Trump fegyveres ellenállásra buzdított
További Fehér ház cikkek
- Elfogadták az Egyesült Államok költségvetését, nem áll le a kormányzat
- Az elektori kollégium is megválasztotta Donald Trumpot az Egyesült Államok következő elnökének
- Donald Trump változásokat ígért, a NATO-ból való kilépést is megfontolná
- Az FBI új igazgatója szerint Amerikát sátánimádó pedofilok összeesküvése irányítja
- Hunter Biden megúszhatja a felelősségre vonást, elnöki kegyelmet kapott az apjától
Úgy tűnik, kemény egy napig bírta Donald Trump a konszolidált kampányolást. Ugyanis miután úgy tűnt, gazdasági programjával akar egérutat nyerni az elmúlt hét botrányspiráljából, az észak-karolinai Wilmingtonban tartott kampányrendezvényén megint ledobott egy verbális atombombát.
Mondjuk ezúttal nem atommal fenyegetett, hanem fegyveres ellenállással. A CNN leirata szerint azt mondta:
Hillary meg akarja szüntetni, lényegében meg akarja szüntetni a Második Alkotmánykiegészítést. Egyébként ha oda jut, hogy ő választja meg a bíráit, akkor emberek, nem lehet semmit tenni ez ellen. Bár talán a Második Kiegészítés hívei [talán tudnak], nem is tudom.
Ez az idézet nem csak azért szorul kommentárra, mert Trump szövegei igazán élőben ütnek, hanem azért is, mert a magyar olvasók többségének talán nem jön le a szövegből az, hogy
Miről is szólt tehát ez a három mondat?
Trump annak rémképét villantotta fel, hogy Hillary Clinton megválasztása esetén saját jelöltjét fogja a Legfelsőbb Bíróság megüresedett székébe ültetni (mondjuk ez normális), így az év elején meghalt Antonin Scalia főbíró helyett egy liberálisabb jogász kerül majd a jelenlegi nyolc bíró mellé (a republikánus többségű szenátus elmismásolta Barack Obama jelöltjének meghallgatását, ha pedig ez így marad, akkor a következő elnöki ciklusban töltik csak fel a testületet).
A Legfelsőbb Bíróságban már Scalia halálával is kiegyenlítődött a liberális és konzervatív főbírók aránya, egy demokrata elnök által jelölt főbíró pedig évekre liberális irányba tolhatja el az ítélkezést. Például Trump víziója szerint akkor, ha valaki megtámadná az amerikai alkotmány II. kiegészítésének módosítását vagy eltörlését. Ez a bizonyos kiegészítés így szól:
Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.
Sokan úgy gondolják, hogy az 1791-ben megfogalmazott alapjog mára talán idejétmúlttá vált, különösen, ha azt az önvédelmi feladatokon messze túlteljesítő fegyverekre vonatkoztatják. Például az M4-es katonai rohampuskából kifejlesztett AR-15-ös karabélyra, mellyel még egy magányos merénylő is tucatnyi embert lőhet le különösebb nehézség nélkül.
Ennek ellenére az amerikai törvényhozás 1994 óta nem fogadott el a fegyvertartásra vonatkozó, jelentősebb új szabályt, és a republikánus többség még Obama elnök azon törekvéseit is elutasítja, melyek legalább a kereskedelemben és privát fegyverkészletekben akarnak átláthatóságot teremteni (a fegyvertartásról szóló politikai háborúról itt olvashat egy kiváló áttekintést).
Ezért hacsak a demokraták földcsuszamlásszerű győzelmet nem aratnak a novemberi szenátusi választáson, Hillary Clinton nem hogy alkotmányt nem tud majd módosítani, még a republikánus politikai kommunikációban ma is népszerű hatcsövű minigunt sem fogja tudni betiltatni. És mivel idén a 100-ból csak 34 szenátusi helyről lesz szavazás, és a prognózisok szerint a republikánusok legfeljebb pár fős hátrányba kerülhetnek a felsőházban, ezért szinte kizárt, hogy összejöhet az alkotmánymódosításhoz szükséges 67 demokrata szenátor.
Ami persze a politikában alapvetően nem hátrány, hiszen a magyar kormány is kiválóan elvan 1290 menekült rémképével. Csakhogy Trump a Khizr Khan-ügy után megint olyan kijelentésekre ragadtatta magát, melyek – pártfüggetlenül - egyáltalán nem passzolnak egy leendő elnök karakteréhez. Ezért nem csoda, ha azonnal rászállt az amerikai sajtó – és persze riválisai is.
Egy szánalmas, gyáva alak, aki nem bírja elviselni azt, hogy kikap egy nőtől
Hillary Clinton floridai kampányrendezvénye után nem akart reagálni a Trump-megjegyzésre, de kampányfőnöke, Robby Mook kiadott egy szűkszavú nyilatkozatot:
A helyzet egyszerű – amit Trump mond, az veszélyes. Egy ember, aki az Egyesült Államok elnöke akar lenni, semmilyen módon nem sugallhatja az erőszak alkalmazását.
Viszont a jelöltet támogató legfontosabb pénzalap, a PrioritiesUSA azonnal elkezdte ezzel az értelmezéssel osztani a Trump megszólalásáról készült videót:
Donald Trump épp azt javasolta, hogy valakinek le kéne lőnie Hillary Clintont.
Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor, a demokrata párt lendvaiildikója nem is fukarkodott a szidalmakkal:
Halállal fenyegetőzik, mert egy szánalmas, gyáva alak, aki nem bírja elviselni azt, hogy kikap egy nőtől.
De a demokrata reakcióknál fontosabb fejlemény, hogy Trump nyilatkozata egykettőre kiszabadult a politikai viták teréből, amikor az állami vezetők védelméért felelős titkosszolgálat, a Secret Service lakonikus tweetben tudatta:
Tudatában vagyunk a délutáni megjegyzésnek.
The Secret Service is aware of the comments made earlier this afternoon.
— U.S. Secret Service (@SecretService) 2016. augusztus 9.
Később ki is szivárgott, hogy a kijelentés miatt "nem egyszer" egyeztettek Trump kampánystábjával. Az mondjuk nem derült ki, hogy kivel beszéltek, és mit mondtak, de azért az jelez valamit, hogy egyeztetni akartak velük, nyilván ez azért biztonsági szempontból necces üzenet volt.
A republikánusok – mármint azok, aki egyáltalán megpróbálják védeni Trumpot - a megjegyzés első felét emelte ki, miszerint Hillary Clinton el akarja törölni a Második Alkotmánykiegészítést. Paul Ryan republikánus házelnök – aki pont kedden, és pont Trump ellenszenvétől övezve nyerte meg a wisconsini képviselőválasztást - nem lépett fel épp támogatólag:
ez úgy hangzik, mint egy rosszul elsült vicc. Márpedig soha nem szabad ezzel viccelned; remélem, [Trump] hamar tisztázza magát.
Trump stábja rögtön cáfolta azt, hogy a jelölt az erőszakra bujtott volna fel, a Jason Miller kommunikációs vezető által kiadott nyilatkozat inkább a politikai harc irányába terelte az értelmezést:
Ezt az egység erejének nevezik – a Második Alkotmánykiegészítés támogatóinak elképesztő szellemisége és hatalmas egysége óriási politikai erővel ruházza fel őket. (...) És idén rekordszámban mennek el szavazni, méghozzá nem Hillary Clintonra, hanem Donald Trumpra.
A válságkommunikáció válságát azonban mutatja, hogy a Reuters és az Ipsos szerdán – azaz a beszédet követően – készített közös felmérése alapján már minden ötödik regisztrált republikánus szavazó azt szeretné, ha Trump most azonnal visszalépne az elnökjelöltségtől, és ez akkor is komoly arány, ha a kampány előrehaladtával valószínűleg jobban összezár majd a szavazótábor is.
Egy prominens szervezet azonban védelmébe vette Trump beszólását: a fegyvergyártók lobbiszervezete, a Nemzeti Fegyverszövetség (National Rifle Association – NRA).
Azonban a Politico szerint az ötmilliós tagságú NRA hiába költött hárommillió dollárt egy Hillaryt támadó reklámkampányra, a vezetés nem bízik teljesen Trumpban. Ugyanis – nahát, nahát – volt idő, amikor a republikánus jelölt ebben a kérdésben is egészen más álláspontot képviselt: 2000-es könyvében, az Amerika, melyet megérdemlünk-ben nyíltan kiállt a komolyabb fegyverek betiltása mellett, sőt, elítélte azokat a politikusokat,
akik az NRA iránymutatását követve még a mérsékelt korlátozásokat is elvetik.
A fegyveres lázadás nem vicc, hanem valóság
Trump védelmére szól az, hogy a kijelentését még Wilmingtonban kiegészítette azzal, hogy „az egy szörnyű nap lenne.” De hát azért egy elnökjelölttől azért minimális elvárás lenne annyi profizmus, hogy ne adjon tökéletes fegyvert ellenfelei kezébe.
Amellett meg a fegyveres felkelés lehetőségének sejtetése ráadásul nem egy olyan gumicsont, mint a Fidesznek a halálbüntetés, amit minden tét nélkül évente be lehet dobni. És nem azért, mert Trump komolyan gondolná, hanem azért, mert a republikánus tábor legradikálisabb elemei komolyan gondolják. Ne felejtsük el, hogy a szövetségi állam elleni zendülésnek a mormonok 1840-es években vívott polgárháborúitól kezdve igen komoly hagyománya van, legutóbb idén januárban sáncolta el magát egy csoport állig felfegyverzett ember, akik megvonták a bizalmat Obamától. A Burns-i rezervátumot elfoglaló Hammondékat sem a sajtó, sem a helyiek, sem a komolyan vehető politikai erők nem támogatták, de így is volt halálos áldozata a hathetes konfliktusnak.
Az Egyesült Államokban azonban legalább ezer fegyveres milícia működik, összesen 60 ezer – szinte kizárólag fehér és demokrata-ellenes - taggal. Ezt a réteget heccelni tényleg olyan ostobaság, amit nem csak a demokraták, de azok a republikánus kormányzók sem fognak megköszönni, akiknek esetleg novemberben a rohampuskákkal felfegyverzett "jogvédő" kommandókat kell majd csitítgatniuk.
Borítókép: Chuck Liddy / Getty Images.