Sérti az uniós jogot a civil szervezetek külföldi finanszírozásáról szóló törvény - mondta ki kedden az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona. Az indoklás szerint a 2017-es törvény sérti a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét és olyan szabadságjogokat is, mint a gyülekezési szabadság, a magánélet és a személyes adatok védelme.

Az Országgyűlés 2017 nyarán fogadta el „a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt”, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő egyesületeket és alapítványokat. A köznyelvben csak civiltörvényként vagy lex NGO-ként ismert jogszabály azt is megköveteli, hogy a szervezetek adják meg az 500 ezer forintnál magasabb összeget adományázó személyek és szervezetek nevét és pontos összegét.

Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a civil társadalom jogait sértő törvény miatt. Az eljárás fontos szakaszába lépett most, hogy az Európai Unió Bíróságának Főtanácsnoka az ítélethez szükséges előzetes véleményt adott ki. A dokumentum kimondja, hogy

• a civiltörvény korlátozza a tőke szabad áramlását az EU-n belül;
• a megbélyegző hatása miatt elrettenthet az adományozástól;
• sérti az egyesüléshez való szabadságot, mert a civil szervezetek anyagi ellehetetlenüléséhez vezet;
• sérti a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot, mivel egyértelmű kötődést tár fel az adományozó és a szervezet között, ami „hozzájárulhat az adományozó ideológiai profiljának meghatározásához”;
• sérti az EU Alapjogi Chartáját;
• megcáfolja a kormány közrend védelmére és a terrorizmus elleni harcra hivatkozó kifogásait, mivel a szabályozás minden szervezetre vonatkozik már előzetesen is, nem csak azokra, ahol felmerül a bűncselekmény gyanúja.

A főtanácsnok véleménye nem kötelező az Európai Unió Bírósága számára, de az esetek döntő többségében a bírák az előzetes iránymutatás alapján döntenek. 

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!