Főtanácsnok: A tranzitzónákkal és a kiutasításokkal is sértette Magyarország az uniós jogot
![D US20170406004](https://kep.index.hu/1/0/3361/33612/336121/33612181_04c23e97fb6612b8747e431a8b5317bc_wm.jpg)
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
- Donald Trump üzent azoknak, akiknek Joe Biden megkegyelmezett a halálsoron: „Menjetek a pokolba”
- Brazil hatóságok szerint a BYD gyárát építő kínai munkások emberkereskedelem áldozatai
- Baljós jelentés látott napvilágot, mutálódott a rettegett influenza
- Hosszú évek után végre pont kerülhet a 28 évvel ezelőtt megölt JonBené Ramsay ügyének végére
- Dél-Koreában tetőfokára hágott a belpolitikai krízis, a megbízott elnököt is felelősségre vonják
- A szemünk előtt hullik darabokra Irán szövetségi rendszere
- Ketten meghaltak a tradicionális ausztrál vitorlásversenyen
- Vásáry István professzor a Török Tudományos Akadémia Nagydíjában részesült
- Megtalálták a második feketedobozt: kiderülhet, hogy tényleg az orosz légvédelem lőtte-e le az azeri utasszállítót
- Az amerikaiak többsége már nem bízik a hagyományos hírforrásokban
Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a tranzitzónákban korlátozta a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférési jogot, és jogellenesen tartotta fogva, illetve utasította ki a menedékkérőket az országból – mondja ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Priit Pikamäe.
Az Európai Bizottság a 2017-ben bevezetett új menekültügyi és idegenrendészeti eljárások miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Az uniós intézmény két területen kifogásolta a magyar intézkedéseket: a tranzitzónával és a kiutasításokkal kapcsolatban.
A mostani főtanácsnoki indítványnak elsősorban az utóbbi területen van jelentősége, mivel egy másik eljárásban a bíróság már ítéletet hirdetett a tranzitzónákról. A kérdés pedig tárgytalanná is vált: noha bíróság nem kötelezte, a magyar kormány májusban bejelentette, megszünteti a tranzitzónákat.
Helyette azt javasolta egy Semjén Zsolt által benyújtott tervezet, hogy a külföldi magyar képviseleteken lehessen majd az érintetteknek benyújtani egy szándéknyilatkozatot arról, hogy szeretnének Magyarország területére beutazva menedékkérelmet benyújtani. Az azóta elfogadott törvény célja lényegében az, hogy
a menedékkérőket távol tartsa a magyar határoktól és bonyolítsa a menedékjogi kérelem beadásának folyamatát a szándéknyilatkozattal.
Ezért a mostani főtanácsnoki indítványnak már elsősorban ebben az eljárásban lesz jelentősége.
Pikamäe főtanácsnok lényegében helyt ad az Európai Bizottság érvelésének. Kimondja, hogy
- a tranzitzónák belépési szabályai megakadályozzák, hogy a kérelmezők megfelelően benyújthassák kérelmüket,
- a tranzitzónák intézménye következtében minden menedékkérelem úgynevezett határeljárássá vált a magyar gyakorlatban, amire azonban másféle uniós normák vonatkoznak, mint amit a magyar hatóságok követtek,
- a tranzitzónában való várakozás őrizetnek minősül,
- azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán át léptek be Magyarországra, hanem a határ közelében elfogták őket, megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ami sérti ezt az uniós visszatérési irányelvet.
A luxemburgi bíróság kétféle esetben szokott ítéletet hozni: kötelezettségszegési eljárás keretében, amelyet az uniós jog megsértése miatt a Bizottság kezdeményez, vagy egy tagállami bíróság kérésére értelmezi az uniós jogot előzetes döntéshozatali eljárásban.
A mostani eljárás az első, a májusi döntés pedig az utóbbi kategóriába tartozik. Akkor egy szegedi bíró kérte ki az EU Bíróságának véleményét egy afgán és egy iráni család perében. Akkor a luxemburgi testület kimondta, a tranzitzóna intézménye sérti az uniós jogot:
jogellenes őrizetnek minősül, hogy a menedékkérők legálisan sem Magyarország, sem Szerbia felé nem hagyhatják el a területet, illetve négy hétnél tovább senkit nem lehet a határsávban tartani, biztosítani kell az áthelyezésüket Magyarországra.
Szintén előzetes döntéshozatali eljárásban nyilvánította márciusban a bíróság az európai joggal ellentétesnek a magyar jogba a „Stop Soros” törvénycsomaggal bevezetett „biztonságos tranzitzóna” fogalmát. Ennek értelmében a magyar menekültügyi hatóságok nem hivatkozhattak többé arra, hogy a menedékkérelmet azért nem lehet elbírálni, mert a kérelmező Szerbián át érkezett.
A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumnak jogi következményei még nincsenek: lényegében a főtanácsnoknak a végleges ítélethez adott javaslatáról van szó. A bírák döntésükben eltérhetnek az indítványtól, ám az esetek többségében nem szoktak.
A főtanácsnoki indítvány kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek azt nyilatkozta:
A magyar kormány okafogyottnak tartja a csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítványt, hiszen a tranzitzónák már nem működnek.
"A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását" - tette hozzá.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
(Borítókép: A tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. - fotó: Ujvári Sándor / MTI)