Miért éppen kedden dől el Clintonék harca?
További Fehér ház cikkek
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
- Magyar származású főigazgatót nevezett ki Donald Trump
- Nem sokat teketóriázott Trump, bejelentette a legújabb miniszterjelöltjét
- Donald Trump győzött, teljesen megúszhatja a börtönt
Az Egyesült Államokban hagyományosan nem hétvégén tartják a legfontosabb választásokat, azonban az amerikaiak többsége sincs tisztában azzal, hogy miért éppen a november első hétfőjét követő keddet írták elő az elnökválasztásra.
Ez még arra vezethető vissza, hogy 1845-ben, amikor a kongresszusnak döntenie kellett a választás napjáról, az amerikaiak többsége farmer volt, vagy legalábbis vidéken dolgozott. A törvényhozók úgy számoltak, hogy november elején zavarnák a legkevésbé a munkát a földeken, és még a kemény tél beköszönte előtt a választók viszonylag könnyedén eljuthatnak a városokban felállított szavazóhelyiségekhez.
Akkoriban sokszor akár egy-két napig kellett utazni a szavazáshoz, a hétvégéket pedig nem akarták megzavarni, ezért végül a kedd és a szerda közül választották az előbbit. A november 1-jén tartott Mindenszenteket pedig a november első hétfőjét követő kedd kitétellel kerülték ki, ezért is tartják most a lehető legkésőbb, november 8-án az elnökválasztást.
A keddnek persze megvan a hagyománya egyébként is az amerikai politikában, az előválasztások alatt is a legfontosabb események egyike a szuperkedd, amikor a legtöbb államban szavaznak egyszerre.
Azonban több amerikai szakértő szerint a keddi nap miatt alacsonyabb az elnökválasztáson a részvétel az Egyesült Államokban, ezért a XXI. században már inkább hétvégén kellene szavazni. 2008-ban, Obama első megválasztásakor 62,3 százalék ment el szavazni, míg négy éve csak 57,5 százalékos volt a részvétel.
Ráadásul a keddi szavazás kifejezetten az alacsonyabb jövedelműeket érinti rosszabbul. Ők azok, akik kevésbé könnyen tudnak mozogni, mivel nincs kocsijuk és nagyobb eséllyel élnek olyan helyen, ahonnan nehezebb tömegközlekedéssel eljutni a szavazóhelyiségekhez. Illetve ők azok, akiket nagyobb eséllyel fizetnek óra- vagy teljesítménybérben, ezért nekik nagyobb költsége van annak, ha korábban hagyják abba a munkát, vagy ha átalakítják a beosztásukat – feltéve, hogy van erre lehetőségük egyáltalán. A kormányzati statisztikák szerint a szegényebb, évente 20 ezer dollár vagy annál kevesebb egy főre eső jövedelemmel rendelkező választók 28 százaléka azért nem szavazott 2012-ben, mert túl elfoglalt volt, vagy nehezen tudott volna eljutni az urnákhoz.
Barack Obama idén májusban újságírói kérdésre elmondta, hogy ő támogatná, hogy munkaszüneti napon legyen a választás, de a nyolcéves elnöksége alatt nem tett semmit a változásért.
Ezt a hétköznapi időpontot részben ellensúlyozza viszont, hogy az államok többségében már a választás napja előtt hetekkel megkezdődik az előszavazás, ezért mindenkinek tömérdek ideje van leszavazni. Ez azt is eredményezte, hogy vannak olyan államok, mint például Nevada, ahol 2012-ben 70 százalék már a választás napja előtt döntött, és idén is különösen magas volt az előzetes részvétel. Természetesen az így leadott szavazatokat is csak a választás után kezdik el összeszámolni, viszont az már egy fogódzó lehet a pártoknak a mozgósításnál, hogy pontosan mennyi regisztrált szavazójuk ment el előre.