Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, hozta a legfontosabb csatatérállamokat, Floridát, Észak-Karolinát és Ohiót is, ezzel összesen legalább 288 elektort gyűjtött, miközben a győzelemhez 270 is elég lett volna. Több államban még számolnak, ezért az sem kizárt, hogy ennél is nagyobb különbséggel nyer. Egyedül az a kérdés, hogy végül országosan is több szavazatot kap-e, mint Hillary Clinton, de ez sokat nem számít majd (Update: végül Clinton 0,2 százalékkal, nagyjából 200 ezerrel több szavazatot kapott).

A New York Times a választást megelőző este még 84 százalékos esélyt adott Hillary Clinton győzelmére, de még a FiveThirtyEight legkonzervatívabb modelljében is 71 százalék volt a demokrata jelölt esélye, és volt is olyan pont, amikor egyszerre állt az élen Floridában, Észak-Karolinában és még Ohióban is, ez azonban megfordult.

Trump végül 1,7 százalékkal nyerte a legnagyobb billegő államot, Floridát, biztos különbséggel hozta a másik rettentő fontos csatateret, Észak-Karolinát, és letarolta az északkeleti rozsdaövezetet is. Négy éve, és általában előtte hat elnökválasztáson át Wisconsint és Michigant hozták a demokraták, Ohiót is 3 százalékponttal, Pennsylvaniát 5,4 ponttal vitte Obama négy éve.

Ehhez képest most mindenhol győzött, vagy a győzelemhez nagyon közel áll Trump. Jelzésértékű volt, hogy Ohiót 9 pontos különbséggel söpörte be a milliárdos. Ezek azok a területek, ahol az ipar leépülése miatt magas a munkanélküliség, és nagy társadalmi-gazdasági leépülést hozott a hagyományos szektorok, mint például az autógyártás folyamatos eltelepülése. Trump többek között azzal kampányolt, hogy visszahozza a külföldre kitelepült munkahelyeket.

Trump győzelmében egy sor tényező szerepet játszhatott. Az elmúlt hét vége felé már úgy tűnt, hogy megáll Trump közeledése az országos pollokban, és Clinton 3 százalék fölötti előnnyel vezetett az utolsó országos felmérések alapján. Azonban az országos trendek ellenére fontos államokat tekintve közelebb tudott kerülni Clintonhoz.

Ráadásul a két rettentő népszerűtlen jelölt küzdelme mellett rengeteg maradt a bizonytalan szavazó. Emellett az utolsó pillanatig sokan vallották magukat a kisebb jelöltek szavazóinak is - azonban míg a legutolsó felmérésekben is 6,9 százalékra jósolták őket, végül csak 4 százalék körüli eredményt értek el együttvéve.

Márpedig az látszott, hogy a helyzet annyira szoros, hogy már néhány százalékpontos elmozdulások az egyik jelölt irányába mindent megfordíthatnak. Sokatmondó volt, hogy Clinton sem tudott igazából 46 százalékos országos átlag fölé kapaszkodni. Közben végig úgy tűnt, hogy Trumpnak van egy plafonja 43 százalék környékén - ehhez képest végül 48 százalék felett végezhetett, miközben Clinton sokkal kisebb mértékben tudta növelni saját táborát.

Az már korábban is felmerült, hogy a közvélemény-kutatások alábecsülhették a mintáikban a korábbi választásokon nem annyira aktív, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező fehéreket, ez különösen a rozsdaövezetben számíthatott. Floridában pedig a CNN exit pollja alapján többek között azon múlhatott Trump győzelme, hogy a függetlenek körében egy fokkal többen választották. Floridában a nők között csak 4 százalékos különbséggel nyert Clinton, nagyjából annyival, amennyivel egy demokrata jelölt nyerne egy republikánussal szemben.