"A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a szerb–magyar határon található, röszkei tranzitzónában való elhelyezését „őrizetnek” kell minősíteni, ami azonban nem haladhatja meg a négy hetet áll" - az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében. Hozzáteszik: az uniós joggal ellentétes, ha az őrizetbe vételre az ezt elrendelő, indokolással ellátott határozat előzetes elfogadása nélkül, továbbá ezen intézkedés szükségességének és arányosságának vizsgálata nélkül kerül sor. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.

Két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében kérte előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróságot a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A négy személy (egy afgán házaspár, és egy iráni férfi és a kisfia) 2018 végén és 2019 elején menedékkérelmet adtak be a magyar hatóságoknak, de beadványukat érdemi vizsgálat nélkül utasították el őket, mert „biztonságos tranzitországon” keresztül érkeztek Magyarországra. Ezután Szerbiának szerették volna visszaadni a menedékkérőket, a szerbek azonban megtagadták visszafogadásukat. Ekkor elrendelték kitoloncolásukat származási országukba, de jelenleg is a röszkei tranzitzónában tartózkodnak.

Az Európai Bíróság főtanácsnoka néhány hete véleményében már jelezte, hogy a magyar állam jogellenesen tart fogva menedékkérőket a tranzitzónában.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést szabadságelvonásnak kell tekinteni, mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak. Beleértve azt is, hogy Szerbiába sem mehetnek, mert ezt a kísérletet egyrészről a szerb hatóságok jogellenesnek tekintenék, következésképpen pedig ott szankcióknak tennék ki magukat, másrészről pedig ezzel felmerülne annak a kockázata, hogy elveszítik minden lehetőségét annak, hogy Magyarországon menekült jogállást szerezzenek. A Bíróság leszögezi, hogy a hatóságok őrizetbe vehetik a határaikra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőket, ez az őrizet azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az e kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet. Ezt követően biztosítani kell számukra a belépés lehetőségét az országba és kérelmüket a szokásos eljárás keretein belül kell elbírálni. Ebben a helyzetben a magyar bíróságnak van lehetősége arra, hogy határozatával elrendelje az érintettek szabadon bocsátását. Sőt, az uniós szabályok biztosítják a szálláshelyhez, vagy az erre a célra szolgáló pénzjuttatáshoz való jogot is.

A „biztonságos tranzitország” jogi megítélése kapcsán az Európai Bíróság március 19-én egy másik ügyben kimondta , hogy ez ellentétes az uniós joggal, a vonatkozó jogszabályok ugyanis nem ismerik ezt a kifejezést, így erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a menedékkérelmek elbírálásától. Ezzel összefüggésben a mostani bírósági ítélet rávilágít arra, hogy az érintettek ismételt kérelmet nyújthatnak be, amit szintén el lehet utasítani, hacsak nem merülnek fel új körülmények vagy tények. Márpedig új körülménynek kell tekinteni a Bíróság azon ítéletét, amely megállapítja, hogy a nemzeti szabályozásban előírt elfogadhatatlansági ok ellentétes az uniós joggal - áll az indokolásban.

Hasonló tartalommal folyik egy másik eljárás is Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság perelte be a magyar kormányt a Stop Soros-törvénycsomag tranzitzónákra vonatkozó része miatt, abban az ügyben a bíróság általános érvénnyel kimondhatja, hogy a magyar menekültügy alapját jelentő jogszabály sérti a közösségi jogot.

(Borítókép: Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban. Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary)