A New York-i nagy győzelmük után a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál pedig Donald Trump megint erőt mutathat fel, és az éllovasoknak mindkét oldalon van esélyük egy nagy tarolásra a kedden előválasztást tartó öt keleti parti államban, Connecticutban, Delaware-ben, Marylandben, Pennsylvaniában és Rhode Islanden.

Clinton közel kerülhet ahhoz, hogy rövidre zárja az előválasztási küzdelmet, habár kihívója, Bernie Sanders vermonti szenátornak is van esélye, hogy fogjon államot az ötből, és az eredménytől függetlenül kitarthat akár az utolsóként szavazó államokig is.

Trump esetében nem ezen az öt államon fog múlni minden, de nagyon nem mindegy, mennyi delegáltat sikerül pontosan elnyernie a jelöltséghez szükséges 1237-hez vezető út újabb állomásán. Ennél is fontosabb lesz, milyen hátszéllel tud ráfordulni az egy héttel később szavazó, kulcsfontosságú Indianára.

Ez Trump napja lehet

Volt néhány hét, ami nem a milliárdosnak kedvezett, többek között kikapott Wisconsinban, de Trump múlt héten New York szinte összes delegáltjának bezsebelésével fontos lépést tett előre, hogy legyen még esélye összegyűjteni a republikánus jelöltséghez szükséges 1237 delegáltat, és így elkerülhesse azt a nyílt konvenciót júliusban, ami az ellenfelei egyetlen esélye maradt az előzésre.

Sem Ted Cruz texasi, sem John Kasich ohiói kormányzónak nincs már esélye összegyűjteni a jelöltséghez szükséges delegáltakat, a céljuk így az maradt, hogy ez végül Trumpnak se sikerüljön. A republikánus előválasztás lehetséges forgatókönyveiről, az egyes államok jelentőségéről, az 1237 delegáltról, és egy esetleges nyílt konvenció menetéről itt írtunk bővebben>>>

és nagyjából 100 delegálttal is közelebb kerülhet majd reggelre a céljához.

Vegyük előre az öt közül a legfontosabbat, Pennsylvaniát. Papíron itt lehet elnyerni a legtöbb, 71 delegáltat, azonban van benne egy csavar. 17 delegáltat kap meg automatikusan a győztes, aki minden bizonnyal a felmérésekben 48,3 százalékra mért Trump lesz. Viszont a szavazók közvetlenül is szavaznak majd 54 olyan delegáltra, akik senki felé sem lesznek elkötelezve, így pedig egy szorosan alakuló végjátékban fontos szerep juthat nekik a júliusi konvención.

Volt már erre példa: 1976-ban, a republikánusok utolsó nyílt jelöltállító gyűlésekor is pont a pennsylvaniai delegáció volt az, amit a kihívó Ronald Reagan megpróbált a maga oldalára állítani Gerald Ford elnök ellen. A győzködések tárháza igen széles lehet, volt például olyan delegált, akit Ford elvitt egy körre az Air Force One-nal. Akkor végül az el nem kötelezett pennsylvaniai delegáltak összezártak Ford mellett, és – egyébként szűken, de nélkülük is ez lett volna a helyzet – már az első szavazási körben eldőlt a jelöltség sorsa.

Most az 54 delegált közel fele mondta, hogy végül majd azt a jelöltet támogatja, aki a körzetükben nyert. Ez azt is jelenti, hogy ugyan semmi sem köti őket, de ha Trump tarol, akkor néhány plusz támogatóval is számolhat majd feltehetően a tarsolyában. Kasich Pennsylvaniában született, viszont mégis ez az az állam, ahol Cruz áll a második helyen a felmérések szerint.

A többi államot nézve:

• Connecticutban az lehet egy kérdés, hogy Trump 50 százalék felett végez-e, mert akkor automatikusan kap 13 delegáltat, akiket egyébként arányosan osztanának szét. A RealClearPolitics felméréseket összesítő átlaga alapján erre bőven van esélye, 53,7 százalékkal áll.
• Marylandben 47,7 százalékkal vezet Trump, de a delegáltak egy részét itt is a kongresszusi körzetek nyerteseinek osztják ki, és Kasich elcsíphet néhány delegáltat.
• Delaware-ből egyetlen poll érkezett, de abban bőven 50 százalék felett, 55 százalékon mérték a milliárdost.
• Rhode Islanden is 52,3 százalékra mérték Trumpot, ami azért fontos, mert itt arányosan fogják elosztani az állam delegáltjait, ezért minél nagyobbat nyer, annál többet kap.

