Kevesebb mint két hét van hátra a november 8-i amerikai elnökválasztásig, amikor eldől, hogy Hillary Clinton, vagy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Trump nemcsak országosan van lemaradva, hanem

A republikánus jelöltnek ettől még maradt esélye, de egy Trump elnökségnél most annak is sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy Clinton nemcsak nyer, hanem átütő győzelmet arat. Megnéztük a felmérések alapján egyenként azokat az államokat, amik igazából számítanak, köztük egy olyat, ahol akár egy harmadik jelöltnek is esélye lehet a nagyok mellett.

Trumpék reménykednek, Clinton nagy győzelemben bízik

A szerdán egy washingtoni hotelének megnyitójára elugró Donald Trump és a kampánycsapata továbbra is hangsúlyozza, hogy a milliárdos még mindig nyerhet. Trump egyik fia, Eric arról beszélt, hogy apja 10 ezer ember előtt beszélt Clevelandben, míg Hillary Clinton és alelnökjelöltje, Tim Kaine gyűlésén csak 600-an voltak egy pennsylvaniai csarnokban. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester pedig azzal próbált érvelni, hogy Trump rosszabbul áll a republikánusok között, mint anno Mitt Romney 2012-ben, de szerinte több demokratát és függetlent tud megszólítani.

Hillary Clinton azonban közben már bejelentette, hogy a maga részéről végzett Trumppal, akinek a válla felett átnézve pozitívabb üzenettel próbál felkészülni esetleges elnökségére. Clintonék célja emellett az, hogy minél több államot söpörjenek be, amitől azt remélik, hogy így kivédhetnék Trump csalásról szóló érvelését is.

Sokkal több minden szól Clinton mellett

Az elmúlt napokban mutatkozott jele Trump minimális erősödésének is, de Clinton továbbra is átlagosan 5-6 ponttal vezet országosan. A FiveThirtyEight felméréseket összesítő modellje alapján 86,1 százalék, a gazdasági mutatókkal súlyozottat nézve 83,7 százalék az esélye Clinton győzelmének, a választás pedig nagyjából négy forgatókönyv szerint érhet véget, amikből csak az egyik esetben nyerne Donald Trump.

Persze oldaltól függően sok érv előkerül: például hogy Trump vagy Clinton szavazói között lehetnek-e még rejtőzködők, vagy mi történik akkor, ha annyira biztosnak tűnik a felmérésekből az egyébként ellenfeléhez hasonlóan rettentő népszerűtlen volt first lady győzelme, hogy több elégedetlen demokrata szavazó inkább otthon marad. Ha azonban nem robban be az utolsó pillanatban valamilyen botrány, ami megrengeti a versenyt, akkor a trendek egyelőre nem abba az irányba mutatnak, hogy Trump mindent a feje tetejére tudna állítani.

A 2016-os kampány, és főként Trump nagyon sok szempontból rácáfolt már a korábbi alapvetésekre, ezt pedig most sem lehet kizárni. Azonban az elmúlt elnökválasztásokon nem történt olyan, hogy egy elnökjelölt ilyen nagy, országosan 5-6 pontos hátrányból fordítani tudott volna az utolsó két hétben, sem pedig az, hogy ekkora, ráadásul ennyi fontos államra kiterjedő, általános mérési hiba legyen a felmérésekben. Trump most több fontos államban, köztük republikánusokban is rosszabbul áll, mint Mitt Romney négy évvel ezelőtt, és ennél kevesebb helyen látszik erősebbnek az akkori republikánus jelöltnél.

A mozgósítás és a bizonytalanok

Az előzetes szavazás már javában megy több államban, miközben a felmérések szerint Clinton által megnyert tévéviták lecsengésével nem nagyon van olyan esemény, ami azokhoz hasonlóan választók tízmillióihoz elérhetne. Viszont az utolsó napokat nézve fontos lehet, hogy a négy évvel ezelőttihez képest továbbra is viszonylag magas a bizonytalanok és a kisebb jelölteket választó szavazók aránya – habár korábban az derült ki, hogy többségük inkább hajlott Clinton felé. 2012-ben a választást megelőző hetekben már csak 5 százaléknyian voltak azok, akik nem Barack Obama vagy Mitt Romney, vagyis a két nagy jelölt mögé soroltak be.

