Az amerikai elnökválasztás előtt gyakorlatilag mindenki arra számított, hogy Donald Trump megválasztásának olyasmi hatása lesz, mint amilyen a brexittel végződő népszavazásnak volt az Egyesült Királyságban, ami után napokig zuhantak az árfolyamok és mindenki pánikolt a tőzsdéken.

Ehhez képest a kedd esti ideiglenes zuhanás után szerda reggelre összességében még erősödött is a tőzsde, bár ha közelebbről megnézzük, igazából arról van szó, hogy a Trump elnöksége alapján pozitív változásokra számító iparágak részvényeinek értéke nőni kezdett, a negatív változásra váróké pedig csökkenni.

A másik érdekes fejlemény pedig az volt, hogy  január óta először két százalék fölé emelkedett az amerikai államkötvények tízéves hozama, ami azt jelzi, hogy a befektetők arra számítanak, hogy Trump növelni fogja az állami kiadásokat, ami miatt úgy általában is magasabb hozamokra lehet számítani az amerikai államkötvények piacán a következő években. Ennek egyébként főleg a bankok örülnek most talán a legjobban.

Protekcionizmus és háború a szabályozás ellen

Mivel még csak pár nap telt a választások óta, kár lenne messzemenő következtetéseket levonni, de ahogy az az Alapblog posztjából is kiderül, nagyjából már látszik, hogy mit vár Trump elnökségétől a piac. Ez alapján mégpedig úgy tűnik, hogy pont Trump gazdaságpolitikai terveinek két fő csapásvonala mentén oszlik meg, hogy kik örülnek, és kik szomorkodnak. Ez a két irányvonal mégpedig,

• nemzetközi szinten szakítás a korábbi szabadkereskedelmi politikákkal, a belső piacok erősebb védelme védővámokkal,
• nemzetállami szinten pedig a gazdasági szabályozás egyszerűsítése vagy eltörlése egy csomó iparág esetében.

Ennek következtében pedig úgy néz ki, hogy a hazai piactól és állami megrendelésektől jobban függő cégek arra várnak, hogy egy csomó hitelt fog felvenni az állam, amiből ők majd megrendelésekhez jutnak, a nemzetközi piactól jobban függő cégek (például a techszektor vagy az autógyártók) pedig szomorkodnak. A Financial Times cikke alapján megnéztük részletesebben is, hogy hogyan reagáltak az egyes iparágak a választás eredményére.

Örülnek a fegyvergyártók, a magánbörtönök és az építőipar

Csütörtök reggel az amerikai kormány egyik legnagyobb fegyveripari beszállítója, az angol BAE Systems részvényei hat százalékot erősödtek, ami nem annyira meglepő annak tudatában, hogy a Trump a hadi kiadások jelentős növelését ígérte meg a megválasztása esetén.

És a korábbi bizonytalanságok ellenére az olyan hadipari megrendelésektől eléggé függő cégek is üdvözölték Trump sikerét, mint  a Boeing, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a Honeywell vagy a Ford. Ezek a cégek korábban azért voltak bizonytalanok, mert bár Trump azt ígérte, hogy növelni fogja a védelmi kiadásokat, a szabadkereskedelmi egyezmények átvariálása ezeknek a cégeknek nem feltétlenül tenne jót. Most viszont úgy tűnik, hogy nem igazán félnek attól, hogy a kereskedelmi egyezményeket egyik napról a másikra megváltoztatják, a hadi kiadások növelése pedig új megrendeléseket jelent majd nekik.

A fegyvergyártás mellett egy másik iparág is örülhet, mégpedig a magánbörtönöket üzemeltető cégekből álló. Azt még augusztusban írtuk meg, hogy az amerikai Igazságügy-minisztérium kihozott egy tervet, ami alapján megszűnt volna annak a lehetősége, hogy magáncégek üzemeltethessenek börtönöket. Trump viszont a kampány alatt arról beszélt, hogy szerinte teljesen rendben vannak a magánbörtönök. Így már nem is meglepő, hogy szerdán az egyik nagy börtönfenntartó cég, a Corrections Corp of America részvényei hirtelen 45 százalékkal erősödtek be.

Az elemzők korábban már jelezték, hogy nem érdemes addig nagyon örvendezni, amíg Trump részletesebben nem fejti ki az infrastruktúra fejlesztésére tett ígéreteit. Korábban annyit mondott: "rendbe fogjuk hozni a városközpontokat, autópályákat, alagutakat, reptereket, iskolákat és kórházakat fogunk építeni".

Ennek ellenére sok építőipari, vagy építőipartól függő cég részvényei erősödtek kedd óta, például a rézbányászattal foglalkozó Glencore és Antofagasta részvényein 7 és 9 százalékot dobott az elnökválasztás eredménye, de az USA-ban gyakran üzletelő ír CRH és az angol Ashtead részvényei is erősödtek.

Energetika: előre a múltba

Trump azt ígérte, hogy eléri, hogy az USA-nak ne legyen szüksége energiaimportra. Mindezt a fosszilis energiahordozók kitermelésének megkönnyítésével és a párizsi klímaegyezmény visszamondásával érné el. Ebből elsősorban a szénkitermeléssel foglalkozó cégek profitálhatnak, bár nekik megnehezítheti a dolgukat a szintén USA-ban bányászott, egyre olcsóbbá váló palagáz.

Trump nyilatkozatain kívül az is a fosszilis energiával foglalkozó cégeknek kedvezhet, hogy a pletykák szerint a Continantal Resources, az USA egyik legnagyobb palagázkitermelő cégének az igazgatója, Harold Hamm lesz Trump energiaügyi minisztere. Trump azt is mondta korábban, hogy az Obama által korábban megakadályozott Keystone XL olajvezeték projektet újra megpályáztatná, így az eredetileg is befutónak számító energetikai cég, a TransCanada ezzel nagyon jól járhat.

