nemzetközi közösség fenntartsa. „Határozattan ellenezzük, hogy nőjön az atomfegyverrel rendelkező országok száma” – szögezte le Szijjártó. A magyar és az uniós diplomácia vezetője is beszélt arról, hogy az EU azt szeretné, ha a NATO iraki kiképző missziója folytatódna, mivel ez rendkívül fontos az Iszlám Állam elleni harc és a regionális stabilitás érdekében.