Azonban a bizonytalan, vagy kisebb jelölteket választó szavazók nem egyenlően oszlanak meg a fontos államok között. Az átlagnál kevesebben vannak például Floridában és Észak-Karolinában, viszont többen New Hampshire-ben és Coloradóban. Sok államban így már nem annyira a maradék szavazó győzködése, hanem sokkal inkább a mozgósítás kerül előtérbe. Ebben pedig Clintonnak és a demokratáknak komoly szervezeti előnye van, miközben Trumpnak általában problémát jelent, hogy nem fektetett akkora energiákat a helyi szervezeteinek kiépítésére, több állam republikánus vezetésével pedig már régóta összebalhézott.

Néhány államon múlik minden

Azért kell kiemelni egyes államokat, mert az Egyesült Államokban nem az összes leadott szavazat, hanem az elektori rendszer alapján hirdetnek győztest. Ez azt jelenti, hogy a népesség arányában minden államnak jár bizonyos számú elektor (kb. küldött), amit időről időre felülvizsgálnak, az állam győztese pedig két kisebb kivételtől eltekintve mindent visz. Egy pont alá viszont nem lehet becsúszni, ezért is van az, hogy a 3 elektort érő Wyomingban egy elektor sokkal kevesebb szavazót képvisel, mint mondjuk Kaliforniában, ami 55 elektorral a legtöbbet érő állam.

50 állam és a főváros is kioszt elektorokat, de ezek közül alig több, mint tízben lehet igazán kérdéses az eredmény, a többit hagyományosan a demokraták, vagy a republikánusok nyerik. Az viszont mindig ezekben a billegő államokban dől el, melyik jelölt ugorja meg végül a győzelemhez szükséges legalább 270 elektoros küszöböt.

Clinton kiépített egy védvonalat

Minden mást – pl. a komoly hátrányát a női szavazók között – leszámítva Trump a választás előtt 12 nappal látszó állás alapján leginkább azért van bajban, mert Clintonnak van egy nagyon biztos útja a győzelemig, amiben papíron még akkor is bízhatna, ha a republikánus jelölt közelebb kerülne hozzá országosan. Virginia, Pennsylvania, Colorado és New Hampshire az a négy állam, ahol Clinton még a demokrata konvenció után, a Trump botrányairól – például az Irakban megölt muszlim amerikai katona családjával folytatott vitájáról – szóló hetekben építette ki előnyét.

Ha Clinton ezt a négy államot viszi, miközben nem kerül bajba az idei elnökválasztáson eddig egyáltalán nem szoros Wisconsinban és Michiganben – és nyeri a hagyományosan demokrata államokat –, akkor már 270 fölé ért, és Trumpnak nincs esélye a győzelemre. Márpedig ezekben a RealClearPolitics összesítése szerint 5,2-8,8 pontos előnyben van Trumppal szemben, ami az utolsó két hétben már nem egy könnyen ledolgozható különbség. Azonban Trump még abban bízhat többek között, hogy ezek közül Michiganben, Coloradóban és New Hampshire-ben is viszonylag sok a bizonytalan, vagy valamelyik kisebb jelöltet támogató szavazó, ezért még mindkét jelölt irányába jöhetnek több százalékos elmozdulások.

Nézzük ezeket az államokat egyenként:

• Michiganre egyik kampánystáb sem fordított különösebb figyelmet, tévéhirdetésekkel sem árasztották el az államot.
• A szomszédos Wisconsinban ellenben 1,8 millió dollárt költ el az utolsó hetekben Trump kampánya, azonban nyár eleje óta nem jött olyan felmérés, amiben a milliárdos közelebb tudott volna kerülni ellenfeléhez. A helyi fehér munkás szavazók között Trump gyengébben áll, mint négy éve Mitt Romney, bármilyen fordulat esélyét pedig az is csökkenti, hogy az elmúlt hetekben megint szembekerült a Wisconsint képviselő Paul Ryan republikánus házelnökkel.
• Szintén a fehér munkás szavazókra számíthatna Trump Pennsylvaniában, ahol az utolsó hetekben minden másnál több, 4,5 millió dollárt költött el tévéhirdetésekre. Azonban Clintonék nagyon odafigyeltek a kulcsfontosságú államra, ami nyáron a demokraták jelöltállító konvenciójának is helyet adott. Azóta nem érkezett olyan felmérés, ami Trump előnyét mutatta volna, de az utolsó napokban azért valamelyest szorosodni látszik az állás.
• Virginia egymást követő kilenc elnökválasztáson állt ki a republikánus elnökjelölt mellett, mielőtt Obama kétszer is diadalmaskodni tudott. 2012 óta minden fontos választást demokrata jelöltek nyertek, és a demográfiai változások is Clintonnak kedveznek. No meg az sem mellékes, hogy alelnökjelöltje, Tim Kaine is az állam volt kormányzója, most pedig szenátora.
• Coloradóban kampányoltak még fontos politikusok Clinton mellett, de a kampánycsapata már augusztusban leállította a tévéhirdetéseket. Az első elnökjelölti tévévita óta nem érkezett olyan felmérés, ami Trump előnyét mutatta volna.
• Az ebből a csoportból a legkisebb New Hampshire-ben van hagyománya a nagyobb váltásoknak, és az állam mérete miatt is úgy tartják, hogy a felmérések kevésbé betonbiztosak. Viszont jelzésértékű, hogy a Clintont támogató Priorities USA Action szervezet az elnökválasztás helyett átcsoportosította erőforrásait az állam szenátori helyének megnyerésére.

