A novemberi elnökválasztás talán legfontosabb nyitott kérdései, hogy

• mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, hogy Hillary Clinton 2009-2013 között még külügyminiszterként a szabályokat megszegve privát levelezőprogramon – a clintonemail.com-on – keresztül és privát eszközöket használva küldött és fogadott több tízezer emailt,
  
• igazat mondott-e az ügyről korábban,
• mennyit ártanak az FBI által feltárt tények a politikusi megítélésének.

A magas rangú amerikai kormányhivatalnokok hivatalos levelezésének azért kell az állami szervereken keresztül bonyolódnia, hogy az érzékeny vagy minősített, titkos információk kellően védve legyenek, illetve hogy a levelek később bekerüljenek az állami nyilvántartásba, és ha a törvény engedi, nyilvánosságra hozhatók legyenek.

Az ügyet a New York Times tárta fel 2015 tavaszán, ahogy azt is, hogy a levelezés számos titkos információt tartalmazott. Amikor a szövetségi nyomozó iroda, az FBI júliusban lezárta az egy évig tartó vizsgálatot, nem látott okot a felelősségre vonásra, ezért nem kezdeményeztek vádemelést. Pénteken viszont közzétették a vizsgálat összefoglalóját, és Clinton 3,5 órás meghallgatásának leiratát. Amerikában azóta ezen a két hajmeresztő dokumentumon csámcsog  lényegében mindenki.

Az FBI kísérőszövege szerint a publikálással a beérkezett közérdekű adatigényléseknek tettek eleget. Azért kellett ennyit várni, mert a minősített adatokra tekintettel mindkét dokumentumból sok mindent ki kellett törölni, ami időbe telt. Az FBI-t persze azonnal támadások is érték, hogy politikailag ennyire kényes dokumentumokat hogyhogy egy pénteki napon hoznak nyilvánosságra.

A 11 oldalas interjú-leiratból kiderül, hogy meghallgatásán Clinton a korábbi nyilatkozataival összhangban azt állította, hogy

• kényelmességből használta a privát fiókot;
• emlékei szerint senki nem szólt neki hogy ez így nem szabályos;
• nem emlékszik olyan email-re, amivel kapcsolatban felmerült volna benne, hogy nincs helye nem kellően védett levelezőrendszeren.

Az viszont újdonság hogy Clinton állítja,

• nem tudta, mit jelent a dokumentumok elején a bizalmas minősítésű anyagokra utaló C-betű (confidential);
• nem érdekelte, hogy mi a különbség az egyes titkosítási szintek (szigorúan titkos, titkos, bizalmas) között;
• és rengeteg dologra nem emlékszik, köztük olyasmire, hogy hivatalba lépésekor kapott-e eligazítást a bizalmas anyagok kezeléséről, hogy mennyit használta a privát szervert hivatalos levelezésre, ahogy elfelejtette azokat a leveleket is, amelyekben a jövőbeni dróntámadások célpontjairól volt szó.

A nyomozati összefoglaló több nagyon fontos, olykor egészen megdöbbentő megállapítást is tartalmaz, amelyek megerősíteni látszanak, hogy Clinton hihetetlenül felelőtlenül kezelte a leveleit és a hozzáférést biztosító elektronikus eszközöket.

• Clinton és a jogászai nem csak hogy töröltek több ezer emailt, mondván azok magánjellegűek, de az azokat tartalmazó eszközöket fizikailag is megsemmisítették, nehogy a levelek utólag visszaállíthatók legyenek. Az egyik öreg Blackberryjét kalapáccsal verték szét, és spéci programmal (BleachBit) törölték a szerver merevlemezét.
• Nyoma veszett egy laptopnak és egy USB-kártyának, amelyeken a teljes Clinton-levelezést rengeteg minősített adattal (állítólag csak átmenetileg) tárolták.
• Clinton szerint nem vett részt a hivatalos és a magánlevelei szétválogatásában (a hivatalos levelek szövetségi nyilvántartásba kerültek). Az FBI ugyanakkor megállapította, hogy rengeteg hivatalos levél nem lett átadva, köztük olyan is, amiről első blikkre látható volt, hogy nem privát. 
• Nincs rá bizonyíték, hogy bárki feltörte volna a levelezést vagy a Clinton által levelezésre használt eszközöket. Mivel azonban az FBI-nak nem állt rendelkezésére az összes, a Clinton által levelezésre használt mobil eszköz és a számítógépek alkatrészei, az FBI nem tudta biztosan kijelenteni, hogy illetéktelenek nem férhettek hozzá minősített információkhoz.
• Clinton összesen 13 olyan, emailezésre alkalmas Blackberry-telefont használt egymás után, amelyekről hackerek minősített információkhoz juthattak. Ezek közül 2015-ben az FBI már egyet sem tudott megtalálni. Ugyanígy nyoma veszett öt, Clinton által használt iPad közül kettőnek. Huma Abedin, Clinton asszisztense szerint amikor főnöke új Blackberryre váltott, az előzőnek gyakran nyoma veszett, de arra is volt példa hogy egyszerűen kettétörték.
• Clinton az FBI szerint tudatában volt annak, hogy a személyes eszközök, személyes postafiókok és szerverek használata mellett is fennáll a kötelezettsége a hivatalos dokumentumok (ilyen a miniszter hivatalos levelezése) megőrzésére. Clinton 2009-ben tanácsot kért a hivatalt korábban betöltő Colin Powelltől, hogy használt-e miniszterként Blackberryt. Powell óvatosságra intette, és azt mondta, ő igyekezett minél kevesebb olyan eszközt használni, ami bármit rögzít.
• Az FBI megállapította, hogy Clinton a külügyminisztérium (State Department) épületének egy olyan részén is használta a Blacberryjét, ahová adatbiztonsági okból tilos bármilyen mobileszközt bevinni.

Az FBI-anyagok nyilvánosságra kerülése egészen biztosan nagyon sokat árt Clinton elnökválasztási kampányának. Az emailbotrány ugyanis egészen mostanáig egy nehezen áttekinthető ügy volt, amiből az átlagos amerikai választó annyit értett, hogy Clinton miniszterként megszegett valami fontos iratkezelési szabályt.

Most viszont egy a rá bízott titkos dokumentumokkal, államtitkokkal nagyon gondatlanul bánó, az ország számára akár biztonsági kockázatot is jelentő elnökaspiránsként fog megjelenni a médiában, aki különös módon valahogy mindent elfelejtett, amiből utóbb baja származhatott volna. Ezt a képet a Trump-kampány nyilván az összes lehetséges eszközzel igyekszik majd begravírozni a választók memóriájába.

Az első Trump-nyilatkozatra nem is kellett sokat várni. Eszerint Hillary Clinton az FBI-nak adott válaszai rácáfolnak a józan észre, és (Trump) nem érti, miként úszhatta meg a büntetőeljárást.