60 menedékkérelmet hagyott jóvá Magyarország 2019-ben, míg az összes uniós országban összesen 295 800 ember kapott nemzetközi védelmet, derült ki az Eurostat hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.

Ez azt jelenti, hogy

Szlovákiában és Lengyelországban is ugyanez az arány, ami a legalacsonyabb az európai országok között. Az uniós átlag 660 fő egymillió lakosra vetítve. A legmagasabb Görögország mutatója 1750 fővel, míg ezt követi Ausztria, ahol 1550 jóváhagyott kérelem jut egymillió lakosra, ezt követi Ciprus 1500, majd Németország 1400 fővel.

míg egyetlen fellebbezésnek sem adtak helyet. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérelmek 8 százalékát hagyták jóvá, ami az egyetlen egyszámjegyű adat az európai összehasonlításban, bár csak 2, illetve 5 százalékponttal alacsonyabb a cseh és a lengyel mutatóknál.

Az EU-s átlagban az első fokon az esetek 38 százalékában ítélték meg a nemzetközi védelmet. Spanyolországban volt a legnagyobb esélyük a kérelmezőknek: 66 százalékban kapták meg a védelmet. Ezt Ausztria és Görögország követi a sorban 53 százalékos rátával, amelytől csak 1 százalékponttal marad el a dán statisztika.

Még mindig

az összes pozitív döntés 27 százaléka kedvezett szír kérelmezőnek. Ezt követik 14 százalékkal az afgánok, majd 13 százalékkal a venezuelaiak.

A szírek többsége – 71 százaléka, azaz 56 100 fő – Németországban talált új otthonra, míg majdnem az összes venezuelainak – 94 százalék, vagyis 35 300 fő – Spanyolország biztosított védelmet. Az afgánok zömét – 41 százalékot, 16 200 főt – is Németország fogadta be.

Az összes menedékkérő majdnem háromnegyedét a négy legnagyobb uniós állam fogadta be:

• Németország 39 százalékot, azaz 116 200 embert,
• Franciaország 14 százalékot, 42 100 menedékkérőt,
• Spanyolország 13 százalékot, 38 400-at,
• Olaszország 10 százalékot, vagyis 31 100 személyt.

Uniós átlagban a venezualaiaknak volt a legnagyobb esélyük arra, hogy a kérelmüket pozitívan bírálják el az első körben. Az esetek 96 százalékában megítélték nekik a védelmet. Őket 85, illetve 81 százalékkal követik a szírek és az eritreaiak. Ezzel szemben az albánoknak és a grúzoknak volt a legkisebb sansza arra, hogy menekültstátuszt kapjanak az EU-ban: a jelentkezések mindössze 6 és 4 százalékában hagyták jóvá az európai hatóságok a kérelmet.

Az 1951-es genfi egyezmény értelmében az számít menekültnek, aki valamilyen faji, vallási, társadalmi csoporthoz való tartozása, illetve politikai nézete miatt a hazájában üldöztetésnek van kitéve, és emiatt elhagyni kényszerül az országot. Emellett a nemzetközi jog megkülönböztet kiegészítő és humanitárius védelmet is olyan esetekben, mikor a kérelmező nem esik bele a menedékkérő szigorúan meghatározott kategóriájába, az országában viszont mégsem tud visszatérni, így a nemzetközi védelem indokolt. Ezekben az esetekben a védelem ideje és/vagy az azzal járó jogok és kiváltságok korlátozottabbak a menekültstátuszhoz képest. Az EU statisztikai hivatal jelentésében használt nemzetközi védelem kifejezés mindhárom csoportra vonatkozik.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép: A magyar-szlovén határ magyar oldalán a Tornyiszentmiklós és Pince közötti határátkelőnél. MTI Fotó: Varga György)