A republikánusok elnökjelöltségét hivatalosan is elfogadó, a négynapos jelöltállító gyűlést záró beszédében Donald Trump sötét képet festett egy számos problémától sújtott Egyesült Államokról, de azt mondta, elnöksége új korszakot hozna, amiben Amerika és az átlagemberek lennének az elsők.

„A bűnözésnek és erőszaknak hamarosan vége szakad" – ígérte, szerinte ehhez már csak a januári beiktatását kell megvárni. A választók biztonságérzetére rájátszva azt ígérte, biztonságosabbá és békésebbé teszi Amerikát, magát pedig a közrend jelöltjének nevezte. Mint mondta, segíteni fog a fiataloknak Baltimore-ban, Chicagóban, Detroitban és Fergusonban.

„Ez Hillary Clinton öröksége: halál, pusztítás, terrorizmus és gyengeség" – mondta a külpolitikáról. Szerinte a szabadkereskedelmi egyezmények a középosztályt sújtották, ő viszont az amerikanizmust, nem a globalizmust helyezné előtérbe. „Amerika az első" – mondta.

„Én vagyok a hangotok" – jelentette ki a keményen dolgozó, de szerinte elfelejtett amerikaiaknak üzenve. Trumpot egyébként beszéde előtt is már Amerika kékgalléros milliárdosaként vezették fel. Mint mondta, rengeteg utat, hidakat, reptereket, vasutat építene, amikkel több millió új munkahely jönne létre.

Hillary Clintonnak az az üzenete, hogy a dolgok soha nem változnak meg. Az enyém viszont az, hogy a dolgoknak meg kell változniuk, és most kell megváltozniuk

– mondta a nagyvállalatok, a média és befolyásos támogatók bábjának nevezett ellenfeléről. Amikor viszont a delegáltak az előző napokhoz hasonlóan azt skandálták Clinton emailbotrányára és külpolitikájára utalva, hogy „Csukjuk le!", Trump azt válaszolta, hogy „győzzük le őt novemberben."

Visszatérő téma volt a bevándorlás. Megismételte, hogy falat húzna a mexikói határra, Clintont pedig azzal vádolta, hogy tömeges amnesztiát ígérne. „Ma este is 180 ezer büntetett előéletű illegális bevándorló van szabadon, és fenyegeti békés állampolgárainkat" – mondta.

Trump külön megköszönte, hogy többen is éljeneztek, amikor azt ígérte, „mindent megtesz az LGBTQI amerikaiak védelmében", noha ez messze áll a republikánus fősodor álláspontjától, sőt, kifejezetten kemény anti-LGBT programot fogadtak el a héten. Trump előtt nem sokkal szólalt fel egyébként a gyűlésen Peter Thiel, a PayPal társalapítója, aki az első nyíltan meleg szónok volt egy republikánus konvención. Azt mondta, büszke arra, hogy meleg, hogy republikánus, és mindenek előtt, hogy amerikai.

1972 óta Trumpé volt a leghosszabb elnökjelöltséget elfogadó beszéd, 1 óra 16 percen át tartott, amivel felülmúlta Bill Clinton 1996-os 64 perces eddigi rekordját. Ez azonban nem volt meglepetés, mivel a teljes beszédet már órákkal előre kiszivárogtatta valaki egy Clintont támogató Super PAC-nek, ahonnan pedig kikerült a sajtóba is.

Sokak szerint az egyik legsötétebb képet festette az országról az elmúlt évtizedek republikánus jelöltjei közül, és teljesen hiányzott belőle az amerikai optimizmus, miközben több kérdésben továbbra sem a republikánusok általános álláspontját képviseli. Mások viszont úgy vélték, hogy szélesíteni fogja tudni a republikánusok bázisát, és a beszéd hűen tükrözte azoknak a szavazóknak a véleményét az ország állapotáról, akik a jelöltségig juttatták Trumpot.

Trumpot lánya, Ivanka Trump vezette fel. Ő elsősorban a nőkhöz szólt, és azt mondta, apja egész életében fontosnak tartotta a cégeinél, hogy egyenlő fizetést biztosítsanak az azonos munkakörben dolgozó férfiaknak és a nőknek. A 34 éves Ivanka magát is példaként hozta, és azt mondta, több női vezető van a cégnél, mint férfi, apja pedig a nők legjobb választása lenne elnökként is. Nem véletlenül mentek rá erre az üzenetre is, az NBC News/Wall Street Journal legutóbbi felmérése szerint Clinton 15 ponttal vezet Trump előtt a nők körében, de a 18-49 évesek között már 25 pontos az előnye.

Fordulatos négy nap volt

Az alaphangot már megadta, hogy Stephen Colbert, a Late Show műsorvezetője már az esemény megkezdése előtt trollkodott egy sort a Cleveland Cavaliers stadionjában, ahol a jelöltállító gyűlést rendezték. Azt viszont nem lehet mondani, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően Trumpék túl sokat újítottak volna a konvenciók eddigi formátumán.

