Az amerikai igazságügyi minisztérium mentességet biztosított Bryan Paglianónak. Ő volt a külügyminisztérium informatikusa, aki 2009-ben segített Hillary Clintonnak az azóta nagy botrányt kavart privát emailszerver felállításában és üzemeltetésében.

Pagliano egyúttal bejelentette, hogy együttműködik az FBI-jal a nyomozásban, amelyben azt próbálják kideríteni, hogy a volt külügyminiszter visszaélt-e vagy gondatlanul kezelt-e minősített kormányzati információt. Clinton szóvivője, Brian Fallon azt mondta, örülnek, hogy Pagliano az együttműködés mellett döntött, miután korábban az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozott, amely szerint nem kötelezhető arra, hogy önmaga ellen tanúskodjon.

A New York Times még tavaly márciusban szellőztette meg, hogy Clinton a 2009-től 2013-ig tartó hivatali ideje alatt kizárólag egy magánszerverhez kötött magán emailcímet használt hivatalos levelezésre a kormányzat által biztosított fiók helyett. Ez a levelek esetlegesen titkos tartalmán kívül azért is probléma, mert a közszolgálati alkalmazottak hivatalos levelezését rendes esetben nyilvántartják és archiválják. Clinton maga is elismerte, hogy két címet kellett volna használnia, de végig azt hangsúlyozta, hogy minősített információt sose küldött arról a bizonyos magáncímről.

Kijött az utolsó adag is, de még közel sincs vége

Az FBI nyomozásától függetlenül az igazságügyi minisztérium tavaly május óta folyamatosan ellenőrzi és hozza nyilvánosságra az emaileket, havi adagokban összesen 52 ezer oldalnyit. Ezen a héten hétfőn értek a végére, és megállapították, hogy az elküldésükkor egyik sem tartalmazott minősített információt – ugyanakkor az átnézésükkor több mint kétezer levelet utólag minősítettek, sőt ebből 22 a legmagasabb, szigorúan bizalmas minősítést kapta. Ezeket a minisztérium természetesen nem is hozza nyilvánosságra. Ezek mellett azonban több tucat másik levéllel kapcsolatban is felmerült, hogy már az elküldésük idején is titkosként kellett volna kezelni őket.

Ugyanakkor még mindig rengeteg olyan email létezik, amelyeket Clinton nem adott át vizsgálatra, mert személyes levelezésnek tekinti őket, és több per is folyamatban van ezekkel, illetve Clinton közeli segítőinek levelezésével kapcsolatban. Utóbbi már csak azért sem lényegtelen, mert Philippe Reinesnek, Clinton akkori sajtófőnökének a leveleiből saját kis emailbotrány kerekedett, miután kiderült, hogy milyen módszerekkel manipulálta a médiát volt főnöke érdekében. Az tehát biztos, hogy

Egy demokrata bizottsági tag szerint, aki látta a már minősített levélváltásokat is, Clintont már csak azért se vonható felelősségre ezek miatt, mert egyiket sem ő indította, ő csak válaszolt rájuk vagy továbbították neki. Az e hét hétfői utolsó adagban például volt egy levél egy Észak-Koreával kapcsolatos konferenciahívásról, a távol-keleti ország 2009-es rakétatesztje után, ezt Huma Abedin, Clinton kabinetfőnök-helyettese továbbította az akkori miniszter privát emailcímére.

Clintonról egyébként köztudott, hogy nem egy technikai mágus, a kérdéses leveleit is mind a Blackberry telefonjáról írta, mert azt állítólag nem tudja, hogy asztali gépről hogy kell emailezni, és a szmájlikkal is meggyűlt már a baja.

A demokrata elnökjelöltségért folyó kampányban viszont eddig egész jól megúszta a feje felett lebegő emailbotrányt, mert fő riválisa, Bernie Sanders vermonti szenátor már októberben kijelentette, hogy nem hajlandó ezzel a témával támadni. Ha megnyeri az előválasztást, a majdani republikánus ellenfél várhatóan nem lesz ilyen nagyvonalú.