Sokatmondó, hogy Trump riválisai nem próbáltak meg hatalmas hajrát indítani ezekben az államokban, hanem Cruz az egy héttel később következő Indianára próbál ráfeküdni. A texasi szenátor és Kasich hétfőn megállapodott abban, hogy egyeztetik kampánystratégiáikat. A nagy taktikai húzás részeként Cruz nem kampányol majd például Oregonban és Új-Mexikóban, míg Kasich szabad utat ad texasi riválisának a rettentő fontos Indianában. A legutolsó felmérésekben ott is Trump néhány százalékos előnyét mérték.

Clintonnak fekszenek a fontosabb államok

A demokratáknál Clinton New Yorkban derékba törte Sanders azt megelőző hetekben aratott győzelmeivel szerzett lendületét, és tovább erősítette eddig is tetemes előnyét az államokban elnyert delegáltak között. Clinton már New York után is arról beszélt, hogy belátható közelségbe került a győzelme, de ha a felméréseknek megfelelően szerepel ebben az öt államban, akkor a FiveThirtyEight alapján megint közel 300 delegáltasra növelné egyébként is szinte behozhatatlannak számító előnyét. Nem mellesleg pedig az őt támogató szuperdelegáltakat – pártvezetőket, kongresszusi képviselőket, szenátorokat – is számolva már kevesebb, mint 200-ra lenne a jelöltséghez szükséges határtól.

Az öt állam közül Clinton elég biztosan vezet a felmérésekben a két legfontosabban, Pennsylvaniában (54,3 százalék), és Marylandben is (57,7 százalék). Connecticutban és Delaware-ben 7 százalékon belül mérték Sanderst, Rhode Islandből pedig érkezett olyan poll, amiben a vermonti szenátor vezetett. Az biztos, hogy itt van a legjobb esélye, hiszen ez az egyetlen, ahol a neki kedvező függetlenek is szavazhatnak, de a választói összetétel a legtöbben Clinton mellett szól.

Hiába csípi el azonban Sanders mondjuk valamelyik kisebb államot, ezekben jóval kevesebb delegáltat osztanak ki. A vermonti szenátornak legalábbis meg kellene ismételnie a michigani meglepetésgyőzelmét, csak ezúttal sorozatban,  miközben akkor tudna csak közelebb kerülni Clintonhoz, ha mindegyikben tarolna. Erre azonban nincs esélye.

Viszont azért nem mindegy, mi lesz végül a pontos eredmény, mert a New York-i veresége után Vermontba hazarepülő Sanders kampányfőnöke, Jeff Weaver ugyan kitartott amellett, hogy elmennek akár a júliusi philadelphiai konvencióig is, de a magát demokratikus szocialistának valló szenátor egyik fontos tanácsadója viszont egyelőre csak azt mondta, hogy

Ha Clinton ebben az öt államban is nagyot tud nyerni, akkor tényleg csak matematikai esélye maradhatna Sandersnek, és a jelöltség megszerzésében már nem nagyon reménykedhetne. Viszont még ebben az esetben sem lehet kizárni, hogy kitart a júniusban szavazó utolsó államokig, hiszen az egyik célja az üzenetének hirdetése volt. Kérdés, mit ötlenek majd ki Sanders kampányának vezetői.

Trump közben már arra próbálja rávenni Sanderst, hogy gondolkozzon független indulásában, amivel szerinte fityiszt mutathatna a demokrata pártvezetésnek is, azonban a vermonti szenátor felesége, Jane Sanders a CNN-nek gyorsan jelezte, hogy semmi ilyesmi meg sem fordult a fejükben. Mint mondta, Sanders nem akar pusztán szavazatokat elvenni valakitől, és azért küzdenek, hogy ne egy republikánus költözhessen be a Fehér Házba.