Florida nélkül Trump nem nagyon győzhet

Ezek közül egyelőre egyik államban sem látszik, hogy Trump lényegesen megindult volna Clinton irányába, sőt, közben olyan helyeken is hátrányba került az elmúlt hetekben, amiket biztosan nyernie kellene, és a szeptember 26-i első tévévita előtt szűken vezetett is bennük:

• A legfontosabb a legnagyobb billegő állam, Florida, aminek megnyerésére mindkét kampány gőzerővel ráment az utolsó hetekben. Florida 2000-ben néhány száz szavazattal eldöntötte az elnökválasztást George W. Bush és Al Gore között – most Hillary Clintonnak a második tévévita óta elég stabil 3-4 pontos előnye volt, szerdán érkezett hetek óta az első olyan poll, amiben Trump szűk vezetését jelezték előre. Így most a RealClearPolitics átlagában vékonyan, 1,6 ponttal vezet Clinton.
  
  Az előzetesen leadott levélszavazatokból több érkezett be a republikánusoktól, azonban a demokraták közelebb kerültek, mint ezen a ponton 2012-ben, és több előzetes szavazatot adtak le személyesen. Clinton mellett Obama is kampányolt Floridában, míg Trump hét kampányrendezvényt is tart a héten. Egy viszonylag alacsonyabb részvétel feltehetően a milliárdosnak kedvezne, Clinton viszont nemcsak tévéhirdetésekben nyomta le, hanem jól kiépített helyi szervezete is komoly előnyt jelenthet neki az utolsó hajrában.
• Észak-Karolinát 2008-ban sikerült hajszállal megnyernie Obamának, négy éve viszont Mitt Romney győzött 2 pontos előnnyel. Most pont ennyivel vezet Clinton Trump előtt, de itt megint rettentő szoros lehet a vége. Ezúttal kevesebb ideig tart az előzetes szavazás, de az így is sorsdöntő lehet: 2012-ben 61 százalék már a választás napja előtt leszavazott.
• Nevadában ennél is többen, 69 százaléknyian mentek el előre szavazni 2012-ben, és most is hasonló arányok várhatók. Clintonnak kedvez a latinó és ázsiai-amerikai szavazók egyre növekvő száma, míg Trump abban bízhatott, hogy a helyi fehér szavazók közül csak minden harmadiknak van felsőfokú végzettsége. Egész évben szoros volt az állás, azonban Clinton az első tévévita után át tudta venni a vezetést, az utóbbi napok hektikus felmérései mellett viszont már csak 2 pontos előnyben van.

Pennsylvania és Ohio távol egymástól

A hagyományos csataterek közül két olyan állam van, ahol Trump volt kisebb-nagyobb előnyben Clintonnal szemben az elmúlt hetekben, és ezek megnyerésére van a legjobb esélye, itt az előszavazási trendek is neki kedveznek.

