A miniszterek egyetértettek abban, hogy – ahogy eddig is – a határok átjárhatósága különösen fontos az alapvető élelmiszerek, illetve a gyógyszerek és orvosi eszközök, védőberendezések szállításakor. A belügyi tárcavezetők a határokon bevezetett korlátozások enyhítésével összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a szomszédos államok közötti szoros együttműködés elengedhetetlen, csak akkor lehet lazítani az előírásokon, ha a határok mindkét oldalán nyilvánvalóan és jelentős mértékben csökkent a fertőzöttek száma.

Szóba kerültek azok az mobilalkalmazások is, amelyek révén nyomon lehet követni a fertőzöttek és a fertőzés útját, vannak tagállamok, ahol már előrehaladottak ezek próbálkozások. A belügyminiszterek ezen a téren is a tagállamok közötti koordinációt várják el, mert ezek az információk is hozzájárulhatnak a belső határellenőrzések enyhítéséhez. De azt is hangsúlyozták, hogy ezeket az alkalmazásokat csak a magánélet tiszteletben tartásával és az általános adatvédelmi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek betartásával lehet használni. Erről közös közleményt adott ki Alessandra Pierucci, az Európa Tanács adatvédelmi bizottságának elnöke és Jean-Philippe Walter adatvédelmi ombudsman. Többek között azt írják, hogy szigorú jogi és technikai biztosítékokat kell alkalmazni a magánélet és a személyes adatok védelme érdekében. Hozzáteszik, hogy csak korlátozott ideig és önkéntes alapon lehet használni ezeket az alkalmazásokat, amelyeknek nem szabad lehetővé tenniük a felhasználójuk közvetlen azonosítását.

A miniszterek beszéltek a migrációs kihívásokról is. A járvány miatt ugyan csökkent a nyomás a külső határokon, azonban az embercsempész bandák továbbra is aktívak, ezért az EU déli határain változatlanul szigorú ellenőrzésre van szükség. A horvát elnökség véleménye szerint kulcsfontosságú a nyugat-balkáni országok határainak és menekültügyi kapacitásának megerősítése, tekintettel a délkelet-európai migránsok nagy számára. A rendkívüli helyzet miatt akadozik a migránsok visszatelepítése, a biztonságos és folyamatos működés érdekében az Európai Bizottság néhány napja egy útmutatót adott ki. Szintén lelassult a kísérő nélküli kiskorúak áttelepítése a túlzsúfolt görög menekülttáborokból. Ez egy önkéntesen vállalt lehetőség, 1600 kiskorú áthelyezésére kérte a Bizottság a tagállamokat, amelyek közül tíz csatlakozott eddig a kezdeményezéshez. Ylva Johansson, belügyekért felelős uniós biztos azt mondta, hogy a már befogadott gyerekek szemében látható volt a saját jövőjükkel kapcsolatos új remény. “Ez az európai szolidaritás nagyon jó és erős üzenete, ami a gyakorlatban is megvalósul” - mondta Johansson. Az Eurostat éppen kedden tette közzé kimutatását, a 2019-ben az EU területére érkező kísérő nélküli kiskorúakról. Eszerint 13800 egyedül érkező gyermek kért nemzetközi védelmet az EU valamelyik tagállamában, ez 20 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. (A csúcs 2005-ben volt, akkor 92 ezer kísérő nélküli gyermeket regisztráltak.) Ezek a gyerekek az összes menedékkérők 7 százalékát tették ki, túlnyomó többségük (85 százalék) fiú, kétharmaduk 16-17 éves. A legtöbben Afganisztánból (30 százalék), Szíriából és Pakisztánból (10-10 százalék) érkeztek. A legtöbbüket (3300 fő) Görögország fogadta be, őket követte Németország (2700 fő) és Belgium (1200 fő). Magyarország ebben az évben tíz kísérő nélküli kiskorút fogadott be.

Az uniós belügyminiszterek arra a következtetésre jutottak, hogy rendkívül fontos a fenntartható és átfogó migrációs és menekültügyi paktum kidolgozása. A paktumnak egyértelmű cselekvési keretet kell tartalmaznia az EU külső határainak fokozott védelméről, a harmadik felekkel folytatott együttműködésről és a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, a szolidaritás és a felelősség egyenlő megosztása elvének alkalmazásával. Davor Božinović, a soros elnökséget ellátó Horvátország belügyminisztere azt mondta, a következő ülésükön már tárgyalni fogják az új menekültügyi jogszabály-javaslatot. Ez várhatóan június elején lesz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!