Trump megválasztásának egyértelmű vesztesei viszont a megújuló energiával foglalkozó cégek, és ez a tőzsdei eredményeken is látszik. A szélenergiával foglalkozó dán Vestas részvényei összesen 14 százalékot estek Trump megválasztása óta, de a spanyol Gamesa részvényei is négy százalékot estek. Ez nem is annyira meglepő, tekintve hogy a kampány alatt Trump arról beszélt, hogy a szélenergia nemcsak nagyon drága, de még a madarakat is meggyilkolja.

A napenergiával szemben egyébként már megengedőbb volt, bár azt is elmondta, hogy nem igazán látja az értelmét egy olyan befektetésnek, ami csak tíz év alatt térül meg. Ezt a napenergiában érdekelt cégek valószínűleg nem így gondolják, de a befektetőket ez nem érdekli, hiszen a francia SunPower például 15 százalékot esett Trump megválasztása után, és Elon Musk új cége, a SolarCity is rosszul járt az új elnökkel egyelőre.

Gyógyszergyártók, bankok: vegyes kép

A nagy gyógyszeripari cégek többségének jól jött Trump győzelme, legalábbis erre utal az, hogy a cégek többségének erősödtek a részvényei: a Pfizeré és Allergané 10, a Mercké pedig 6 százalékkal drágult kedd óta. Mindez persze lehet, hogy csak pillanatnyi optimizmus, ami annak szól, hogy bár Trumpnak és Clintonnak is voltak az elszálló gyógyszerárak megzabolázására vonatkozó terveik, Trump tervei kevéssé ártanának az iparágban tevékenykedő cégek profitjának.

Trump annyit árult el, hogy szabadabbá tenné a gyógyszerimportot, de a cégvezetők szerint ez kevés embernek jelentene valódi megoldást, hiszen a külföldön gyártott gyógyszerek közül kevés felel meg az amerikai biztonsági előírásoknak. A Financial Timesnak nyilatkozó elemző szerint a nagy optimizmus most inkább annak szól, hogy nem Clintont választották meg, de hosszabb távon simán árszabályozást vezethet még be a kormányzat, tehát elképzelhető, hogy korai még az öröm a gyógyszercégek háza táján.

A bankok viszont egyértelműen pozitívan fogadták Trump megválasztásának hírét: bár eleinte esni kezdtek a pénzügyi szektor részvényei, végül még a mostanában rossz állapotban lévő olasz Unicredit és a szintén problémás Deutsche Bank részvényei is erősödtek az utóbbi pár napban.

Ennek elsősorban az amerikai állampapírok hozamának emelkedése, illetve a hozam emelkedésével kapcsolatos hosszabb távú várakozások állhatnak a hátterében. Ennek az az oka, hogy a bankok több pénzt kapnak olyan hitelek után, amiknek a kamatlába a hosszú távú állampapírok hozamához van kötve.

A másik bizakodásra adó tényező, hogy magasabb állampapírhozamok mellett a Fed, az amerikai jegybank is nyugodtabban emel majd alapkamatot, ami pedig szintén nagyobb profitokat jelent a bankoknak, hiszen az embereknek és a cégeknek magasabb kamat mellett jobban megéri majd bankban fialtatni a pénzüket.

A másik dolog ami nagyon jól jöhet ennek a szektornak, az inkább a kisebb és közepes méretű bankokat érinti majd. Donald Trump ugyanis azt ígérte, hogy lazítani fog azokon a szabályokon, amiket Obama 2010-ben hozott tető alá. Ezeket a szabályokat a válság után azért fogadták el, hogy javítsák a bankszektor stabilitását, ugyanakkor sok közepes méretű bank lobbizott azóta például azért, hogy rájuk ne vonatkozzon például az ún. stesszteszt, ami egy csomó plusz terhet jelent.

Bajban vannak a Mexikóban vagy Kínában gyártató cégek

A külföldi bankok közül viszont soknak esni kezdtek a részvényei, és a Mexikóban leányvállalattal rendelkező spanyol bankoknak (BBVA, Banco Santander) különösen rosszul jött az, hogy Trump megválasztásának hírére a mexikói peso 12 százalékot gyengült az amerikai dollárral szemben.

A nagy autógyártókat egyelőre nem tette tönkre, hogy Trump lesz az USA új elnöke, de a General Motors már bejelentette, hogy 2000 munkavállalótól kell megválnia és közölték azt is, hogy Trump kifejezett felszólítása ellenére sem fogják hazahozni a termelést Mexikóból, ahol sok amerikai autógyártóval egyetemben az amerikai bérek töredékéért tudnak munkavállalókat felvenni.

Az autógyártók ugyanakkor nem csak Trump üzenetei miatt lehetnek idegesek, hanem amiatt is, hogy az új elnök azt ígérte, hogy újratárgyalja az USA Kanadával és Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményét, a NAFTA-t. A vámok bevezetése pedig nyilván komoly pluszköltség lenne a cégeknek, így érthető, hogy semmi jót nem várnak.

És egyelőre a technológiai cégek részvényein is valami hasonló látszik: az ilyen cégek esetében Trump azt követelte, hogy Kínából hozzák haza a gyártási folyamataikat munkahelyekkel együtt. A techcégeknek emiatt szerdán és csütörtökön is estek a részvényei: csütörtökön például Google, az Apple, és a Microsoft részvényei is 3-4 százalék körül gyengültek.