• Ohiót Obama mindkétszer meg tudta nyerni, ezúttal azonban Trump annak ellenére is 1,1 százalékos előnyben van a RealClearPolitics alapján, hogy a legkevésbé sincs jóban John Kasich kormányzóval és a helyi republikánus vezetéssel. Ez lehet a Rust Belt egyetlen olyan billegő állama, ahol igazán versenyképesnek tűnik Trump. Az előzetesen leadott szavazatok is arra utalnak, hogy a demokrata területeken volt a legnagyobb visszaesés, miközben az egész államban alacsonyabb az aktivitás, mint 2012-ben. Külön érdekesség, hogy általában csak néhány százalékos különbség volt Ohio és a szomszédos Pennsylvania között, ezúttal azonban jó 6 százalékos az eltérés.
• A leginkább azonban az előválasztásokat hagyományosan megnyitó Iowában áll jól Trump, ott 3,7 pontos az előnye, és Clinton szeptember eleje óta nem tudott igazán közel kerülni ellenfeléhez. Itt számíthat a leghatékonyabb helyi szervezeti segítségre a republikánus jelölt. Ennek ellenére a demokraták még nem mondtak le erről az államról sem, ahol utoljára a második tévévita előtt készült poll.

Republikánus államok úszhatnak el Trumpnak?

A jól megszokott csatatereken túllépve Trump elmúlt hetekben mutatott mélyrepülése miatt több olyan republikánus állam is hirtelen képbe került, amikről egy szokványosabb republikánus jelölt mellett valószínűleg senki sem beszélne. Clinton közeledett Trumphoz Georgiában, Missouriban, a republikánus alelnökjelölt, Mike Pence otthonában, Indianában, sőt, még Texasban is, ahol az elmúlt néhány poll csak 3-4 pontos előnyt mért a milliárdosnak. Azóta ezeknek a többségében tudott erősödni, azonban két olyan állam van, amik miatt igazán aggódhat Trump:

• Arizonában egyrészt többször is összevitázott a veterán John McCain szenátorral, aki Trumptól elhatárolódva a saját újraválasztásáért is küzd, és a helyiek sokkal inkább a 2008-as republikánus elnökjelölt mellett állnak. Clintonék közben lecsaptak a kínálkozó lehetőségre: az utolsó hetekre 2 millió dollárt pumpáltak tévéhirdetésekbe, emellett pedig Chelsea Clintontól kezdve Michelle Obama first ladyn át Bernie Sanders vermonti szenátort is beküldték kampányolni. Arizona 1948 óta csak 1996-ban, Bill Clintonnál szavazott demokrata elnökjelöltre, most viszont ha Hillary Clinton igazán nagyot nyer, akkor biztosan ez lesz az első republikánus állam, ami megdől.
• Utah, a mormonok legfontosabb állama nagyon könnyen kiérdemelhetné a legrepublikánusabb állam címét is, hiszen az elmúlt tíz elnökválasztásból hétnél is itt nyert jelöltjük a legnagyobb különbséggel. Ezúttal azonban a mormonok már az előválasztások óta nincsenek kibékülve Trumppal, ami végül egy magát konzervatívnak valló, mormon független jelölt, Evan McMullin indulásában csúcsosodott ki. A korábban republikánus politikusok mellett dolgozó McMullinnak sehol máshol nem lenne esélye, azonban több felmérésben Utah-ban nagyon közel került a továbbra is favorit Trumphoz, Clintont pedig már meg is előzte. Utoljára George Wallace tudott a két nagy párton kívülről elektori szavazatot is szerezni 1968-ban, ezért McMullin 50 éve a legsikeresebb kívülálló jelölt lehetne. Extrém esetben ez egyébként akár azt is eredményezhetné, hogy sem Clinton, sem Trump nem éri el a 270 elektort – ebben az esetben a képviselőház dönthetne a következő elnökről.

Amikor egy-egy elektor is számít

A végére pedig tegyük hozzá, hogy az elektori rendszerben is sajátos helyet tölt be Maine és Nebraska, amik az összességében a legtöbb szavazatot gyűjtő jelölt mellett az egyes kongresszusi körzetek győzteseinek külön is osztanak egy-egy elektort. Így Trumpnak lehet esélye elcsípni egy elektort Maine-ben, míg Clintonnak sokkal halványabban, de Nebraskában – ez Obamának 2008-ban egyébként egyszer már sikerült is. Viszont ezek csak rettentő szoros állás mellett befolyásolhatnák a végeredményt, egyelőre pedig ennek nagyon kicsi az esélye.

Mindezek után pedig nézzük meg egyben, hogy hogyan állnak 12 nappal az elnökválasztás előtt a jelöltek a FiveThirtyEight legutóbbi adatai alapján az egyes államokban: