- Külföld
- Fehér ház
- usa
- elnökválasztás 2016
- demokrata
- republikánus
- hillary clinton
- donald trump
- elnökjelölti vita
Trump ellentámadással próbált átlépni a nőkre tett megjegyzésein
További Fehér ház cikkek
- Elfogadták az Egyesült Államok költségvetését, nem áll le a kormányzat
- Az elektori kollégium is megválasztotta Donald Trumpot az Egyesült Államok következő elnökének
- Donald Trump változásokat ígért, a NATO-ból való kilépést is megfontolná
- Az FBI új igazgatója szerint Amerikát sátánimádó pedofilok összeesküvése irányítja
- Hunter Biden megúszhatja a felelősségre vonást, elnöki kegyelmet kapott az apjától
Heves támadássorozattal és csúnya sárdobálással indult a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump második tévévitája, amin Trump belengette, hogy megválasztása esetén ügyészi vizsgálatot indíttatna Clinton ellen, míg a demokrata jelölt arról beszélt, hogy ellenfele soha semmiért nem vállalt felelősséget, és az elmúlt napokban is jól látszott, milyen ember valójában.
Talán nem volt még olyan elnökjelölt, aki annyira rossz helyzetből várhatott volna egy tévévitát, mint Donald Trump, akinek a 2005-ben nőkre tett becsmérlő megjegyzései miatt pénteken kirobbant botránya után a túlélésért kellett küzdenie. Az elmúlt két napban republikánus politikusok tömegesen hátráltak ki a milliárdos mögül, és még többen ítélték el a kijelentéseit. Ebből a felállásból kezdődött meg a vita, és a feszültség már akkor tapintható volt, amikor az első összecsapásukkal ellentétben Clinton és Trump ezúttal nem fogott kezet a bejövetelnél. A vitát éppen emiatt a különleges helyzet miatt több szinten érdemes nézni.
Nem lehet azt mondani, hogy Trump túllépett volna az eddigi magyarázatain a 2005-ös felvétel ügyében, vagy olyan nyilvános bűnbánást tanúsított volna, mint amit többen előzetesen vártak, helyette pont a legelső reakciójához nyúlt vissza. Azonban az első fél óra puffogtatásain túlnézve sikerült sokkal koncentráltabban kiállnia, mint az első vitán, ahol nagyon kijött a felkészülés hiánya a végére. Ezúttal többször is vissza tudott térni arra a múltkor is legerősebbnek ítélt üzenetére, hogy Clinton már 30 éve ott van a politikában, mégsem sikerült változást hoznia. Viszont rendszeresen méltatlankodott a moderátoroknál, amiért szerinte kevesebbet hagyták beszélni, mint Clintont (pedig mindketten nagyjából ugyanannyi, 40 percet beszéltek, Trump egy perccel többet). Azt lehet mondani, hogy az elmúlt napok után az előzetes várakozásoknál jobban szerepelt, és feltehetően sikerült a saját bázisát is feltüzelnie – ez pedig mind kulcsfontosságú volt neki a mostani helyzetben.
Az első vitához képest Clinton sokkal inkább védekezésre kényszerült, főként az emailügye miatt, viszont a Wikileaks legújabb szivárogtatásaiból sikerült valahogy kibújnia. Emellett jobban használta a town hall (kb. lakossági fórum) formátumot, amiben a helyszínen ülő bizonytalan választók is tehettek fel kérdéseket, és alapvetően egy stabil, megint elnökibbnek nevezhető teljesítményt nyújtott. Viszont nem tért vissza folyamatosan Trump botrányára, és olyan kiütéses győzelemtől nagyon messze volt, mint amiben több demokrata reménykedett az elmúlt napok után. Azonban már a vita előtt is ő vezetett a felmérésekben, és abban is bízhat, hogy Trump botránya sem fog hirtelen elhalni a vita végeztével, így egy döntetlen is neki kedvezne.
Trump az ISIS-re próbálta terelni a szót
Ahhoz képest, hogy a nézők kérdezhettek volna, az első fél órában egyetlen ilyen kérdés érkezett, mielőtt beindult volna a gőzhenger. A CNN-es Anderson Cooper moderátor ment rá az elmúlt napokat meghatározó felvételre, amire válaszul Trump lényegében ugyanazt ismételgette. „Ez egy öltözői magánbeszélgetés volt, nem vagyok rá büszke, de bocsánatot kértem a családomtól és az országtól." Tagadta, hogy az általa mondottak arról szóltak volna, hogy szexuálisan zaklatott nőket. Hozzátette, hogy rettentően tiszteli a nőket, aztán pedig egy huszáros vágással arról kezdett el beszélni, hogy annyi rossz dolog történik a világban, például le kell győzni az Iszlám Államot.
Clinton azt mondta, hogy ő is sokat gondolkozott azon az elmúlt két napban, ami elhangzott a felvételen. „A korábbi republikánus jelöltekkel nem értettem egyet, de soha nem kérdőjeleztem meg, hogy alkalmasak lennének elnöknek" – reagált, hozzátéve, hogy Trump esetében viszont nem ez a helyzet.
Szerintem bárkinek világos, aki hallotta a felvételt, hogy ez azt képviseli, amilyen valójában.
Mint mondta, Trump korábban is dehonesztálóan beszélt nőkről, de célba vett bevándorlókat, afroamerikaiakat, muszlimokat is. Szerinte viszont együtt kell dolgozni, ünnepelni kell a sokszínűséget. „Ez az az Amerika, amit én ismerek, és én ezt fogom szolgálni" – mondta.
Trump előjött Bill Clinton ügyeivel
Az első vitán látványos volt, ahogy Clinton folyton Donaldnak hívta Trumpot, most a republikánus jelölt is átállt többször a Hillaryre. Belement az elmúlt napokban már belengetett ellentámadásba, és azt mondta, hogy Bill Clinton sokkal rosszabb volt, ő nemcsak beszélt erről, hanem tényleg zaklatott nőket, Hillary Clinton pedig támadta az áldozatokat. Miután az első vitánál is fenyegetőzött ezzel, Trump ezúttal tényleg elhozott magával több olyan nőt is, aki korábban megvádolta Bill Clintont, és ezt ki is emelte. „Szerintem szégyelhetné magát Hillary Clinton" – mondta.
Clinton válaszul azt mondta, hogy sok dolog nem igaz abból, amit Trump mondott, viszont a republikánus jelölt soha senkitől nem kért bocsánatot, például attól az Irakban elesett amerikai muszlim katona családjától, akiket a demokrata konvenció után támadott, sem attól a mexikói származású bírótól, akivel a Trump Egyetem ügyében vitázott. „Vagy a rasszista hazugságért, hogy Barack Obama nem Amerikában született" – mondta. „Felelősséget kell vállalnia a tetteiért és szavaiért." Erre Trump azzal reagált, hogy Clintonék kezdték a születés körüli ügyet, ezért neki kellene bocsánatot kérnie.
Clintonnak is kellett védekeznie
Clinton is magyarázkodásra kényszerült azonban a külügyminiszterként magánszerverén folytatott levelezése, illetve a különböző hekkertámadások nyomán kikerülő információk miatt. Trumpnál később is visszatérő elem volt, hogy Bernie Sanders vermonti szenátor támogatóihoz próbált kiszólni. Azt mondta, elég csak a Wikileaksre ránézni, és kiderül, hogy Clinton nem tisztességes módon nyert Sandersszel szemben, aki viszont meglepetésére „alkut kötött az ördöggel." A külügyminiszterként Clinton magánszerverén folytatott levelezést ütve egészen odáig ment, hogy meg is fenyegette a demokrata jelöltet:
„Minden, amit mondott, az teljesen hamis, de ez nem nagy meglepetés" – válaszolt Clinton, aki az első vitához hasonlóan megint arra kérte a nézőket, hogy a honlapján ellenőrizzék le Trump kijelentéseit. „Az a jó, hogy nem olyan valaki felel a törvényért az országban, akinek olyan a vérmérséklete, mint Donald Trumpnak" – mondta. „Mert akkor börtönben lenne" – szúrt vissza Trump.
Miután a moderátoroktól is kapott erről kérdést, Clinton megismételte az első vitán elmondottakat, miszerint hibát követett el az emailszerver ügyében, de vállalja a felelősséget, és nem tenne ilyet újra. Hozzátette viszont, hogy az ügyben előkerült vádak szerinte félrevezetőek voltak, és egy évig tartó FBI-vizsgálat után sincs arra bizonyíték, hogy bárki meghekkelte volna a szerverét, vagy hogy titkosított anyag kikerült volna.
Clintonnak ki kellett magyaráznia Bill Clinton kijelentését is, amiben „a legőrültebb dolognak" nevezte a héten az Obamacare-t az emelkedő költségek miatt. Clinton arról beszélt, hogy meg akarja tartani, ami jól működik a rendszerben, és a cél, hogy az emberek 100 százaléka biztosítva legyen. Trump szerint viszont az Obamacare teljes katasztrófa, és soha nem fog működni, mert túlságosan is drága.
