Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a tranzitzónákban korlátozta a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférési jogot, és jogellenesen tartotta fogva, illetve utasította ki a menedékkérőket az országból – mondja ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Priit Pikamäe.

Az Európai Bizottság a 2017-ben bevezetett új menekültügyi és idegenrendészeti eljárások miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. 

A mostani főtanácsnoki indítványnak elsősorban az utóbbi területen van jelentősége, mivel egy másik eljárásban a bíróság már ítéletet hirdetett a tranzitzónákról. A kérdés pedig tárgytalanná is vált: noha bíróság nem kötelezte, a magyar kormány májusban bejelentette, megszünteti a tranzitzónákat.

Helyette azt javasolta egy Semjén Zsolt által benyújtott tervezet, hogy a külföldi magyar képviseleteken lehessen majd az érintetteknek benyújtani egy szándéknyilatkozatot arról, hogy szeretnének Magyarország területére beutazva menedékkérelmet benyújtani. Az azóta elfogadott törvény célja lényegében az, hogy

Ezért a mostani főtanácsnoki indítványnak már elsősorban ebben az eljárásban lesz jelentősége.

Pikamäe főtanácsnok lényegében helyt ad az Európai Bizottság érvelésének. Kimondja, hogy 

• a tranzitzónák belépési szabályai megakadályozzák, hogy a kérelmezők megfelelően benyújthassák kérelmüket,
• a tranzitzónák intézménye következtében minden menedékkérelem úgynevezett határeljárássá vált a magyar gyakorlatban, amire azonban másféle uniós normák vonatkoznak, mint amit a magyar hatóságok követtek,
• a tranzitzónában való várakozás őrizetnek minősül,
• azokat a menedékkérőket, akik nem a tranzitzónán át léptek be Magyarországra, hanem a határ közelében elfogták őket, megfosztja a kiutasítási eljáráshoz fűződő biztosítékoktól, ami sérti ezt az uniós visszatérési irányelvet.

A luxemburgi bíróság kétféle esetben szokott ítéletet hozni: kötelezettségszegési eljárás keretében, amelyet  az uniós jog megsértése miatt a Bizottság kezdeményez, vagy egy tagállami bíróság kérésére értelmezi az uniós jogot előzetes döntéshozatali eljárásban.

A mostani eljárás az első, a májusi döntés pedig az utóbbi kategóriába tartozik. Akkor egy szegedi bíró kérte ki az EU Bíróságának véleményét egy afgán és egy iráni család perében. Akkor a luxemburgi testület kimondta, a tranzitzóna intézménye sérti az uniós jogot: 

Szintén előzetes döntéshozatali eljárásban nyilvánította márciusban a bíróság az európai joggal ellentétesnek a magyar jogba a „Stop Soros” törvénycsomaggal bevezetett „biztonságos tranzitzóna” fogalmát. Ennek értelmében a magyar menekültügyi hatóságok nem hivatkozhattak többé arra, hogy a menedékkérelmet azért nem lehet elbírálni, mert a kérelmező Szerbián át érkezett.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumnak jogi következményei még nincsenek: lényegében a főtanácsnoknak a végleges ítélethez adott javaslatáról van szó. A bírák döntésükben eltérhetnek az indítványtól, ám az esetek többségében nem szoktak.

A főtanácsnoki indítvány kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek azt nyilatkozta: 

A magyar kormány okafogyottnak tartja a csütörtökön ismertetett főtanácsnoki indítványt, hiszen a tranzitzónák már nem működnek.

"A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók kialakulását" - tette hozzá.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép:  A tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. - fotó: Ujvári Sándor / MTI)