Az első napon rögtön az elején kitört a botrány, mert Trump republikánus ellenfeleinek támogatói még megpróbálták egy utolsó rohammal elérni, hogy ne csak arra a jelöltre szavazhassanak a delegáltak, aki elnyerte őket az előválasztások alatt. Végül azonban ezt közfelkiáltással elutasították. Kedden pedig már nem balhéztak a Trumpot ellenző delegáltak sem, végül elsöprő többséggel nyerte meg a hivatalos jelöltállító szavazást a milliárdos. Az előzetes számítások szerint 1543 delegált támogatására számíthatott – már 1237 is elég lett volna egyébként a győzelemhez –, de még ehhez képest is nagy fölénnyel nyert, 1725-en szavaztak rá.

Cruz odaszúrt egyet búcsúzóul

A delegáltak között látványos volt a milliárdos támogatottsága, de republikánus jelöltállító gyűlés azonban felemásan érte el azt a célját, hogy egyesítse a pártot Trump mögött. Az első napon a szónokok sem voltak annyira meggyőzőek, Trump kampánycsapata pedig John Kasich stábjával vívott szócsatát, miután az ohiói kormányzó nem ment el a saját államában tartott konvencióra. Ráadásul nem ő volt az egyetlen, aki tüntetőleg kihagyta a jelöltállító gyűlést.

Viszont a második napon úgy tűnt, hogy a közös ellenség, Hillary Clinton ellen a széles ideológiai nézetkülönbségeken túllépve is fel tudnak sorakozni a republikánusok. Beszédet mondott többek között Paul Ryan házelnök, és Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője is, és Chris Christie New Jersey-i kormányzó is Clintont ostorozta.

Azonban a harmadik napon felszólaló Ted Cruz texasi szenátor nem volt hajlandó támogatásáról biztosítani az egy nappal korábban nagy többséggel hivatalos elnökjelöltnek választott Donald Trumpot, amiért a helyszínen a delegáltak keményen kifütyülték, és a pártból is sokan bírálták. A lépésével a 2020-as elnökválasztásra is készülő Cruz utólag is azt mondta, nem fog beállni Trump mögé, aki az előválasztások alatt betámadta a feleségét és az apját is. Cruznak azt is sikerült elérnie, hogy a harmadik nap róla, és ne Trump országos szinten itt bemutatkozó alelnökjelöltjéről, a többek között a szociálisan konzervatív szavazóbázis meggyőzéséhez bevont Mike Pence indianai kormányzóról szóljon.

Trump feleségének beszédéről szólt minden

A legemlékezetesebb momentum viszont Melania Trump hétfő esti beszéde volt. Trump felesége volt a nyitónap fő szónoka, de a beszéd után nem sokkal az amerikai lapok kiderítették, hogy egyes részek feltűnő hasonlóságokat mutatnak Michelle Obama nyolc éve, az akkori demokrata gyűlésen elmondott beszédével. Vannak részek, amik szinte szóról szóra megegyeznek, másoknál a lényeg és a gondolatmenet az azonos.

A kampánycsapat egy napig azt próbálta bizonygatni, hogy csak a közbeszédben gyakori szavakat használt Melania Trump, és egyébként sem plagizált volna, hiszen tudta, hogy milliók nézik majd meg a beszédet. Végül azonban szerdán nyilvános közleményben vállalta magára a Donald Trump feleségének beszéde körüli plágiumbotrányt Melania Trump egyik szövegírója, Meredith McIver, aki állítása szerint felajánlotta a lemondását, de Trumpék nem fogadták el.

Sokkal meggyőzőbben sikerült Trump négy gyerekének a bemutatkozása is. A legtöbben Donald Trump Jr. beszédét különösen megnyerőnek tartották. Mellette Tiffanynak és Ericnek is elsősorban az volt a feladata, hogy apjuk emberi oldalát is megmutassa, míg Ivanka Trump a zárónapon a nőket próbálta meggyőzni.

Jövő héten Clintonék jönnek

A jelöltállító gyűlést tartó párt jelöltje hagyományosan kap egy lökést a felmérésekben, de nehéz megmondani, hogy most ez a rendezvény mennyit tud hozni a pollok szintjén Trumpnak, aki a RealClearPolitics összesítése szerint országosan 2,7 százalékos és több fontos államban is néhány százalékos hátrányban van Clintonnal szemben. Viszont a következő napokban már lassan a demokratáké lesz a főszerep, Hillary Clinton várhatóan pénteken bejelentheti alelnökjelöltjét, hétfőn pedig Philadelphiában kezdődik a másik konvenció, ahol többek között Barack Obama, Joe Biden és Bernie Sanders részvételével a volt first ladyt is megválasztják hivatalos elnökjelöltnek.