Egy néző arra is rákérdezett, hogy a pénteken a Wikileaksen kiszivárogtatott új emailekben szerepeltek részletek Clinton Wall Street-i beszédeiből is, az egyikben pedig azt mondta, hogy szükség van egy magánvéleményre, és egy nyilvánosan képviselt véleményre is. Clinton magyarázatként azt hozta fel, hogy ezt Steven Spielberg Abraham Lincolnról készült filmjére utalva mondta néhány évvel ezelőtt, miután Lincoln is az egyik politikust egyféle érveléssel, egy másikat egy másikkal győzött meg.
Clinton egyszerre támadta Putyinnal és az adóbevallással
Clinton felhozta azt is, hogy pénteken az amerikai kormány is beleállt abba, hogy az orosz kormány áll a korábban főként a demokratákat ért hekkelések mögött, szerinte pedig a Wikileaks és más oldalak ezeknek a támadásoknak a részei. Szerinte soha nem volt még ilyen, hogy egy külföldi ország beleavatkozzon az amerikai választásba, és ezt Donald Trump érdekében teszik. „Nem tudom, hogy azért-e, mert Putyint méltatta, vagy mert oroszokkal üzletelt" – mondta, áttérve arra, hogy ez sem derülhetett ki, mert Trump nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását.
Trump arról beszélt, hogy nem ismeri Putyint, nem tud semmit a belső működéséről, de például az ISIS elleni küzdelemhez sem lenne rossz együttműködni Oroszországgal. Azt ígérte, hogy ha vége a könyvvizsgálatnak, akkor kiadja az adóbevallását. Arról, hogy miért nem fizetett 1995 óta szövetségi jövedelemadót, azt mondta, hogy a törvényeknek megfelelően járt el, ahogy Clinton több barátja, például Warren Buffett és Soros György is kihasználta a kiskapukat. Aztán pedig megint azzal szúrt oda, hogy miért nem változtatta meg Clinton szenátorként a szabályozásokat. „Mindig csak beszélt, de nem tett semmit."
Clinton 30 év eredményeiről is beszélt
„Sajnálom, hogy ezt kell ismételnem, de alternatív valóságban él" – mondta Clinton Trumpról. Szerinte Trump azzal, hogy nem fizetett adót, lényegében a veteránoknak, a hadseregnek, a tanároknak nem fizetett. Hozzátette, hogy szenátorként arra szavazott, hogy szüntessék meg az ilyen kiskapukat.
Clinton aztán hatékonyan tért át arra, hogy mennyi mindent tett a politikában eltöltött 30 éve alatt a gyerekek egészségügyi ellátásától kezdve New York újjáépítéséig a 9/11-i támadások után, és fontosnak tartotta kiemelni, hogy közben a republikánusokkal is együtt tudott dolgozni. Clinton arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben kiállt Oroszországgal és Putyinnal szemben is, amikor kellett, együtt is tudott dolgozni velük például az atomfegyver-mentesítésen.
Clinton inkább beszélt az ott ülőkhöz
Abból a szempontból is egyedi vita volt, hogy nem csak egy pulpitus mögött álltak a jelöltek, hanem az állva elmondott beszédek szüneteiben egy bárszéken kellett volna ülniük, azonban leginkább csak Clinton használta a sajátját. Az első vitából ismert orrszipogást megint produkáló Trump ehelyett folyamatosan fel-alá járkált, volt, hogy kikapcsolt zakóval, vagy zsebre tett kézzel, máskor pedig a székén támaszkodva figyelt. Az különösen emlékezetes pillanat volt, amikor az egyik kérdésnél egyszerűen ott magasodott Clinton mögött – a demokrata jelölt persze rá is játszott arra, hogy Trump minél többször látszódjon a háttérben.
A kampány során inkább a tömegrendezvényeket preferáló Trump sokkal kevésbé beszélt az ott ülő nézőkhöz, egy muszlim nő kérdésére, hogy mit tenne az előítéletek ellen, ugyan azt mondta, hogy az iszlamofóbia ellen van, de aztán áttért arra, hogy a muszlimoknak jelenteniük kellene, ha azt gyanítják, hogy valaki támadásra készülhet. A town hall formátumban sokkal tapasztaltabb Clinton jobban próbált példákat hozni, és az ott ülőknek is magyarázni. Például azt mondta, hogy George Washington óta éltek muszlimok Amerikában, és kiemelte, milyen sikeres lett Muhammad Ali. „Ez neked, és családodnak is fontos" – mondta közvetlenül a kérdezőhöz fordulva.
