Az uniós állam- és kormányfőknek annyiban sikerült megállapodniuk csütörtöki virtuális csúcstalálkozójuk során, hogy megbízzák az Európai Bizottságot a koronavírus utáni gazdasági helyreállítási terv kidolgozásával.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferenciát követő sajtótájékoztatón jelentős előrelépésként értékelte, hogy az európai vezetők döntöttek a keretről: a helyreállítási alapot összekapcsolják az uniós költségvetéssel annak érdekében, hogy a koronavírus után talpraállítsák az európai gazdaságot.

Ehhez a kezdeti tervek szerint 

A megnövelt büdzsé pedig lehetővé tenné az Európai Bizottságnak, a nemzetközi pénzügypiacokon vegyen fel hitelt, amelyeket a helyreállításra fordítanak majd.

A pontos összegről azonban Von der Leyen még nem tudott részleteket elárulni, ahogy arról sem, hogy az alapból milyen arányban adnának visszafizetendő hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat a tagállamoknak. Ennek ellenére a Bizottság elnöke azt ígéri, május második-harmadik hetére elkészülnek egy olyan javaslattal, amelyről a tagállamok tárgyalni tudnak majd.

Az elmúlt időszakban komoly ellentétek alakultak ki a tagállamok között a koronavírus utáni gazdasági újjáépítési tervekkel kapcsolatban. A fő frontvonalak a járvány által különösen sújtott, de hagyományosan magasabb államadósságot és költségvetési hiányt felhalmozó Olaszország, Spanyolország és Franciaország, illetve a költségvetési szigorhoz ragaszkodó Ausztria, Hollandia, Finnország és Németország között húzódnak.

Hogy az álláspontok nem sokat mozdultak a csütörtöki konferencia után sem, jól mutatja, hogy Emmanuel Macron francia elnök a francia sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az EU jövője függ attól, milyen választ adnak a gazdasági válságra. Az államfő szerint a bajbajutott államok számára pénzügyi transzfereket kell majd folyósítani, és a teljes helyreállítási alap csak akkor működhet sikeresen, ha a teljes uniós GDP 5-10 százalékára rúg.

Az uniós vezetők egyetlen kézzel fogható döntése, hogy jóváhagyták azt az 540 milliárdos segélycsomagot, amelyről az eurózóna pénzügyminiszterei két héttel ezelőtt állapodtak meg. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy reményeik szerint az európai munkavállalókat, cégeket és tagállamokat is támogató programok június 1-jével működni kezdhetnek.