Trump kimondta, hogy nem ért egyet Pence-szel
Ilyen sem nagyon történt korábban elnökjelölti vitán, de Trump nyilvánosan szembement alelnökjelöltjével, Mike Pence-szel, aki egyébként az alelnökjelölti vitán már látványosan más álláspontot képviselt Oroszország kérdésében, mint leendő főnöke. Amikor felolvasta a moderátor Pence keményebb álláspontját a szíriai orosz beavatkozás kérdésében, akkor Trump azzal válaszolt, hogy
Trump példaként hozta fel, hogy szerinte Bassár el-Aszad rezsime, Oroszország és Irán is harcol az ISIS ellen. Többen még azt is találgatták a vita előtt, hogy a pénteki botrányt is nehezen viselő Pence vajon visszalép-e, de a vitán tett megjegyzés ellenére az indianai kormányzó a Twitteren gratulált Trumpnak, és büszkének nevezte magát, hogy mellette lehet.
A végén mindketten tudtak mosolyogni
Az utolsó kérdezőnek köszönhetően végül a feszült hangulatban, kemény támadásokkal kezdődő vita egy váratlanul könnyed lezárást kapott. „Mondanátok egy olyan pozitív dolgot, amit tiszteltek a másikban?" – szegezte nekik a kérdést, amire aztán mindketten mosolyogva válaszoltak.
Tisztelem a gyerekeit, nagyon eltökéltek, ez sokat elmond Donaldról
– mondta Clinton, hozzátéve, hogy ezt annak ellenére mondja, hogy nem ért egyet szinte semmivel, amit ellenfele mond, vagy tesz. Trump azt mondta, köszöni a bókot, majd pedig arról beszélt, hogy nem ért egyet ugyan azzal, amiért Clinton harcol, de mégis van, amit tisztel benne.
Nem adja fel, egy harcos, ezt nagyon jónak tartom
– mondta. Aztán nagyon nehezen, de kezet fogtak a vita végén, ezzel is máshogy zárva, mint ahogyan kezdték.
CNN: Clinton nyert, de Trump felülteljesített
A CNN a nézők között végzett felméréseben bevallottan több demokrata volt, mint az átlagos országos polljaikban, de 57 százalék szerint Clinton nyert, 34 százalék szerint Trump. Viszont a republikánus jelölt 63 százalék szerint jobban szerepelt, mint várták, ami Trumpnak különösen fontos lehet, hiszen ez volt az elsődleges feladata. Clinton esetében 39 százalék szerint jobban, 26 százalék szerint rosszabbul, 34 százalék szerint úgy vitte végig a vitát, mint gondolták. A YouGov felmérése szerint ennél sokkal szorosabban, csak 47-42-re látták Clintont a jobbnak. Egyáltalán nem kizárt azonban, hogy a felmérésekben a vita megítélésében is szerepet játszott az elmúlt napok vihara Trump körül, önmagában a vitát nézve pedig szorosabb lett volna ezekben az állás.
A CNN egy bizonytalan ohiói választókból álló fókuszcsoportjában is a nagy többség Clintont látta jobbnak, a Fox News fókuszcsoportja alapján viszont Trump szerepelt fantasztikusan, és úgy értékelték, hogy megint versenyben van. Az amerikai politikai elemzőket nézve is megoszlik a kép, a CBS szakértője szerint például szűken Trump nyert, a Los Angeles Times pontozása viszont Clintont hozta ki jobbnak.
A legnagyobb kérdés most az, hogy a vita után hogyan folytatódik a Trump körüli botrány, hiszen a hétvégén egyre újabb korábbi kijelentések is előkerültek tőle a médiában. Sokan úgy vélték, hogy a szombaton kihátráló republikánusok mellett a többiek közül sokan majd a vitától tehetik függővé, hogy mit lépnek. Állítólag képviselőházi republikánusok hétfőn konferenciahívást tartanak a kérdésben.
Az első, elveszített tévévita és az azt követő, már akkor is Trump ügyeitől hangos időszak után Clinton 3,2-4,6 pontos előnybe került országosan – attól függően, hogy a libertariánus Gary Johnsont, és a zöldpárti Jill Steint is mérték-e a felmérésekben – a RealClearPolitics összesítésében, és a csatatérállamokban is egyértelműen erősödni tudott. A második vita előtt még nem látszott, hogy a pénteki botrány mennyit változtat az addigi álláson, viszont nehéz elképzelni, hogy Clinton előnye ne nőne tovább. Viszont az is biztos, hogy Trump hozta, amit kellett, és a második tévévitát túlélte, és ez volt az elsődleges feladata.
A legközelebbi, egyben utolsó elnökjelölti vitát tíz nap múlva, október 19-én tartják, de az elmúlt napokat nézve addig még rengeteg minden történik majd az utolsó négy hétbe lépve.